Hétfőn a Tanítanék átadja Pintér Sándornak a pedagógusok üzenetét
Ettől a kormánytól aligha várható érdemi változás sem a közoktatásban, sem a felsőoktatásban. Erre a következtetésre jutottak egy pénteki rendezvény résztvevői is. Amellett, hogy a PSZ és a PDSZ jövő hétre kikövetelte a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatását, és megegyezés híján egy januári sztrájk meghirdetésén gondolkodik, számos más szervezet is megmozdult. Flashmobokkal, kihangosítással, vagy egyszerűen egy kiáltvány megfogalmazásával akarják legalább felhívni a figyelmet arra, hogy rossz az oktatás és mielőbb változásra lenne szükség.
Tanulási vagy tanítási nehézség? Ez volt a címe a szülőkből és pedagógusokból alakult Együttnevelés Szövetség és a Tanítanék pénteki közös rendezvényének, amelyen a sajátos nevelési igényű gyerekek iskolai hányattatásait dolgozták fel rendhagyó formában. Ma Magyarországon indokolatlanul sok roma kisgyerek kap SNI-, illetve BTMN-minősítést az oktatási rendszerben, ami megfelelő tájékoztatás és fejlesztések hiányában lényegében csak megbélyegzi őket, és további akadályokat emel eléjük az amúgy is nehezített pályán. Statisztikai adatok szerint ma két és félszer nagyobb eséllyel nyilvánítanak valakit „papíros” gyereknek, ha történetesen roma. Heves megyében például az enyhe értelmi fogyatékos diagnózissal rendelkező gyerekek majdnem fele roma. A szakemberek véleménye, hogy nagyon sok esetben indokolatlanul kapják meg ezt a minősítést. Eközben pedig a valóban sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók tömegei nem jutnak hozzá a megfelelő segítő szolgáltatásokhoz, hiszen egyre kevesebb a gyógypedagógus.
Az Együttnevelés Szövetség és a Tanítanék Mozgalom pénteki közös rendezvényén a Független Színház színészi gárdája vitaszínház keretében négy jelenetben mutatta be, mik a jellemzői a roma és szegény gyerekek tanulási minősítésének. Ezek a minitörténetek alapkérdéseket fogalmaztak meg, s valóban konstruktív vitára sarkallták a résztvevő szülőket és pedagógusokat. Volt, aki szerint elsősorban empátiára kell nevelni a gyerekeket otthon is, az iskolában is. Volt, aki szerint nincs szükség arra, hogy külön neveljék az SNI-s gyerekeket, és a nálunk jobb oktatási rendszerű országokban nincs is ilyen lehetőség. Volt, aki a külön nevelés mellett kardoskodott, mert az a szülő, aki a legjobbat akarja a gyerekének, az azt is tudja, hogy a gyereke csak egyszer hat éves, nem lesz még egyszer annyi, ezért a legjobb oktatási körülményeket akarja neki. Volt, aki szerint egyénenként, vagyis gyerekenként kell fölmérni, hogy a gyereknek az integrált oktatás jobb, vagy az, ha otthon, biztonságos körülmények között magántanulóként tanul, mert így nem fogják „összetörni a lelkét”. Ha megerősödött, akkor viszont vissza kell vinni a közösségbe. A vitázók egy dologban egyetértettek, a mai magyar iskola, a mai magyar oktatás nem alkalmas az SNI-s tanulók oktatására, nevelésére.
Dr. Gyarmathy Éva pszichológus, neveléslélektani szakpszichológus, az SNI Tehetségeket Segítő Tanács megalapítója többek között arról beszélt, hogy a mai pedagógusok között van 20 százalék, akinek semmiféle továbbképzésre nincs szüksége ebben az ügyben, mert magától is tudja, mit és hogyan kell csinálni. Van 20 százalék olyan pedagógus, akit akárhogy képeznek is, nem lesz képes a problémát kezelni. A maradék 60 százalék pedig a rendszertől, pontosabban attól függ, hogy mit várnak el tőle. A rendszer pedig egyelőre az önös érdekek mentén működik, ráadásul ilyen mintát is kínál. Ezek a pedagógusok azt csinálják, amit „fenn” látnak, azt a mintát követik. Ezért ő pszichológusként mikroszinten optimista, hiszen vannak olyan pedagógusok, akik jól működnek ebben a kérdésben, makroszinten viszont pesszimista, mert ismerjük az „úgy lent, mint fenn” hozzáállást. A rendezvény itt tekinthető meg.
