Ez is 2025-ben történt: a rosszul álló Orbán újabb üveggyöngyeként jön a 14. havi nyugdíj
A választások előtt pár hónappal igencsak rosszul áll a Fidesz-KDNP a közvélemény-kutatásokban, ennek fényében nem meglepő, sőt, mint tőlük ez várható is, Orbánék őrületes osztogatásba fogtak. S miután a nyugdíjasok minegy 2,3 milliós tábora ma már a Fidesz legnagyobb – és legstabilabb – szavazóbázisa, az osztogatásból ők sem maradhattak ki. A költségvetés és az egész – négy éve gyakorlatilag stagnáló – gazdaság áldatlan helyzete ugyan nem engedne semmilyen extrakiadást, ám a rezsim „trükkösen” zömmel a jövő számláit terhelő pluszokat szór szét a megcélzott rétegeknek – elsősorban az időseknek és a fiataloknak. Ne legyenek illúzióink, sokan beveszik a propagandát, még akkor is, ha a saját mindennapi tapasztalatuk ellentmond annak. A 2,3 millió nyugdíjasnak ugyanis majdnem 20 százaléka 140 ezer forint alatti havi juttatásból próbál megélni. Csak egy adat: a nyugdíjak értéke ma 65 százalékkal lenne magasabb, ha a Fidesz a 2010-ben nem vezette volna ki a svájci indexálást.
„Meg akarják adóztatni a nyugdíjakat. Többek között a nyugdíjasok adójából támogatnák Ukrajnát!... Magyarország kormánya határozottan ellenzi, hogy a magyar nyugdíjasokat megadóztassák... Magyarország kormánya továbbra is azon dolgozik, hogy megőrizze az idősek biztonságát, ezért is döntöttünk a 13. havi után a 14, havi nyugdíj bevezetéséről... Jön az új év, jön a 14. havi nyugdíj! Nyugdíjas honfitársaim a 13. havi nyugdíj megszokott folyósításával egyidőben, februárban kézhez kapják a 14. havi nyugdíj első részletét!... Mert meggyőződésünk, hogy a nyugdíjakat nem adóztatni, hanem emelni kell!” Ezek a felkiáltójelekkel nyomatékosított állítások abból az üzenetből származnak, amelyet Fónagy János államtitkár nevében a kormány juttatott el a nyugdíjasoknak – nem más csatornán, mint az Ügyfélkapun keresztül. Az üzenet feladója pedig – felháborító módon – a Magyar Államkincstár volt. Még ha el is tekintünk attól (bár mondjuk inkább nem kellene tőle eltekinteni), hogy ez masszív adócsalás (ld. egy párt propagandája állami finanszírozással, állami csatornákon keresztül, egy állami intézményt kihasználva, egy kormánytag szájába adva a pártpropagandát), a tartalma is hazug. Nem is kicsit, nagyon. Mert ugye, mondani sem kell, hogy:
– senkinek sincs esze ágában sem megadóztatni a nyugdíjakat,
– senki nem akarja támogatni Ukrajnát a nyugdíjak kontójára (nem is tehetné, mert törvénytelen),
– ha a kormány azon dolgozna, hogy megőrizze a nyugdíjasok biztonságát, akkor nem vezette volna ki, illetve visszavezetné a svájci indexálást (azaz a bérekhez is kötné a nyugdíjak emelését), továbbá megemelné a vállalhatatlanul alacsony, a megélhetésre teljességgel alkalmatlan nyugdíjakat,
– ha valóban a nyugdíjasok jóléte lebegne a kormány szeme előtt, akkor nem mindig a választási évben szórná meg ezt a csoportot valami plusz pénzzel – a 13. havit is felgyorsítva egy választás, a 2022-es előtt folyósították teljes egészében,
– ha a kormány meggyőződése lenne, hogy a nyugdíjakat nem kell adóztatni, akkor nem tartaná fent a világ legmagasabb élelmiszeradóját; merthogy a 27 százalékos általános forgalmi adóra még rájön a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó, aminek köszönhetően a magyar nyugdíjasok IS (mint mindenki más ideahaza) 31,5 százalékkal megemelt árat fizetnek az élelmiszerért.
Az üzenetnek valójában egyetlen tény-eleme van: az, hogy a kormány döntött a 14. havi nyugdíj intézményének bevezetéséről. Persze a motivációt mély hallgatás övezi. De az nagyon egyértelmű: jönnek a választások, s rosszul áll a Fidesz. Márpedig minél rosszabbul állnak Orbánék a közvélemény-kutatásokban, annál nagyobb osztogatásba fognak. Bár nem csak a nyugdíjasok „élvezhetik” ennek áldásos gyümölcseit (mondjuk inkább áldatlan, hiszen már közép-, de hosszútávon feltétlenül a számlát ismét csak azok fizetik meg, akiket most ezekkel a „választási üveggyöngyökkel” meg akarnak vesztegetni, de ők az egyik ilyen csoport. Nem véletlen: ma már Orbán legnagyobb és legstabilabb támogatói az idősebbek.
