Orbán ezt is elintézte: 3,5-szeresére nőtt az idősek szegénységi kockázata 16 év alatt

„Nocsak, nocsak – újabb szerelvény a kampányvonaton: a Soros Univerzum mozgósította a HRW-t is. Most épp ők „aggódnak” a magyar nyugdíjasokért — miközben a saját brüsszeli szövetségeseik a 13. és 14. havi nyugdíj eltörlésén és a nyugdíjrendszer privatizációján dolgoznak. Köszönjük, Human Rights Watch – így, hogy megérkezett a menetrend szerinti, politikai megrendelésre készített jelentésetek, legalább tudjuk, hogy tényleg közelednek a választások.”  – írta a Facebookon Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. A szerdán délután megjelent poszt nem bizonyult túlzottan népszerűnek: csütörtökön reggel 8 óráig csak négy megosztást érdemelt ki, s összesen 25-en fűztek hozzá valami fajta véleményt, többségük nekimegy a kormánynak és védelmébe veszi a nemzetközi civil szervezet jelentését. Gulyás Gergely szerinte a jelentésben tényszerű tévedések és hazugságok vannak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón közölte, a kormányzásuk kezdetéhez képest a nyugdíjak reálértéke 48 százalékkal emelkedett. 

Egy állítás négy cáfolata

Akárhogyan is, ennyire futotta csak annak a jelentésnek a véleményezése, amely nagyon sötét képet fest a magyar nyugdíjasok helyzetéről. Érdemi cáfolat tehát nincs, csak sorosozás és brüsszelezés, meg persze több hazugság. Kovács a rövidke posztjában minimum négy is fellelhető. 

1.: Brüsszel nem akarja eltöröltetni a 13. és 14. havi nyugdíjat, erről nyilatkoztak is – ezt az Európai Bizottság közölte a Népszavával);  

2.: Brüsszel nem akarja privatizálni a nyugdíjrendszert – ezzel szemben született egy minden tagállamra vonatkozó intézkedéscsomag, amely azt tartalmazza, hogy nyugdíj-előtakarékossági programokba történő automatikus beléptetéssel egészítsék ki – és ne helyettesítsék(!) – az állami nyugdíjakat, amelyek valamennyi tagállamban a nyugdíjrendszerek alapját képezik;

3.: 14. havi nyugdíj nem is létezik, egyelőre csak a 14. havi egynegyedét ígérik majd utalni a februári nyugdíjakkal – érdekes módon, az Orbán és körei számára kritikus és egyelőre legalábbis baljóslatúan kinéző április 12.-i országgyűlési választások előtt két hónappal;

4.: a kormány szokásos csúsztatása, hogy a 13. és 14. havi nyugdíjjal rendezik a nyugdíjasok többségének sanyarú helyzetét, amely Orbánéknak köszönhető. Ezzel szemben számítások szerint a nyugdíjak 65 százalékkal lennének magasabbak most, ha a 2010-es kormányváltás után nem vezették volna ki a svájci indexálást, vagyis azt a módszert, amellyel felerészben a bérek növekedésével, fele részben az infláció mértékével emelik az ellátásokat. Szintén a Népszava hozta le először, hogy a korábbi pénzügyi államtitkár, a KSH korábbi elnöke, Katona Tamás számításai szerint az idősek megbecsüléseként kommunikált plusz egyhavi ellátás – a 65 százalékos értékvesztéssel szemben – mindössze csupán 7,3 százalékos többletet jelent a nyugdíjasoknak.  

Mit is mond a HRW jelentése?

„Ez van – alacsony nyugdíjak Magyarországon” címmel, és a következő összefoglaló mondattal jelent meg a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő civil szervezet elemzése-jelentése a magyar nyugdíjasok helyzetéről: „Növekvő szegénység és az elegendő élelmiszerhez, gyógyszerhez és lakásfenntartáshoz való hozzáférés akadályai”. A dokumentum rámutat arra is, hogy „a Magyarországon élő idősek nehéz helyzete ellentmond a kormány állításának, miszerint prioritásként kezelik az magyar átlagemberek jóllétét” – hozzátéve: ezek az állítások egy olyan időszakban hangzanak el, amikor nemzetközi szinten is komoly aggodalmak övezik Magyarország antidemokratikus kormányzását, valamint a szabadságjogok és alapvető jogok széles körű megsértését.

A tényeken, adatokon túl 45 járulékalapú öregségi nyugdíjban részesülő budapesti és vidéki embert is megszólaltató helyzetkép alapján olyan szomorú kép rajzolódik ki a magyarországi idősek helyzetéről, amivel a nem csak néző, hanem látó szemmel és halló füllel itt élők maguk is tisztában vannak. Egy ponton le is szögezi: „a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer sok idős embert kényszerít rá arra, hogy eldöntse: szerény nyugdíját élelmiszerre, gyógyszerre vagy fűtésre költi, és hogy melyik alapvető szükségletről mond le”.

45 járulékalapú öregségi nyugdíjban részesülő személlyel készítettek interjút Budapesten és két vidéki településen. Az interjúalanyok kora 65 és 91 év között mozgott. A szervezet ezen kívül szociálpolitikai szakértőkkel és nyugdíjas szervezetekkel egyeztetett, valamint hivatalos adatokat is elemzett.

