Hét jelöltet hallgattak meg a médiatanács élére pályázók közül

A médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság elnöke, Hantosi István (Tisza) az ülés kezdetén elmondta: szerdán és csütörtökön tizenegy pályázót hallgatnak meg. Az érintettek öt percben bemutatkozhatnak, ismertethetik vezetői koncepciójukat, majd 15-15 perc lesz a kérdések feltételére, illetve a válaszadásra. A testület pontozza a jelölteket, majd hétfőn dönt arról, kit javasol a médiatanács élére, javaslatát pedig a művelődési bizottság elé terjeszti.

Hantosi István kiemelte: még soha nem volt példa arra, hogy a médiatanács elnökét nyilvános, átlátható pályázaton válasszák ki a szakmai szervezetek bevonásával. Mint mondta, a médiatanács elnökének kiválasztásáról szóló döntés "nem lehet kizárólag a politika tárgya, ahogyan az elmúlt két évtizedben volt".

Gerentsér Imre, a Ringier Axel Springer Magyarország volt digitális igazgatója, a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) volt ügyvezetője közölte: az átlagos állampolgárok nem tudnak mit kezdeni az NMHH-val, nem nagyon ismerik a hatóságot, vezetői koncepciójában ezért első helyre az "emberközpontúságot" teszi. Úgy fogalmazott: meg kell ismertetni az emberekkel, hogy mivel foglalkozik a szervezet.

A jelölt a fontos feladatok között emelte ki annak elérését, hogy a magyar szakemberek "labdába rúghassanak" a nemzetközi piacon, ugyanis tapasztalatai szerint a digitális átalakulásban kiszorulnak a szakma képviselői, az újságírók, marketingesek, mert a "nagy digitális tér szűkíti a lehetőségeket."

Gerentsér Imre szerint az NMHH elnökének nem elsősorban a konkrét döntésekért kell felelnie, hanem azért, hogy a folyamatok szabályosak, függetlenek és átláthatóak legyenek. Mint mondta, a folyamatok átvilágítását szervezeti szinten erősítené meg.

A politikai hirdetésekről, függetlenség témájáról azt mondta, ki kell alakítani, hogy a lakosság szempontjából mi az, ami "már átlép bizonyos határokat". Erre megvannak a megfelelő vizsgálatok, a függetlenséget nemzetközileg bevált és magyarországi elismert módszerekkel biztosítani tudják - mondta.

Közölte: szerinte nem az elnök dolga, hogy ezeket a kérdéseket eldöntse, sőt neki inkább távolságot kell tartania. Kitért arra is, hogy ha ellentmondás lenne az NMHH határozata és az európai bírósági döntések között, akkor meg kell próbálni kiállni a magyar jogalkotás álláspontja mellett.

Jamriskó Tamás bemutatkozásában elmondta, volt az Első Pesti Egyetemi Rádió főszerkesztője és a Független Médiaközpont vezetője is. Azt mondta, nem kell mindenről határozott véleményének lennie, helyette sokkal nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni a transzparenciára, az egyeztetésre a szakmai érdekképviseletekkel, a társadalmasításra és az NMHH és a médiatanács munkájának ismertebbé tételére.

Fontosnak nevezte az NMHH részleges átalakítását, újragondolását a 21. századi igényeknek megfelelően, és rugalmas, egyszerű, világos, kiszámítható szervezetet tart szükségesnek, amely megfelelő szakmai szinten tudja végezni munkáját. Mint mondta, a médiatanácsnak nem a médiapiac irányítójának, hanem a jogsértés következetes szankcionálójának, a közösség védelmezőjének kell lennie, az elnök feladata pedig az ehhez szükséges szakapparátus megszervezése és ellenőrzése.

A leendő elnököt érő befolyásolási kísérletek kivédéséről azt mondta, nem vesz részt olyan ügyek elbírálásában, ahol nincs kompetenciája vagy személyes érintettsége van. Úgy vélte, könnyű az ilyen, pártoktól érkező megkeresések "lepattintása", ha az NMHH működése egyértelmű, transzparens, és egyszerű az ügymenet, ezért transzparenssé kell tenni ezeket a megkereséseket és a válaszokat is, ami önszabályozó hatással bír majd.

