Hiába a rezsim uszítása, a magyarok jogállamot és demokráciát akarnak

A közelmúltban hozta nyilvánosságra az Eurobarometer az Európai Parlament megbízásából készített közvélemény-kutatását, amelyben nem csak az EU globális szerepéről, hanem a lakosok által az unióval kapcsolatban alkotott véleményről is kérdeztek. A magyarok hosszú-hosszú évek óta mást se hallanak idehaza a kormányzati propagandagépezetnek köszönhetően, mint hogy Magyarország egyik fő ellensége „Brüsszel” – ennek a fényében különösen érdekes és értékelendő az, ami kijött a felmérésből. 

Kezdjük a leginkább meglepővel: a kifejezetten a magyar válaszokkal foglalkozó részben  a legérdekesebb, és a kormány számára talán a leginkább gondolkodásra késztető magyar vélemény az volt, amely szerint a megkérdezettek 82 százaléka egyetért azzal, hogy a jogállamiság és demokrácia alapelveinek a tiszteletben tartásához kössék az uniós támogatásokat. A kérdés konkrétan úgy hangzott, hogy „Mennyire ért egyet, vagy nem ért egyet azzal, hogy az EU kösse az adott tagállamnak nyújtott támogatást a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek tiszteletben tartásához?” Nos, lássanak csodát! 

Mindezt úgy, hogy a magyar kormány mást sem tesz, mint „Brüsszelre” kiabál kígyót, békát a támogatások elmaradása miatt, s azzal eteti – vagy ezek szerint csak próbálja etetni? – a magyar népet, hogy ki akarnak velünk tolni, hiszen mi minden szükséges feltételt teljesítünk, de persze a szuverenitásunkat nem hagyjuk.

Ami külön érdekes, hogy az egyetért + inkább egyetért kérdésre adott magyar 82 százalék, alig marad el az uniós átlagot jelentő 85 százaléktól.

De nem csak ez volt érdekes a felmérésben. A magyarok 75 százaléka úgy vélekedik, hogy előnyünkre vált az uniós tagság, 45 százalékban pozitív kép él az EU-ról és 42 százalékban semleges, miközben csak 13 százalékban negatív. 

Mindez szöges ellentétben áll a kormány unió-ellenes uszításával, propagandájával és lépéseivel. Miként egyébként a hazai uniós témájú közvélemény-kutatások eredményei is. Még akkor is igaz ez a megállapítás, ha látjuk, hogy az évek előrehaladtával a propagandának van némi foganatja, ami az uniós tagságunk megítélésének enyhe romlását mutatja. Általánosságban azonban nem látszik, hogy működne az EU elleni propaganda. Vajon miért nem? Hiszen működik a migránsok elleni uszítás, ugyanígy az ukránok elleni is, illetve az oroszok melletti uszítás, azaz a Fidesz gyűlöletkampánya eddig – az egy EU kivételével – működött. Ez miért nem? Herényi Károlyt kérdeztük.

Az az oka, hogy a normális Magyarország, a normális többség egyelőre látenciában van. Ez arra vezethető vissza, hogy tényleg riasztó szembeszállni azzal a kormányzati kommunikációs és egyéb fölénnyel, amit az Orbán-rendszer épített ki. A megoldást csak az jelentheti, ha a látenciában lévő normális Magyarország a felszínre jön. Az embereknek nyilvánosan is vállalniuk kell a véleményüket – mutatott rá a volt MDF-es politikus. Egyelőre a névtelen közvélemény-kutatásokban, felmérésekben nyilvánulnak inkább meg, ezekben ugyanis az emberek inkább merik vállalni a valós véleményüket. De ez nem emberek hibája, a rendszernek pont ez a technikája, a megfélemlítés – tette hozzá. 

A megoldás szerinte csak a szembeszállás lehet. Bátornak kell lenni, s azzal sem árt tisztában lenni, hogy nincs, nem lehet megtorlás emberek tömegeivel szemben. A hatalom csak a saját kedvezményezettjeit tudja igazán a retorziókkal megfélemlíteni, s sakkban tartani.  

S hogy ez a szembeszállás milyen formában ölthet testet? Herényi szerint úgy, ha az emberek mind szélesebb körben nem csak rádöbbennek, hogy a rendszer nem megbízható, hanem felelősséget is vállalnak a családjuk, a szűkebb környezetük, s persze az egész nemzet iránt. Ez fogja jelenteni a gödör alját. Kérdésünkre azt mondta, hogy még nem vagyunk ott, de erősen közelítünk hozzá. Olvasatában a gödör alja a rendszer összeomlását jelenti, s ez előbb-utóbb be fog következni, hiszen látjuk és tapasztaljuk, hogy a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, s lassan minden terület már a katasztrófa szélére jutott, e rendszereket csak a benne dolgozók lelkiismerete tartja életben.

Mikor lehet összeomlás? – kérdeztük. Szerinte 2026 áprilisa lesz a választóvonal. Addig nem fog összeomlani, csak egyre többen érzik a veszélyét. De a választás lehet egy olyan fordulópont, ami a folyamatot megállítja és a visszájára fordítja – vélekedett.

Ha már az EU-val kapcsolatos magyar felmérés jelentette beszélgetésünk kiindulópontját, megkérdeztük Herényi Károlytól azt is, szerinte Orbán miért tart ki még mindig az EU-tagság mellett? Nem áll-e fenn a veszélye annak, hogy kiviszi az országot az unióból? „Orbán egyetlen ütőkártyája az oroszok, a kínaiak és keleti világ, nem véletlen, hogy ő az uniós tagországok vezetői közül az egyedüli, aki ezekkel barátkozik – ám nem uniós tagként Orbán elvesztené ezt az utolsó ütőkártyáját is az ő szemükben” – mondta, megjegyezve, úgy látja, hogy Orbánnak ez a haszna már most a végső stációba került. Szerinte nem véletlen, hogy a pekingi parádén Robert Fico szlovák kormányfőt látták vendégül, Orbán, a „nagy világpolitikus” pedig szóba sem került. Ahogy még nem jutott be például a Fehér Házba sem, ahol nem ő, hanem a finn elnök kapott helyet az EU és a NATO vezetőinek Donald Trumppal folytatott tanácskozásán.