Hettyey András: illúzió, hogy racionálisan cselekednének a politikusok

A kutató a különutas és az Európai Unión belül egyre inkább elszigetelődő magyar kormány megfontolásait elemezte. A kutató az elmúlt években a tudomány világában amellett a megközelítés mellett tört lándzsát, hogy az érzelmeknek sokkal nagyobb szerepük van a politikai cselekvésekben, amit érdemes volna végre tudomásul vennünk. 

Nemcsak a magyar vagy a lengyel kormány lebeghetett a nemrég napvilágra került francia-német EU reformterv készítői szeme előtt, hanem az Európai Unió bővítésére is gondolhattak – mondta Hettyey András. A Berlin és Párizs felkérésére, de egyelőre nem az érintett kormányok álláspontját tükröző mélyre ható javaslat ha a kizárást nem is vezetné be az Európai Unió mechanizmusai közé, de például jelentősen korlátozná a vétó intézményét, erőteljesebb mandátumot adna a jogállamisági feltételességi mechanizmusnak és az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás alkalmazhatóságát is megkönnyítené. Ha ezt most vezetnék be, az mind súlyosan érintené a magyar kormányt, de a kutató felhívta a figyelmet arra, hogy messze vagyunk még ennek a megvalósulásától.

„Magyarország rengeteget vétózik az elmúlt időszakban” – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, és felidézett egy tanulmányt, amely kiszámolta, hogy a mögöttünk álló pár éves időszakban a vétók 60 százalékával a magyar kormány fenyegetőzött vagy élt is az Európai Tanácsban, amely az EU legfőbb döntéshozó szerve. „Ez aránytalanul magas szám, miközben Magyarország csak az EU három százaléka” – tette hozzá a kutató. Megjegyezte, hogy az említett reformtervet 10-12 nyugat-európai tudós állította össze, s felmerülhet a kérdés, hogy hol voltak belőle a később csatlakozott tagállamok kutatói. „Nincs-e talán mégis valami igazság abban, ami picit a magja a lengyel és magyar ellenállásnak, feszültségeknek az Európai Unióval, hogy még nem fogadtak be minket mélységében az elmúlt 20 évben. Ezt nem akarom túlhangsúlyozni, de ez olvasható ki ebből a szerzőgárdából” – vetette fel Hettyey András.

Az Európai Unió valójában most is több sebességes – folytatta a kutató a reformterv elemzését. Például most sem tagja mindenki az EU-n belül az eurózónának vagy a Schengennek. „Az Európai Unióból azt érdemes kiemelni, hogy egy aránylag rugalmas állatfaj, és a felmerülő problémákra, tagállami érzékenységekre általában rugalmasan, kreatívan tudott választ adni” – próbálta meghatározni Hettyey András az EU jelenlegi működési módját. Hogy pontosan milyen keretekben szabja meg saját működését az unió, és hogy azon belül mi pontosan hová fogunk tartozni, az talán inkább másodlagos, „a lényeg az, hogy ne essünk egy olyan hibába, ne jussunk el oda, hogy Magyarország kiiratkozzon, kimérgelődje magát az Európai Unióból” – szögezte le a docens. Az EU vezetői és a magyar kormány közötti harag és sértettség, amelyben személyes érzelmek is szerepet kapnak, ne harapózzon el annyira, hogy minden jogunkat elveszítsük a szövetségen belül – figyelmeztetett a kutató. „Azt, hogy kikerüljünk azt öt éves távlatban nem érzem valószínűnek, azt egy kicsit nagyobb veszélynek érzem, hogy annyira izolálódunk, hogy nem tudunk érdemi befolyást gyakorolni. És akkor mi marad? Vétózás, ami a legdurvább eszköz, kissé baltaszerű megoldás.”

