Helmeczy László: politikai nyomás állhatott a tragikus TEK-akció mögött

Egy tragikus TEK-akció árnyéka

A közéleti változások és az állami intézmények esetleges átalakítása kapcsán merült fel a kérdés a KlikkTV Mélyvíz című műsorában: vajon a Szuverenitásvédelmi Hivatal sorsára juthat-e a Terrorelhárítási Központ (TEK) is. Helmeczy László ügyvéd szerint a szervezet működésével kapcsolatban súlyos kérdések merülnek fel, különösen egy 2023-as tragikus eset nyomán.

Az ügyvéd felidézte a Búbánatvölgyben történt robbanást, amelyben egy férfi saját házát robbantotta fel, amikor a kommandósok megrohamozták az épületet. A detonációban életét vesztette az elkövető és egy TEK-es kommandós is, több rendőr pedig súlyosan megsérült. Helmeczy szerint az ügy kulcsa nem önmagában a robbantás, hanem az azt megelőző döntések láncolata.

Állítása szerint az események idején Esztergomban kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és több kormánytag is jelen volt, ezért a várost fokozott rendőri jelenlét jellemezte. Az ügyvéd úgy fogalmazott: a házában elbarikádozott férfi hangosan szidalmazta a kormányt, devizahiteles sérelmeiről beszélt, és azt követelte, hogy töröljék el az ilyen hiteleket, ahogy azt szerinte más országokban megtették.

Helmeczy szerint a hatóságok tudták, hogy az illető egyedül tartózkodik az épületben, túsz nincs bent, ugyanakkor az is világos volt, hogy robbantással fenyegetőzik. Mint mondta, órákon át zajlott tárgyalás egy túsztárgyaló bevonásával, ám az érintett nem volt hajlandó kijönni a házból. „Mindvégig azt kiabálta, hogy ha megpróbálják elfogni, felrobbantja magát és a házat is” – idézte fel az ügyvéd.

„Beküldték az embereket a halálba”

A történet legsúlyosabb pontja Helmeczy szerint az a döntés volt, amely végül a ház megrohamozásáról szólt. Az ügyvéd állítása szerint a parancsnok – akinek kilétét szerinte a hatóságok mindeddig nem tették nyilvánossá – annak tudatában adta ki a parancsot, hogy az épületben tartózkodó férfi robbantással fenyegetőzik.

„Ha valaki tudja, hogy bent nincs túsz, és azt is tudja, hogy robbantással fenyegetőznek, akkor miért küldi be az embereit?” – vetette fel Helmeczy, aki szerint a helyzetet hosszabb kivárással is kezelni lehetett volna. Mint fogalmazott, el lehetett volna zárni a vizet, az áramot, vagy egyszerűen megvárni, amíg az illető kijön. Az ügyvéd szerint egy tapasztalt túsztárgyaló sok esetben akár egy teljes napot is vár egy ilyen helyzet rendezésére.

A tragédia végül azonnal bekövetkezett: amikor a kommandósok behatoltak, a férfi felrobbantotta a házat. A detonáció akkora erejű volt, hogy az épület gyakorlatilag megsemmisült, és a beavatkozó egység tagjai közül többen súlyos sérüléseket szenvedtek.

Helmeczy jelenleg annak az elhunyt kommandósnak a családját képviseli, aki a robbanásban életét vesztette. Elmondása szerint az özvegyet, két kisgyermeket és a szülőket képviseli, akiknek – mint hangsúlyozta – egyetlen gyermeke volt az áldozat. Az ügyvéd szerint kezdetben megállapodásra törekedett a TEK-kel, de a felajánlott kártérítést méltatlannak tartotta. Úgy fogalmazott: akkora összeget ajánlottak fel, „amiből a Rózsadombon egy nagyobb garázst sem lehetne venni”.

Különösen sérelmezte azt is, hogy a családnak kezdetben nem biztosítottak méltó díszsírhelyet Nyíregyházán. Helmeczy azt állította, több levelet is írt a belügyminiszternek, Hajdu Jánosnak, valamint Orbán Viktornak, mire végül változott az önkormányzat álláspontja.

Ügyészségi vizsgálat és felelősségi kérdések

Az ügyvéd kritikával illette az ügyészségi eljárást is. Állítása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség rövid idő alatt arra jutott, hogy minden a protokoll szerint zajlott, és kizárólag a robbantó felelőssége állapítható meg.

Helmeczy ezzel szemben úgy véli, hogy a parancsot kiadó vezető felelőssége sem kerülhető meg. Szerinte a kommandósok nem önálló döntést hoztak, hanem szolgálati utasítást teljesítettek, amelyet csak nyilvánvaló bűncselekmény esetén tagadhattak volna meg. „Nem arról volt szó, hogy bűncselekményre utasították őket, hanem arról, hogy foglalják el az objektumot – miközben tudható volt, mi lehet a következmény” – fogalmazott.

Az ügyvéd felidézte, hogy a TEK akkori vezetője, Hajdu János egy nyilatkozatában arról beszélt: hasonló helyzetben ismét ugyanígy járnának el. Helmeczy ezt „megbocsáthatatlan hozzáállásnak” nevezte, mondván: egy olyan akció után, amelyben egy ember meghalt és többen maradandó sérüléseket szenvedtek, elvárható lenne az önvizsgálat.

A per jelenleg is folyamatban van. Helmeczy szerint az ítélőtábla új eljárást rendelt el, mert az elsőfokú ítélet felülvizsgálatra szorul. Az ügyvéd hangsúlyozta: nem amerikai típusú kártérítési összegekben gondolkodik, de szerinte Magyarországon sem lenne szabad bagatellizálni egy szolgálatteljesítés közben elhunyt rendvédelmi dolgozó családjának támogatását.

A beszélgetés során tágabb társadalmi kritikát is megfogalmazott az áldozatvédelem rendszerével kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy korábban több ismert ügyben – köztük Marian Cozma és Szögi Lajos családjának képviseletében – is tapasztalta, hogy az állami segítségnyújtás szerinte esetleges és következetlen. Helmeczy úgy látja, az áldozatvédelmi rendszer régóta reformra szorul, és a Búbánatvölgyben történt tragédia csak újabb példája annak, hogy súlyos kérdések maradtak megválaszolatlanul.