Hiller István: vissza kell juttatni a magyar felsőoktatást az európai vérkeringésbe

A magyar felsőoktatás helyzetéről tartott sajtótájékoztatót kedden Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője, korábbi oktatási és kulturális miniszter. A szocialista politikus emlékeztetett, hogy ezekben a hetekben magyar családok tíz- és százezreinél téma az oktatás ügye, a felvételi és az érettségi.

Hiller István szerint a magyar felsőoktatási intézményekben „kimondottan feszült a hangulat”, több ezer oktató és egyetemi dolgozó írta már alá azt a petíciót, amiben béremelést követelnek. A szocialista országgyűlési képviselő kiemelte az ELTE, a BME és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szerepét, ezek ugyanis nem akartak alapítványi fenntartásba kerülni, és ragaszkodnak az autonómiájukhoz, az oktatási és kutatási szabadságukhoz, viszont pont ezekben az intézményekben nem valósult meg bérfejlesztés az utóbbi időben.

Hiller István hozzátette, hogy az alapítványi működtetésű egyetemeken volt béremelés. Elmondta, hogy az alapítványi modellben működő egyetemek nem javultak szinte semmilyen szempontból: nem lett jobb az oktatás minősége, nem lett kevesebb az adminisztráció, sőt, egyre több lett. „Viszont a magyar állam kiadta a kezéből az egyetemeink döntő többségét, ugyanakkor az állam központi költségvetése a mi adóforintjainkból finanszírozza és fizeti azokat az egyetemeket, amelyeket kiadott a saját kezéből. Az állam ezekben az intézményekben jogi értelemben már nem fenntartó, de mégis ő fizeti a költségeket” – hívta fel a figyelmet a szocialista országgyűlési képviselő, hozzátéve, hogy „ilyen a világon nincs”.

Elmondása szerint sokfajta modell létezik, de ahol az állam tartja fenn az egyetemet, ott az állam fizeti a költségeket, ahol egy alapítvány, ott pedig az alapítvány. Csak Magyarországon van olyan, hogy az állam fizeti meg egy olyan egyetem költségeit, amit már kiadott a kezei közül. „Szerintem ez nincsen rendben, különösképpen a vidéki tudományegyetemeink esetében tartom ezt súlyosnak, elfogadhatatlannak” – hangsúlyozta Hiller István.

A volt oktatási miniszter emlékeztetett arra is, hogy az alapítványi modellváltásban résztvevő egyetemeket az Európai Unió súlyos szankciókkal sújtja, az ott tanuló diákok pedig nem vehetnek részt az Erasmus- és a Horizont-programokban. „Ez károkat okoz, hosszú távon is” – tette hozzá Hiller István. A szocialista politikus szerint ezt a problémát a kormány okozta, neki is kellene megoldania, az egyetemeink, az oktatóink és a diákjaink érdekében.

A pedagógusok béremelésével kapcsolatban a volt oktatási miniszter elmondta, hogy végül elfogadta a kormány, hogy a béremelést a magyar központi költségvetésből kell fizetni. „A magyar pedagógusok bérét a magyar államnak, a magyar központi költségvetésnek kell állnia. Hosszú időn keresztül mondtak mindenfélét, hogy Brüsszel miatt nem lehet megcsinálni, aztán végül mégiscsak nekünk lett igazunk, hogy ezt a központi költségvetésből kell megcsinálni. Csak éppen nem figyeltek rá, nem voltak előrelátóak, nem vizsgálták meg, hogy ennek milyen hatása van a felsőoktatásra” – hívta fel a figyelmet a szocialista politikus.

Hiller István szerint semmilyen koordináció, semmilyen előrelátás nem volt a magyar kormányban, amikor ezt a döntést meghozta. Ennek szerinte az az igaz oka, hogy Magyarországon a közoktatás ügye a Belügyminisztériumhoz tartozik, a felsőoktatás pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz. „Normál esetben még így is meg lehetne teremteni a koordinációt, csak azt kellene elérni, hogy a két minisztérium beszéljen egymással, hogy tudja az egyik, mit csinál a másik. De itt ez nem sikerült” – fogalmazott a szocialista országgyűlési képviselő.

Hiller István kiemelte, hogy a béremelés következtében hatalmas bérfeszültség jött létre, amely a felsőoktatásban dolgozókat hátrányosan éri. „Jószerivel ott tartunk, hogy egy diák, egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után az állami szférában is többet keres, mint korábbi tanára” – fogalmazott a volt oktatási miniszter, aki a helyzetet „tarthatatlannak” nevezte, és arra szólította fel a kormányt, hogy rendezze a problémát, kezdődjenek tárgyalások a dolgozókkal. Sürgette azt is, hogy a kormány vizsgálja felül az alapítványi modellt, ugyanis az utóbbi három év számos tapasztalattal szolgált. Hiller István szerint a magyar felsőoktatásnak vissza kell kerülnie az európai vérkeringésbe.

„A világon tudásalapú verseny folyik az országok, az egyes területek között. Ma a legmeghatározóbb az, hogy ebben a versenyben ki milyen pozíciót foglal el. Meghatározza az elkövetkező évtizedeket. Vannak régiók, akár távoliak is, amelyek a szó szellemi értelmében vadásznak a nagyszerű magyar kutatókra és kutatócsoportokra” – emlékeztetett az ellenzéki politikus, aki szerint a kutatók, látva ezt a vitát, ami a magyar kormány és az Európai Unió között van, és ami miatt nem vehetnek részt tudományos együttműködésben más európai uniós intézményekkel, össze fognak pakolni és elmennek más országokba. „El fogják vinni a legjobb kutatóinkat. Ezt időben meg kell akadályozni, nem akkor kell kiabálni, nem akkor kell sikoltozni, amikor azt látjuk, hogy a kutatócsoportjaink a világ másik végére költöznek. Most kell lépni, és ez a lépés nem lehet más, mint a kormány felelőssége” – hangsúlyozta Hiller István.

A korábbi oktatási miniszter arra is kitért, hogy azoknál az intézményeknél, amelyek megtartották az egyetemi autonómiájukat és maradtak állami fenntartásúak, ott ne hátránnyal sújtsák az oktatókat, hanem ismerje el a kormány az ott folyó munka minőségét és rendezzék az ott dolgozók bérét.

A volt kulturális miniszter kijelentette, büszke rá, hogy annak idején sikerült a brüsszeli tárgyalásain a Zeneakadémia felújítására pénzt szereznie. Szerinte az intézmény jelenlegi súlyos irányítási válságára az a megoldás, ha visszakapja az autonómiáját.