A vitaszínház előtt a szervezők „Álmok karácsonya!” címmel Budapest több pontján flashmobot tartottak. Az SNI-nek minősített gyerekek rajzaiból készített díszekkel öltöztettek fel egy karácsonyfát, miközben hangfelvételeken a gyerekek mondták el, hogy mik szeretnének lenni. A járókelőket a gyerekrajzokból készített karácsonyi üdvözlő lapokkal meg is ajándékozták az Együttnevelés Szövetség és a Tanítanék aktivistái.
Hétfőn a Tanítanék Mozgalom „Adjuk át az üzeneteinket Pintér Sándornak!” címmel szervez egy akciót 9:30 és 11:30 között a Belügyminisztérium előtt. Az elmúlt hetekben több ezer üzenet érkezett hozzájuk Pintér Sándornak címezve arról, milyen súlyossá vált a tanárhiány a kierőszakolt státusztörvény után. Azért, hogy az illetékesek ezúttal ne tudjanak elmenekülni az igazság elől, a több ezer üzenetet egy hatalmas hangfal segítségével kihangosítják.
Az 55, oktatáshoz kapcsolódó civil szervezetet összefogó Civil Közoktatási Platform (CKP) kiáltvánnyal fordult a Magyar Tudományos Akadémiához, és a társadalom felelős tagjaihoz.
A CKP meggyőződése, hogy a kormány magatartása az ERASMUS és Horizont programokkal kapcsolatban végzetes következményekkel jár a magyar tudományra nézve. Sajnálattal látták, hogy ezzel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia mindezidáig nem szólalt meg. Ezért kiáltvánnyal fordultak az MTA-hoz, s azt kérték, tegyék lehetővé, hogy a magyar polgárok megértsék, az egyetemek alapítványainak politikai és gazdasági megszállásával az Orbán kormány az egész nemzetet löki vissza a középkorba. A XXI. században a tudás a boldogulás kulcsa és feltétele, a tudástermelő és az azt megosztó közösségből kirekesztődni egyet jelent a megrekedéssel, lemaradással, szegénységgel.
Az MTA válaszában arra hívták fel a figyelmet, hogy az MTA mindenkor következetesen fellép a magyar kutatás, a magyar oktatás és a magyar nemzet érdekében. Ezt teszi az Erasmus/Horizont ügyében is. Freund Tamás MTA elnök előadását ajánlották mindenki figyelmébe, amelyet „Egyetemesség és kiválóság a tudományban és a közéletben” címmel tartott a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Marek József Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem „Kiszámíthatóság és normatívás” című közös rendezvényén az egyetemi élet vezető személyiségei, oktatók, kutatók és hallgatók mellett a felsőoktatásért és kutatásért felelős minisztérium és kormányzati intézmények vezetői előtt október 26-án. Az előadás az akadémia honlapján mindenki számára elérhető.
Az előadás fő mondanivalója az volt, hogy a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni azt az állapotot, amelyben bármelyik magyar felsőoktatási intézményt és annak növendékeit, oktatóit, kutatóit, vezetőit politikai vitára visszavezethetően hátrány ér. „Az akadémia vezetői – a legutóbbi hetekben is – ismételten tárgyaltak a KIM vezetőivel a problémáról. Egyetértés van abban, hogy azt mielőbb meg kell szüntetni, megőrizve a tudomány Alaptörvénybe foglalt autonómiáját. Az akadémia figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, követi a kormány erőfeszítéseit az Európai Unió szerveivel való megegyezésre és következetesen fellép a magyar kutatókat és hallgatókat érő minden hátrányos megkülönböztetés ellen” – írta az MTA a válaszában.