Kérdése válaszolva kifejtette: fontosnak tartja a médiatanács szakembereinek hangsúlyosabb részvételét a nemzetközi szervezetekben, ez egyfajta út lehet a magyar indítványok, javaslatok nemzetközi szintű elfogadásához.

Az uniós és magyar jog ütközésével kapcsolatban utalt a Klubrádió ügyére, és azt mondta, lehetett volna olyan közös pontot találni, amely megfelel az EU-nak és a magyar szabályozásnak is, ő új pályázatot javasolt volna.

A Sajtóalap működésével kapcsolatban arról beszélt, be lehetne vezetni egy token-rendszert, ahol az olvasók, nézők dönthetnek a támogatás mértékéről, a felügyelőszerv, a közönség és a szakmai szervezetek együttműködésében.

Kiemelte: mindennek kulcsa az átláthatóság, fontos, hogy "egy általános iskolásnak" is érthető legyen az elszámolás módja, majd ellenőrizhető legyen, mi készült a támogatásból. A rendszert pedig a tapasztalatok alapján lehet módosítani. Úgy fogalmazott, hogy "mozgásban lehet hatékonyan javítani" egy rendszer működését.

Kajzinger Ervin, az NMHH jelenlegi nemzetközi igazgatója elmondta: az NMHH-t számos nemzetközi szervezetben, együttműködésben képviselte, jelenleg 100-120 ember tevékenységét koordinálja.

Szakmai koncepciójáról azt mondta: a legfontosabb a függetlenség, az átláthatóság és a számonkérhetőség, a végső cél pedig a közbizalom visszaszerzése. "Ez csak hosszú távú, sziszifuszi munkával érhető el" - tette hozzá.

Jelezte: az NMHH belső szervezete feszültségekkel terhelt, például a jogi szolgáltatói vagy a gyermekvédelmi területen. Kajzinger Ervin a feladatok közé sorolta, hogy meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, új vezetési struktúrákat kell kialakítani, meg kell újítani a médiaigazgatást.

A további célok között említette a hírközlési hálózati fejlesztések támogatását, a frekvenciastratégia létrehozását, a pályáztatási rendszer megújítását. Az elnökjelölt fontosnak nevezte, hogy a médiatanácsban érdemi szakmai viták legyenek. Kitért arra, hogy a nagy kihívás a megfelelés az európai szabályozási környezetnek.

Kaszó Klára jogász, közgazdász, az RTL volt jogi igazgatója elmondta: a médiapiac felől érkezik, ezért ismeri a technikát, ahogy a piac kihasználja a hatóság "nem feltétlenül hatékony működését".

Elnökként a hatékonyság javítását tekintené elsődleges céljának. Fontosnak nevezte a kiszámítható, pártatlan jogalkalmazást, a technológiasemlegességet, az alkalmazkodást az uniós szabályokhoz, figyelembe véve a magyarországi környezet támogatását. Olyan NMHH-működést látna célszerűnek, amely konzultál a piaci szereplőkkel, hatékonyabban szolgálja ki a piacot és a szabályozást is ehhez igazítja.

Kifejtette: véleménye szerint az NMHH indokolatlanul nagy, az ott dolgozók "túlságosan elvesznek elméleti feladatokban" és "egy kicsit l’art pour l’art szervezetté vált", amelynek elsődleges célja az volt, hogy "a sajtószabadságot kordában tartsa". Ezért szükségesnek tartja a szervezet átvilágítását, hatékonyságának javítását.

Elmondta: a következő egy-két évben erősíteni, fejleszteni kell a sajtószabadságot, a pluralizmust, a tisztességes versenyt és a jogbiztonságot, és olyan szabályozói környezetet kell kialakítani, hogy szívesen maradjanak a médiaszolgáltatók Magyarországon.

Jelezte: nem a szankcionálás az NMHH feladata, ezek végső eszközök, és az RTL-nél nem érték el a céljukat, helyette egyeztetésre lenne szükség. Az uniós és a magyar jog ütközésére vonatkozó kérdésre kifejtette, kellemetlen, hogy a magyar médiahatóság azt bizonyította, nem a sajtószabadság mellett áll.

A kötelező döntéseket alkalmazni kell, de a legfontosabb feladat az, hogy az európai szabályozásnak megfelelő működést tanúsítson az NMHH - tette hozzá. Szólt arról is, a szeme láttára épült le a magyar média szabadsága, és az, hogy részt vehet a visszaépítésében, különleges befejezése lehetne a karrierjének.

