Heti egyenleg: az adófizetőket károsítja, hogy az MNB drágán vesz és olcsón ad el

Rogán Antal méri, hogy elégedetlenek-e a magyar dolgozók az infláció miatt? A válasz, igen. Ki a felelős az inflációért? Erről még vitatkozik Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György jegybankelnök és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Egyelőre úgy tűnik – mert a bankellenességnek nálunk mindig van egy kis antiszemita beütése is, amit „fel lehet tolni” jegybank szintig –, hogy Matolcsy felé billen a mérleg. Az „igazságot” pedig a kétkezi embereket „képviselő” Parragh László mondja ki – fejtegette Csillag István azzal kapcsolatban, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-ben azt állította, a Magyar Nemzeti Bank hiánya külföldi befektetők zsebében van, és úgy lehetne a hiányt pótolni, hogy az államnak meg kell vennie a jegybank ingatlanjait.

Azt nem mondhatta, hogy az MNB vesztesége abból keletkezett, hogy a jegybank „megvásárolta az én és a haverjaim által kibocsátott kötvényeket elképesztően drágán”, ami után nagyon alacsony kamatot fizetnek neki. Ugyanakkor elfogadja a kereskedelmi bankok letétjeit, ahelyett, hogy például a kötelező tartalék utáni kamatszintet leszállítaná. Tehát a jegybank fordított kereskedőként jár el: drágán vesz és olcsón ad el. Ebből pedig mi károsodtunk, adófizetők és nyugdíjasok – magyarázta a közgazdász.   

A pénzügyekkel kapcsolatban Bánó András műsorvezető azt is felvetette, hogy a pénzügyminiszter bejelentette, az éves államháztartási hiány 3,9 százalékról 5,2 százalékra nő. Ez azt jelenti, hogy erre a különbségre fog a Nemzeti Bank pénzt nyomtatni. A költségvetés hiányának növekedése az utca emberének valóban nem mond semmit, de Holoda Attila szerint az, hogy fedezetlen pénzt fog nyomtatni a jegybank, az valóban így van, bár nem tehetné meg. 

Csillag István szerint a büdzsé hiányával kapcsolatban arra is kell figyelni, hogy a Covid miatt minden kormány elkezdett költekezni, az unió pedig felmentette mindegyiket a túlzott deficit-eljárások alól, ha túllépik az EU által előírt, maximum három3százalékos hiányt. Most már nincs járvány, ezért, ha valaki 2024. január 1-jétől mégis túllépi, akkor még befizetési kötelezettsége is keletkezik. Másodszor pedig, Magyarország költségvetésének a GDP két százaléka a kamatfizetési kötelezettsége. Az adósság növekedése miatt azonban föl kellett venni drága kamattal a pénzpiacról hitelt, ami miatt a két százalékból négy lesz. Ez mintegy 1600 milliárd forintot jelent, amit az állam kiszór kamatnak.

A Klikk Tv politikai elemző műsorában arról is beszélgettek, hogy Orbán Viktor azt mondta, a kormány nem hagyja cserben a nyugdíjasokat, mert körülbelül a nyugdíjuk felét fogják most még megkapni a novemberi nyugdíjukkal együtt. Amikor az érintettek elkezdtek utánaszámolni, akkor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondta, hogy ez 3,1 százalékos emelést jelent, amire viszont a nyugdíjasok annyit mondtak, hogy ez nem elég semmire. 

A nyugdíjemelés mértékének bejelentését Orbán Viktor még kiegészítette, hogy bár nem tudnának adni most, de mégis adnak. Erre Holoda Attila úgy reagált, még működik a „hülyítés”, a 3,1 százalék pedig egész egyszerűen arcátlanság. Törvény határozza meg, hogy a nyugdíjakat az inflációval megegyező mértékben kell emelni. A „nem tudnánk most adni” kijelentéssel kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök magának simán tudott adni 600 ezer forintos béremelést, szemben a nyugdíjasoknak adott 3,1 százalékkal, ami sokuknak csupán plusz 1 200 forintot jelent.

A Klikk Tv Heti egyenleg című műsorát itt és itt nézhetik meg.