Hettyey András úgy látja, hogy szerinte nem az Európai Unió volna az, aki „pikkelne” Magyarországra, mert akkor miért nem viselkedik ugyanolyan kritikával a többi, velünk együtt csatlakozott országgal? Ha csak a nyugatiak és régiek lenézése állna a magyar kormánnyal szembeni magatartás mögött, akkor annak az árnyéka a csehekre, szlovákokra és a balti államokra is vetülne. Mindenképpen elgondolkodtató az a tény, hogy van 25 ország, amely többé-kevésbé békében él EU-tagként az EU-val, míg van egy-kettő, Magyarország mindenképp, amely rendszeres konfliktusban áll a szervezettel. Hettyey András már csak magyar állampolgárként is inkább a magyar fél felelősségét vetné fel, és a változtatás szükségességét is inkább a mi térfelünkön érzi sürgetőbbnek.

A műsorban felmerült Orbán Viktor megszólalása a parlamenti évadnyitóból. A frakcióvezetők megszólalásaira mondott viszontválaszában a miniszterelnök ugyanis határozottan kijelentette, hogy neki és az ő kormánya külpolitikájában semmi helye nincs az érzelmeknek, azt károsnak is tartja, ez éppen inkább a nyugatra jellemző. Pusztán az érdekekre kellene hagyatkoznia az EU vagy a NATO vezetőinek is. Ezt a megfogalmazást Hettyey András illúziónak nevezte. „Illúzió az, hogy racionális észérvek alapján működne a politika és működnének politikusok. Ebben semmi kritika nincsen, egész egyszerűen így működünk homo sapiensként, és vizsgálatok tízezrei mutatták ki, mennyivel inkább irracionálisan döntünk bizonyos helyzetekben” – jelentette ki Hettyey András, majd hozzátette, hogy ezt éppen Orbán Viktor tudja a legjobban, hiszen a kormányzásából ennek a felismerése látszik.

„Történeteket kell mesélni a nézőknek. Érzelmeket kell közvetíteni. Jókra és rosszakra kell felosztani a világot. Kellenek ellenségek. Kell valami, ami mellett lelkesedünk, amivel tudjuk mobilizálni a választókat” – ismertette a kutató, és emlékeztetett bennünket arra, hogy a választók többnyire nem aszerint választanak maguknak pártot, hogy ki milyen adópolitikában gondolkodik. „Nem így választunk pártot, hanem van egy innen-onnan táplálkozó érzelmi hátizsákunk, egy élettörténet mindannyiunknak” – mondta Hettyey András. Ez olyan jól sikerült a Fidesznek, hogy kijelenthető az, hogy a Fidesszel igazából nem is lehet egyetérteni, inkább az a kérdés, hogy együtt érzünk-e ezzel a párttal, vagy a kormánnyal, vagy Orbán Viktorral.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikusok is emberek, ne redukáljuk le őket költség-haszon maximalizáló számítógépekre, akik mindent mindig azért tesz, hogy választókat nyerjen magának. Ezzel szemben rengeteg olyan mozgás van a mai magyar külpolitikában, amit nem lehet pusztán észérvekkel megmagyarázni. „És ezen nem csodálkozom egyáltalán, mert nem pusztán racionális érvek alapján működik se a Fidesz, se Orbán Viktor, akármit állít saját magáról. És ez így van jól. Ez helyes így. Érdemes ezt tudatosítani” – jegyezte meg az egyetemi docens.

Hangsúlyozta azt is Hettyey András, hogy Orbán Viktor érzelemvilágát nem pusztán azért fontos számításba venni egy-egy döntés mögött, mert ezt a fajta elemzői iskolát követi, hanem mert a mai magyar belpolitikában nincs a kormánnyal egyenrangú vétótájékos. Nincs érdemi ellenzéki erő, a köztársasági elnök is fideszes, nincs koalíciós párt, nincs olyan intézmény, amely ellenhathatna a Fidesznek és a miniszterelnöknek. Míg más országokban, amíg egy-egy kormányfői gondolatot politikai döntések követnek, addig rengeteg vitán esik át az adott elképzelés, addig Magyarországon ez kiiktatódott az elmúlt években, és óhatatlanul is felértékelődött a miniszterelnöki érzelemvilág a politikai cselekvésben, így a külpolitikában is.

A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.