Ez is 2025-ben történt: Orbán uszító kampánya dacára egyre nő az EU támogatása a magyarok körében
Orbán Viktor a 2002-es országgyűlési választások két fordulója között, a Testnevelési Főiskolán elhangzott beszéde óta először ellenzékben, majd 2010-es kormányra kerülése óta egyre durvább gyűlöletkampányokat folytat. Sok tekintetben ez eredményesnek is bizonyult – ilyen volt a 2015-ben indult migránsellenes kampánya, aminek eredményeként máig rettegnek a „migráncsoktól” még azok is, akik azt sem tudják, hogy kik, mik lennének azok. De a Gyurcsány Ferenc, majd később a Márki-Zay Péter elleni karaktergyilkosság is sikeres volt, miként a saját szavazóinak az oroszok mellé orientálása, párosulva az ukránok elleni uszítással. Amiben viszont egyértelműen csúfos kudarcot vallott, az a magyarok uniós szimpátiája. Mondhatnánk akár azt is, hogy ez befuccsolt. Nem is kicsit, hanem nagyon. 2025-ben tovább erősödött az EU iránti bizalom a magyarok körében.
„Az EU a brüsszeli birodalom, amely el akarja venni a magyarok szabadságát” – „Az EU rossz politikákat folytat, amelyek ellentétesek a magyarok akaratával” – „Az EU nem képes megújulni, és kudarcot mond gazdaságilag” – ez az utóbbi hetekben a magyarok képébe vágott három rövidke idézet Orbán Viktortól származik.
De idézhetnénk az uniós tagállam Magyarországot immár lassan 16 éve irányító kormányfőtől számolatlanul az ilyen és hasonló kijelentéseket, vádakat, a regnálásának bő másfél évtizede alatt egyre élesedő, sarkosabb és hazugabb állításokat. De nem csak szavakban, tettekben is folyamatosan támadja „Brüsszelt” – ami önmagában is röhejes, hiszen Brüsszel egy város, az unió tagállamának fővárosa, az a hely, ahol az Európai Unió fontos intézményei, vezető szervei dolgoznak.
De nem csak emiatt kérdőjeleződik meg Orbán évek óta tartó uszító kampányának a tartalma, hiszen – nehogy már elfelejtsük (még ha ő úgy is tesz, hogy ez nem így van) – az általa emlegetett „Brüsszel” része ő maga is. Merthogy ő vezeti az EU 27 tagországának egyikét, Magyarországot, amelynek pontosan annyi szava van az unió irányának a megszabásában, lépéseinek meghozatalában, mint mondjuk a németeknek. S az unióval szembeni politikában a végső szót kimondó, tehát azt egyeduralkodóként meghatározó személyt úgy hívják, hogy Orbán Viktor. Akinek a célja persze egyértelmű, s mondhatni egy kaptafára szabott, hiszen ugyanez vezérelte/vezérli a többi között a migránsok, a Soros György, a Gyurcsány Ferenc vagy Magyar Péter elleni kampányokat, nem szólva a legfrissebbről, a háborús fenyegetésről. Röviden és tömören az eredetileg az amerikai kampánytanácsadó, Arthur J. Finkelstein által irányított, majd a Rogán-művek által sikeresen átvett uszító és gyűlöletkampányok célja nem csak a gyűlölet szítása, hanem annak folyományaként, s kvázi melléktermékeként az ellenségkép-építés, a félelemkeltés (vagy inkább rettegéskeltés), a másként gondolkodók olyatén beállítása, mint akik – természetesen vele és az ő embereivel szemben – az ország szuverenitásának, függetlenségének, jólétének és persze érdekének az aláaknázását akaró, „Brüsszelnek” behódolt, annak céljait szolgáló emberek, csoportok, pártok.
Ez a gyűlölet-politika sok tekintetben célt ért, de az Európai Unió esetében Orbán minden igyekezete, egyre durvuló retorikája és lépései ellenére, csúfos kudarcba fullad. Mondhatják – s persze mantrázzák is – a kormánypárti politikusok, valamint a Fidesz, pontosabban Orbán hívő tagozatának a tagjai –, hogy „Brüsszel” az oka mindennek, ez az Európai Unió esetében hatástalannak bizonyul. S nem csak a hazai közvélemény-kutatások támasztják ma már alá ennek az állításnak az igazát.
De nézzük először, hogyan alakult az idén az EU és az uniós magyar uniós tagság támogatottsága a magyarok körében 2025-ben. Vegyük a Medián idei, eredetileg a HVG számára készített felmérését, amiből – ahogy az a Magyar Narancsban is olvasható – a többi között kiderül, hogy a magyarok összesen 86 százaléka támogatja Magyarország uniós tagságát, nagyobb részük (54 százalék) „teljes mértékben”. Míg a Tisza-szavazók egységesen (98 százalékban) az EU hívei, sőt, 86 százalékuk nagyon elkötelezett, addig a fideszesek többsége inkább csak mérsékelten EU-párti, de még itt is háromnegyedes (!) a támogatók aránya. Arra már a Portfolio hívta fel a figyelmet, hogy más, korábbi Medián kutatások (2016–2020 körül) is azt mutatták, hogy ha népszavazás lenne az EU-tagságról, akkor a lakosság többsége a maradásra voksolna, még akkor is, ha a kampány a kilépés mellett szólna. De van ennél frissebb, 2025-ös felmérés is, ami totálisan megmutatja a Fidesz Brüsszel-ellenes kampányának kudarcát.
Ez az Eurobarometer 2025. őszi – valójában október-novemberi – felmérése, ami immár hagyományosan és régóta arra keresi a választ, mit gondolnak az uniós állampolgárok az EU-ról, annak politikájáról, beleértve a szakpolitikákat is, s persze arról, hívei vagy sem az uniós tagságnak. Nos, a Magyarországra vonatkozó legfrissebb eredmények nemhogy egy kokit jelentenek Orbán feje búbjára, hanem egyenesen méretes pofont vittek be a képébe. Merthogy az egyre durvuló orbáni kampány ellenére, még nőtt is a magyarok EU-ba vetett bizalma, sőt, jelentős mértékben növekedett az előző felmérés eredményeihez képest. Akkor a válaszadók 48 százaléka mondta azt, hogy bízik az EU-ban, míg most ez az arány 9 százalékponttal 57 százalékra duzzadt. Ezzel pedig Magyarország jóval az 52 százalékról 48-ra mérséklődött uniós átlag felett áll.
És akárhogyan is igyekszik a regnáló magyar rezsim, csak nem akar romlani a kialakult kép sem az EU-ban a magyarok körében. Sőt, még erősödött is.
Eddig megjelent cikkeink: Ez is 2025-ben történt – Ellenzéki kétharmad a Politiconál
Ez is 2025-ben történt – az idén sem úsztuk meg (ál)nemzeti (ál)konzultáció nélkül
