Megkezdődtek Magyar Péter miniszterjelöltjeinek parlamenti meghallgatásai
Hétfőn megkezdődtek a parlamenti bizottságokban Magyar Péter miniszterjelöltjeinek meghallgatásai – számolt be róla élő tudósításában az Index. A lap szerint a nap egyik legfontosabb politikai üzenete, hogy a Tisza-kormány több területen is az Orbán-korszak lezárását, az állami működés átláthatóbbá tételét és az elmúlt évek döntéseinek felülvizsgálatát ígéri.
Az Index beszámolója szerint a gazdasági és energetikai miniszterjelölt, Kapitány István meghallgatásán arról beszélt, hogy a magyar gazdaság újraindításának egyik kulcsa a befektetői és társadalmi bizalom helyreállítása. A Shell korábbi globális alelnöke szerint a Tisza vállalásainak fedezetét nem „könnyű ígéretekből”, hanem többek között a pazarlás és a korrupció felszámolásából lehet előteremteni. Kapitány úgy fogalmazott: 3–4 ezer milliárd forintnyi érték lehet a magyar gazdaságban a túlárazott közbeszerzések, az egyedi támogatások és a rendezetlen szerződések felülvizsgálatával.
A gazdasági jelölt ugyanakkor jelezte: a Tisza egyelőre nem vezetné ki az ágazati különadókat. A döntést azzal indokolta, hogy előbb át kell világítani a nyitott szerződéseket, köztük a titkosított konstrukciókat is. Az energiakérdésben Kapitány István azt mondta, Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a beszerzési forrásait, a lakossági rezsicsökkentés pedig megmaradna. A bizottság 12 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatta kinevezését.
Kiemelt figyelmet kapott Vitézy Dávid meghallgatása is. A közlekedési és beruházási miniszterjelölt az Index tudósítása szerint arról beszélt: bár a jövőt szeretnék építeni, a munka azzal kezdődik, hogy „megnyitják az elmúlt évek aktáit”. Vitézy szerint a tárca területén számos olyan ügy van, ahol a közvélemény nem láthat tisztán, és ahol visszaélések, szabálytalanságok, túlárazások vagy a közérdekkel ellentétes döntések merülhettek fel.
A külpolitikai irányváltásról Orbán Anita, a leendő külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes beszélt. Az Index szerint Orbán Anita azt mondta: szakítani kell az Orbán-kormányok eddigi külpolitikájával, mert Magyarország az elmúlt években sokszor nem partnere, hanem „kerékkötője” volt az Európai Uniónak. A jelölt szerint korrupcióra, a jogállamiság lerombolására és magányos harcra nem lehet erős országot építeni. Kinevezését az Európai Ügyek Bizottsága 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta.
Az egészségügyi területen Hegedűs Zsolt kapott bizalmat. A miniszterjelölt a beszámoló szerint bejelentette, hogy Karikó Katalin Nobel-díjas tudós elfogadta a felkérést az egészségügyi tanácsadó testületbe. Hegedűs arról is beszélt, hogy betegközpontú, átlátható és transzparens egészségügyben hisz. Később azt is jelezte, hogy feloszlatnák a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, helyette önálló gyógyszerészeti intézetet hoznának létre, és új országos tiszti főorvost neveznének ki.
A honvédelmi meghallgatáson Ruszin-Szendi Romulusz arról beszélt, hogy a honvédelemnek nemzeti minimummá kell válnia. A leendő honvédelmi miniszter szerint vissza kell építeni Magyarország szövetségeseinek bizalmát, mert az ország az elmúlt időszakban több fontos egyeztetésből is kimaradt. Ruszin-Szendi azt is hangsúlyozta: a Tisza-kormány „a béke kormánya lesz”, nem küld katonákat Ukrajnába, és nem állítja vissza a sorkatonaságot. Kinevezését a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság 6 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta.
A belügyi területen Pósfai Gábor arról beszélt, hogy nem „rendőrminiszter” akar lenni, és nem kíván operatív nyomozásokat irányítani. A jelölt szerint az elmúlt években több területen összemosódtak a pártpolitikai érdekek, az állami jogosítványok és a nemzetbiztonsági eszközök használatának határai. Három alapelvet emelt ki: világos felelősségrendszer, szakmai autonómia és emberi megbecsülés. Jelölését a Nemzetbiztonsági Bizottság 6 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta.
Az agrárminiszter-jelölt, Bóna Szabolcs szerint az agrárium és az élelmiszeripar stratégiai kérdés, mivel Magyarország élelmiszer-biztonságát határozza meg. A bizottság 7 igen szavazattal és 2 tartózkodással támogatta kinevezését. Tanács Zoltán, a tudományos és technológiai miniszterjelölt pedig arról beszélt, hogy Észtország mintájára olyan digitális államot szeretne építeni, amely valóban megkönnyíti az állampolgárok életét.
Az Index tudósítása szerint a Fidesz részéről is érkeztek reakciók. Gulyás Gergely azt írta: a Fidesz „normális ellenzék” lesz a parlamentben, és a bizottsági meghallgatások alapján dönti el, kit támogat, kinél tartózkodik, és kire mond nemet. Kocsis Máté viszont kifogásolta, hogy szerinte kevés idő jut a kérdésekre.
A meghallgatások alapján egyelőre az látszik, hogy Magyar Péter kormányának jelöltjei egyszerre próbálnak folytonosságot és fordulatot ígérni: a rezsicsökkentés és bizonyos gazdasági terhek átmeneti fenntartása mellett több területen is átláthatóságot, elszámoltatást, intézményi autonómiát és az Orbán-korszak döntéseinek felülvizsgálatát helyezték kilátásba.