Nem elégséges a nyugdíj összege a méltó élethez

Semmilyen meglepetést nem okoz az a megállapítás, miszerint a magyar kormány nem biztosítja az idősek szociális biztonsághoz és megfelelő életszínvonalhoz való jogát, beleértve az elegendő élelmiszerhez, gyógyszerhez és lakásfenntartáshoz való hozzáférést. A jelentés rámutat: a hatóságoknak sürgősen felül kell vizsgálniuk az öregségi nyugdíjakat, és azonnali lépéseket kell tenniük a nyugdíjak emberi jogi kötelezettségeknek megfelelő emelésére – írja a jelentés. (Az alacsony nyugdíjak kialakulása persze szorosan összefügg a svájci indexálás megszűntésével – ahogy a fentiekben már idéztük Katona Tamást – a szerk.) 

Az alábbi táblázat plasztikusan megmutatja, mennyire kevés pénzből kell tömegeknek megélniük Magyarországon:

Forrás: HRW

Növekvő szegénység és szegénységi kockázat az idősek körében

Az idősek körében növekvő szegénység – ami a 2022-es és 2023-as magas infláció idején vált különösen nyilvánvalóvá – rávilágít a magyar nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer régóta fennálló strukturális problémáira – szögezi le a jelentés. Emlékeztet arra, hogy a 65 év felettiek szegénységi kockázati rátája 2018-ban még 6,3 százalék volt, s ez 2023-ra már 16,1 százalékra emelkedett. Az idős nők majdnem egyötöde van kitéve szegénységi kockázatnak. Ugyanakkor a 64 év alattiak körében és a teljes népességet tekintve csökkenést mutatnak. Ezt a tendenciát a kormány is szívesen hangsúlyozza, miközben jelentéktelennek állítja be az idősek körében növekvő szegénységet.

Forrás: HRW (KSH adatok alapján)

Azt már mi jegyezzük meg, hogy a svájci indexálás megszűntetése előtt, még a 2010-es kormányok alatt sokkal alacsonyabb volt ez a szegénységi kockázati mutató: a kormányrudat végül Orbán Viktornak 2010 közepén átadó Bajnai Gordon által lezárt, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság 2009-es évében a mutató 4 százalékon állt, ezt sikerült az egymást követő fideszes kétharmadoknak feltornázniuk a 3,5-szeresére (!!!!). 

Amúgy pedig a kormány nem csak a svájci indexálással rontott jelentősen a nyugdíjasok helyzetén. Ahogy a jelentés is kiemeli: az Európa-rekorder magyarországi infláció, ezen belül is kiemelten az élelmiszerinfláció végképp hazavágta a nyugdíjasok életszínvonalát. A HRW szerint nem segítettek ezen a különféle állami beavatkozások sem, mint az árstopok, az árrésstopok, miként a 2024-es 30 ezer forintos élelmiszerutalvány sem. 

Emelni kell a legalacsonyabb nyugdíjakat

Annak érdekében, hogy a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségeket csökkentse és garantálja minden idős ember jogát a szociális biztonsághoz és a megfelelő életszínvonalhoz, Magyarországnak emelnie kell a legalacsonyabb nyugdíjak összegét – szól a harmadik sarkos megállapítás. Ezzel kapcsolatban a jelentés rámutat a hazai szakértők által is váltig hangoztatott tényre, a magyar nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer régóta fennálló strukturális problémáira. Ezek közé tartozik a hibás nyugdíj indexálási módszer, melynek következtében az alacsony nyugdíjak értéke gyorsabban csökken, mint a magasabbaké, tovább erősítve ezzel az egyenlőtlenségeket.

A jelentés kitér a 2020-ban fokozatosan bevezetett úgynevezett 13. havi nyugdíjra is, ami 2024 óta évente plusz egyhavi kifizetést biztosít minden nyugdíjas számára. 2026-ra a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetéséről is döntött.  Idézi az interjúalanyként megszólaltatott idősek véleményét, miszerint a kormánynak az alapvető problémát kellene kezelnie, vagyis azt, hogy a havi nyugdíjak túl alacsonyak ahhoz, hogy segítsenek az idősek körében növekvő szegénységi kockázaton.

A HRW közleménye azzal zárul, hogy „az élelmiszer-utalványok vagy egy kapkodva törvénybe iktatott plusz havi nyugdíj szépségtapasz csupán a növekvő nyugdíjas szegénység okozta sebre”. Ha a magyar kormány valóban komolyan veszi az idősek szociális biztonsághoz való jogát, sürgősen meg kell emelnie az alacsony nyugdíjakat, határozott lépéseket kell tennie a rendszer igazságosabbá tétele érdekében, és biztosítania kell, hogy az ország valamennyi idős embere tisztességes és méltó életszínvonalat engedhessen meg magának – szögezi le végezetül a dokumentum.

(További adatelemzéseket és az interjúalanyok részletes beszámolóit a közlemény után, itt olvashatják el, magyarul.)