16,2 milliárd eurós hitelt kért az EU-tól fegyverkezésre a békepárti Orbán-kormány
Több mint 16 milliárd eurót, akár 6375 milliárd forint uniós hitelt kaphat Magyarország a közös uniós védelmi keretből – jelentette be az Európai Bizottság kedden. Az Európai Bizottság tavasszal javasolta, hogy a tagállamok összesen 150 milliárd euró értékben közösen hitelt vegyenek föl a védelmi fejlesztésekre. Ekkor Orbán Viktor még hevesen ellenezte a javaslatot, most viszont mégis a legnagyobb összeget hazánk kaphatja.
Magyarország megértette a fenyegetést – mondta Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos a Népszava kérdésére, hogy miért igényelhetett mégis ekkora hitelt a budapesti vezetés. A keddi sajtótájékoztatón megismételte, hogy azért van szükség az uniós hadseregek fejlesztésére, mert Oroszország komoly fenyegetést jelent a biztonságunkra nézve.
Különösen a méretéhez képest kap Magyarország jelentős összeget az úgynevezett SAFE programból. Nálunk nagyobb kerete Lengyelország és Romániának van, Franciaország pedig velünk azonos összegre jogosult. A 150 milliárdból 19 tagország igényelt hitelt, ez azoknak éri meg, akik a nemzetközi piacokon drágábban tudnak pénzt fölvenni, mint az EU által biztosított hitel. A keretek kiosztásánál a kért minimum és maximum összegek voltak irányadóak – hangsúlyozta Andrius Kubilius.
Márciusban az Országgyűlés még egy határozatot is elfogadott, hogy ellenzi a közös hitelfelvételt és uniós eladósodást, majd mire májusban a tagállamok megállapodtak a részletekről, az Orbán-kormány már csak tartózkodott. Az Orbán-kormány aztán nyáron jelentette be, hogy mintegy 20 milliárd eurós keretben igényelt a keretből. A most kihirdetett 16,2 milliárd euró ugyanakkor még nem érkezik automatikusan, hanem novemberig kell leadni a részletes beszerzési tervet az Európai Bizottságnak, mire is költené a pénzt, a megrendelések és kifizetések csak ezek után jöhetnek.
A keretet védelmi beszerzésekre alakították ki, többek között lőszereket, rakétarendszereket, tüzérségi rendszereket, drónokat, légvédelmi, rakétavédelmi eszközöket vagy éppen katonai felszereléseket lehet belőle támogatni. A védelmi ipar felpörgetése az EU célja a hitellel, és előnyben részesítik a közös beszerzéseket, amikkel kiszámítható megrendeléseket kapnak az uniós fegyvergyártók. A keret kétharmadának ráadásul uniós gyártóknál kell lecsapódnia a főszabály szerint. Emellett kiemelt cél, hogy a tagállamok ezen a programon keresztül az ukrán hadsereg számára átadott fegyvereket is finanszírozhassanak, már amelyik tagállam ezt szeretné.