Hiába akarják megállítani Brüsszelt!
Hiába dübörög itthon a kormány Európai Unió ellenes kampánya, a magyarok konzekvensen kitartanak Brüsszel mellett: az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint a magyarok közel négyötöde szerint hazánknak az előnyére vált az uniós tagság, s csak 14 százalék szerint nem (7 százalék nem tudja). Ez azt jelenti, hogy – tekintetbe véve a jobbikos és egyéb szélsőséges elkötelezettségűeket – még a Fidesz szavazóknak is legalább a fele nem ért egyet a Brüsszel-ellenességgel.
Csúcsra járatott „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány ide, vagy éppen oda, a magyarok körében az elmúlt fél évben 1 százalékponttal még nőtt is azoknak az aránya, akik előnyösnek tartják az unióhoz való tartozásunkat. Az idei 79 százalék egyébként ráadásul felülmúlja, méghozzá nem is kevéssel, 9 százalékponttal az EU-28 átlagát (az egyes országok állampolgárai természetesen saját országuk uniós tagsága kapcsán nyilatkoztak).
Valamivel elmarad ugyanakkor a magyar adat amikor a kérdés úgy merül fel, hogy jó vagy rossz dolog az uniós tagság az adott ország számára. A magyarok 60 százaléka szerint jó dolog (1 százalékponttal csökkent az így gondolkodók száma az idén áprilishoz képest), de csak 7 százalék véli azért úgy, hogy rossz dolog (fél éve még 8 százalék gondolta így), miközben 32 százalék szerint se nem jó, se nem rossz (+3 százalék), 1 százalék pedig nem tudja. Az EU-28 átlag 62, 11, 25 , illetve 2 százalék.
A felmérés keretében arra is kíváncsiak voltak a kérdezők, hogy mi az oka annak, hogy a tagság előnyös az adott ország számára. Mint a mellékelt ábrából is látható, a három legtöbbször említett ok az új munkalehetőségek, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás és az emberek életeszínvonalnak a javítása.
Figyelembe véve a hazai kormánypropagandát, pestiesen szólva az sem semmi, hogy a demokráciához való hozzájárulást az ötödik helyen említették a magyarok. A demokrácia helyzetére egyébként is külön kitért a felmérés. A kérdésre, hogy a válaszadó mennyire elégedett (vagy sem) azzal, ahogyan a demokrácia működik a hazájában, a magyarok érdekes válaszokat adtak: az áprilisi 55 százalék után most már csak 51 százalék elégedett, de még mindig csak 47 százalék elégedetlen (+3 százalékpont), miközben 2 százalék nem tudja (tavasszal még csak 1 százalék nem tudott válaszolni erre a kérdésre). Az EU-28 átlag 58, 39, illetve 3 százalék.
A slusszpoén: a magyarok 37 százaléka még mindig bízik a politikai pártokban (ami 10 százalékponttal meghaladja az EU28-átlagot), miközben 58 százalékuk nem, s 5 százalék nem tudja.
A berlini fal 1989-es ledöntése és az 1992-es Maastrichti Megállapodás közötti idő óta egyébként nem volt ilyen magas az Európai Unió támogatottsága a tagországok állampolgárai között, mint a mostani 62 százalék – olvasható a felmérés elemzésének az összefoglalójában. Az emberek jelentős többsége szerint hazájának előnye származott a tagságból. Abban is egyirányba mutatnak a válaszok, hogy elsősorban gazdasági tényezőket neveznek meg a tagság pozitív hatásaiként.
Szerző: VAZSU
