Hegyesiné Orsós Éva: egy százalékos tévedés is számít a nyugdíjasoknak
Miközben több nyugdíjas szervezet is aggodalmát fejezte ki a novemberi 3,1 százalékos nyugdíjkorrekcióval kapcsolatban, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) tagjai azt javasolták, hogy a kormány változtassa meg a nyugdíjemelés mechanizmusát. Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Klubok és az Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke szerint erre azért van szükség, mert sem tavalyelőtt, sem tavaly nem sikerült maradéktalanul korrigálni az infláció mértéke szerint a nyugdíjakat.
„Ahhoz, hogy a nyugdíj képes legyen megőrizni a reálértékét, ahhoz legalább inflációkövetőnek kell lennie. A nyugdíjas szervezetek azt javasolják, hogy akkor, amikor ténylegesen kiderül, milyen mértékű az infláció, akkor korrigálják januárig visszamenőleg a nyugdíjat. Enélkül ugyanis az történik, hogy a nyugdíjasok folyamatosan kevesebbet kapnak, mint kellene” – mondta Hegyesiné Orsós Éva, a NYUSZET tagja.
1997-ben született meg az a társadalombiztosítási jogellátásról szóló törvény, amely többi között szabályozza a nyugdíjemelést. A törvény szerint a nyugdíjakat évente a tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Vagyis, ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévében várható mértéke legalább egy százalékponttal meghaladja azt, amit januárban megállapítottak, akkor novemberben visszamenőleg január elsejéig kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ebben az évben, januárban 15 százalékot kaptak a nyugdíjasok, ennyivel emelkedett a nyugdíj. Az év első részében azonban egészen elképesztő mértékű pénzromlással találkoztunk, volt olyan hónap, amikor 26-27 százalékos volt a nyugdíjas infláció – emlékeztetett Nyugdíjas Klubok és az Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke.
A novemberi emelésnél – ugyancsak a törvény szerint – az első nyolc hónap tényadatait kell figyelembe venni, ezeket a KSH hozza nyilvánosságra, majd pedig a következő négy hónapra prognózist kell készíteni. Viszont olyan évben vagy években, amikor száguldó inflációról beszélünk – és ilyen volt a tavalyi, ilyen ez az év is –, akkor nagyon nehéz megbecsülni, hogy az év utolsó négy hónapjában ténylegesen hogyan alakul az infláció. „Ez a kormánynak nem sikerült sem tavaly, sem tavalyelőtt. Tavalyelőtt 0,3 százalékkal, tavaly 1,2 százalékkal kaptak kevesebb mértékű emelést a nyugdíjasok a tényleges inflációnál” – fejtegette Hegyesiné Orsós Éva.
Majd hozzátette, azt, hogy a 2023-as évben mennyi lesz a tényleges infláció, azt majd csak 2024 januárjában fogjuk megtudni. De azt már tudjuk, hogy ebben az évben ezt a 15 százalékot 3,1 százalékkal fogják kiegészíteni novemberben. Ez azt jelenti, hogy 2023-ban a nyugdíjak emelése 18,5 százalékos. Ez az eltérés a 3,5 és a 3,1 között azt jelenti, hogy ha a tavaly decemberi nyugdíjat nézzük, akkor 18,5 százalékkal kellett volna emelni, de tekintettel arra, hogy januárban megtörtént a 15 százalékos emelés, a 3,1 százalék már a megemelt nyugdíjra jön rá. „De a lényeg az az, hogy ténylegesen nem tudjuk még, mennyi lesz 2023-ban az infláció mértéke, és akkor, amikor rendkívül magas az alacsony nyugdíjból élők száma, akkor ezek az 1-1,2 százalékos tévedések nagyon komolyan befolyásolják a nyugdíjasok életminőségét.”
Ezért kezdeményezték a nyugdíjas szervezetek, hogy januárban, amikor kiderül, hogy mennyi a tényleges infláció, utólag és visszamenőleg ismét korrigálják a nyugdíjakat – az előző év januárjától. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyugdíjas szervezetek azt javasolták, a nyugdíjemelés mechanizmusát változtassa meg a kormány. „Sajnos erre nem mutatnak nyitottságot. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy évek óta szükség lenne az alacsony nyugdíjak rendszerszerű emelésére. A nyugdíjas szervezetek azt is elvárják, hogy a nyugdíjasok is részesedjenek a gazdasági növekedés eredményeiből” – fogalmazott Hegyesiné Orsós Éva.