Komár István rendező, forgatókönyvíró az értékalapú kultúra terjesztésére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a médiairányításban van egy jól működő hálózat, de a tartalom "nem működik, nem funkcionál, nincs párbeszéd." Szavai szerint fontos tudatosítani, hogy a médiahatóság döntései társadalmi felelősséggel járnak.

Azt mondta, ma nem jól működik az a "védőháló", amely segítene visszaszorítani a "szellemi környezetszennyezést", és elősegítené, hogy mindenki hozzáférjen az értékalapú kultúrához. Megjegyezte, hogy a most felnövekvő Z-generáció kulturális tudásához a médiának is hozzá kell járulnia a Nemzeti alaptantervhez igazodva, és nem függhet a fiatalok tudása attól, hogy a családoknak milyen szolgáltatások előfizetésére van lehetősége.

Komár István kijelentette: az NMHH honlapja nézhetetlen, hiába van sok tartalom az oldalon, korszerűsíteni kell ahhoz, hogy valóban elérjen az emberekhez. Hangsúlyozta: a saját vélemény nem válhat hatósági mércévé. Felidézte azt is, hogy a Magyar Média Mecenatúra program 2011-19 között 1400 alkotás készítésére adott támogatást, 2020 után azonban évente csak mintegy 40 film készült.

Németh Gábor Sándor 2010 óta dolgozik az NMHH jogi szakértőjeként, az infomédia területén. Terveiről szólva kiemelte a kiszámítható és arányos jogalkalmazás, a médiapiaci konvergencia, a gyermekvédelem és a használható jogvédelem fontosságát, a hírközlés területén pedig a verseny erősítését.

Szükségesnek nevezte az NMHH-n belül a világos felelősségi rendet és a mérhető teljesítményt, valamint olyan szervezeti és döntési kultúrát szeretne kialakítani, amely minden szempontot figyelembe vesz. Úgy vélte, jobban ki lehetne használni az ön- és társszabályozásban rejlő lehetőségeket.

Arra a felvetésre, fogalmazott-e meg belső kritikát az NMHH működésével kapcsolatban, elmondta, nyitott a kommunikáció az NMHH-n belül, a vélemények szabadon elmondhatók, amelyeket becsatornáznak a döntési struktúrákba és a döntéshozók vagy elfogadják, vagy nem. Jelezte: volt, hogy eredményesen és volt, hogy eredménytelenül fogalmazott meg belső kritikát.

Az állami hirdetésekről átlátható adatbázist szeretne kialakítani, ahol pontosan nyomon követhető, milyen médiumokhoz jutnak a költségvetési pénzek. Kérdésre kifejtette, az uniós jog elsősége alapján ha ellentét van, az uniós jogi normát kell alkalmazni.

Rébeli-Szabó Ferenc vállalkozóként szervezetfejlesztőként dolgozik, előtte 18 éven át dolgozott kiadói és médiaipari oldalon. Ő azt emelte ki, hogy médiatanács elnökének egyszerre kell értenie a szabályozott piachoz, a szervezetek működéséhez és az emberek vezetéséhez. Fontosnak nevezte, hogy szakmai, és ne politikai szempontok határozzák meg a működést.

A szükséges szakmai tudás ma is ott van az intézményben, sőt azon kívül, más szereplőknél is sok értékes tudás halmozódott fel. A leendő elnök feladata az lesz, hogy ebből a fellelhető tudásból célokat jelöljön ki, döntéseket hozzon és jól működő intézményt építsen - mondta.

Rébeli-Szabó Ferenc szavai szerint a szabályozó hatóság munkája akkor hasznos, ha világos kereteket teremt, és következetesen alkalmazza is a megalkotott szabályokat. Beszélt arról is, hogy elnökként rendszeres párbeszédet, szoros szakmai kapcsolatot alakítana ki a médiavállalatokkal, a hírközlési cégekkel, szakmai szervezetekkel, civilekkel és az egyetemekkel.

"Hallgassuk meg azokat, akikre a döntésünk hatással lesz!" – szólított fel, hozzátéve: a hatóság tekintélyét hosszú távon a működés szakmai minősége fogja meghatározni. Azt elnök feladata nem az, hogy mindennél többet tudjon, hanem hogy tudja, a célok eléréséhez milyen tudásra van szükség, és ez hol lelhető fel - mondta.