Amikor a Rogán-művek szembesült azzal, hogy Magyar Péterék vezetnek a felmérésekben, először úgy gondolták, elegendő lesz a nyugdíjasok „megdolgozására” az élelmiszertámogatás, azaz (mondjuk az eredeti nagyvonalúbb tervekkel szemben) a 30 ezer forintos utalvány. Majd úgy érezték, tovább romlott a helyzetük, s akkor bedobták a bombát: elkezdik bevezetni a 14. havi nyugdíjakat. Durván 2,3 millió szavazat a tét (ennyi a nyugdíjas), nem véletlen tehát, hogy a regnáló rezsim olyan nagyon megpróbál udvarolni nekik. Itt már tényleg minden szavazat számít. S az egyhavi nyugdíj egynegyede bizony a nyugdíjasok jelentős hányada számára őrületesen nagy pénz. Merthogy a statisztikai adatok szerint a 2,3 millió ellátottból 1,42 millió fő részesül havi 240 ezer forintnál alacsonyabb juttatásban, míg 442 ezer fő kap havi 140 ezer forintnál is kevesebbet.
Ahogy pedig nem is olyan régen Katona Tamás, volt pénzügyi államtitkár, egykori KSH-elnök kiszámította, a nyugdíjak értéke ma 65 százalékkal lenne magasabb, ha a Fidesz a 2010-es kormányváltás után nem vezette volna ki a svájci indexálást. Ezt a veszteséget pedig nem kompenzálja a 13. vagy akár a 14. havi nyugdíj sem. Egy havi plusz nyugdíj ugyanis csak mintegy 7,3 százalékkal javítja a nyugdíjasok pénzügyi helyzetét, a jövőre beígért egy heti tehát nem egészen 2 százalékkal. Az persze nagyon jól hangzik, hogy ismét odavetnek némi pénzmagot az idős embereknek.
Meglátjuk, mennyire lesz hatásos a pénzszórás a nyugdíjasokra. Az viszont biztos, hogy – képletesen szólva – mélyütést visz be az amúgy is vészesen rossz helyzetben lévő költségvetésnek. Mint a GKI Gazdaságkutató Zrt. – a Pénzcentrum megkeresésére – megállapította: a 14. havi nyugdíj kifizetése komoly kihívást jelentene a szűk költségvetési mozgástér miatt, finanszírozása kiadások átcsoportosítását, adóemelést vagy a hiány növelését igényelné. Összességében elmondható, hogy a jelenlegi költségvetési pályán egy ekkora kiadási tételnek nincs előre elkülönített forrása. Bevezetése a hiánycél felülvizsgálatát vagy jelentős kiadási-bevételi szerkezeti átalakítást igényelne – fogalmaztak már októberben, akkor, amikor a 14. havi bevezetése még csak egy bedobott ötlet, s nem eldöntött, törvényben rögzített tény volt. A 14. havi nyugdíj kifizetése komoly hatással lenne a magyar gazdaságra. Mint mondták, egy ilyen mértékű, a lakossághoz közvetlenül kiáramló transzfernek érdemi makrogazdasági következményei lennének, különösen, ha az a jövő áprilisi választást megelőző időzítéssel valósulna meg.
Azt pedig már mi tesszük hozzá, hogy ez is Orbánék célja, legalább átmenetileg kicsit azt az érzetet kelteni a nyugdíjas szavazókban, hogy emelkedik az életszínvonaluk. Kinek az egy zsák krumpli, kinek a 14. havi nyugdíj egynegyede „jár”...
Az már más kérdés, hogy a kereslet megnövelésével az inflációs nyomás is erősödhet, azaz, emelkedhet az infláció, amit a kormány oly annyira nem bán, hiszen a legszegényebb adójának is nevezett fogyasztói ár emelkedéséve többlet adóbevételhez jut az államkincstár. Ezzel pedig legalább részben visszafolyik a pluszjuttatásból származó többletkiadás.
Eddig megjelent cikkeink:
Ez is 2025-ben történt – ellenzéki kétharmad a Politiconál
Ez is 2025-ben történt – az idén sem úsztuk meg (ál)nemzeti (ál)konzultáció nélkül
Ez is 2025-ben történt: Orbán uszító kampánya dacára egyre nő az EU támogatása a magyarok körében
