Hogy vált Kósa áldozattá?
Ennek a bűncselekménynek ő a sértettje, tehát áldozatként kell rá gondolni, nem pedig elkövetőként – így fogalmazott Gulyás Gergely a hvg.hu ama kérdésére, hogy mit is gondol Kósa Lajosról? Gulyás azt is hozzátette, hogy ennek az ügynek már minden részlete ismert, téma volt az előző választási kampányban, ráadásul a debreceniek a történtek ismeretében választották meg egyéni országgyűlési képviselőnek. Vagyis, ez utóbbi azt jelenti, hogy mindazok, akik erkölcsileg megkérdőjelezhető, netán büntetőjogilag is kérdőre vonható cselekményekbe bonyolódnak, de az emberek mindezek ellenére megválasztják képviselőnek, nem vonhatók felelősségre, azonnali felmentést kapnak. Nyilván a jogász végzettségű kancelláriaminiszter sem gondolhatja ezt komolyan, még tán politikusi mivoltában sem. Ez utóbbit csak azért fűztem hozzá, mert sokan feltehetően így vélik; egy politikus sokkal többet megengedhet magának, mint egy átlagember. És ezek szerint így is van. Nálunk.
Mindazonáltal a történetnek, azaz a csengeri örökösnő és Kósa Lajos közös történetének egyáltalán nem ismert minden részlete, az pedig, hogy a 2018-as választási kampányban is téma volt, elsősorban abból következik, hogy Kósa Lajost a márciusban kirobbant botrány ellenére, elindította képviselő-jelöltként a Fidesz – bár akkor még messze nem volt minden részlet ismert, nem tudhattuk, hogy mennyi pénzt, hányszor és kiknek ígért a Kósa-családból Szabó Gáborné. Már csak azért sem, mert 2018 márciusát írtunk, éppen csak előkerültek bizonyos papírok, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy Kósa szövetkezett Szabónéval, és hogy elfogadta – közjegyző, ráadásul a közjegyzői kamara elnöke előtt –, hogy ő kezelje az asszony állítólagos 1300 milliárd forintos örökségét. Egyéb „finomságok”, részletek már csak a választások után kerültek elő, többek között az is, hogy az örökösnő 800 milliót ígért – szintén közjegyző előtt – a Fidesz politikus feleségének, majd ezt a vagyont átruházta Kósa édesanyjára.
De fontosabb most Gulyás Gergelynek azt a mondatát vizsgálni, amely szerint Kósa Lajos áldozat volna. Amely mondat visszatér a párt 2018-as kommunikációjához. Akkor a párt szóvivője, Hidvéghy Balázs, a következőket mondta: „ez egy komolytalan ügy, amit eddig lehet tudni az az, hogy nyilvánvalóan egy szélhámossal állunk szemben, itt Kósa Lajost maximum annyi kritika érheti, hogy jóhiszemű volt, vagy naiv”.
Szóval, mi az, amit a Fidesz állít Kósáról? Áldozat, jóhiszemű és naiv. De vajon miként illeszthetők valakire ezek a jelzők, aki hatalmas összegeket remél, ki tudja milyen ellenszolgáltatásokért cserében? Hiszen, azon kívül, hogy a csengeri asszony rábízta az 1300 milliárdos örökség kezelését Kósára, semmit nem tudunk. Nem tudjuk, hogy a politikus kinek tett jelentést a megállapodásról, tudott-e róla Orbán Viktor és esetleg rá is bólintott – mert akkor ő is jóhiszemű és naiv ? – és egyáltalán: mi volt a terv a pénzzel, már ha hozzájutnak. Hova fektette volna Kósa, mi lett volna az ő része belőle, mennyi jutott volna – befektetésként – a Fidesznek? Feltételezem, ha a bíróság elé kellene állnia az országgyűlési képviselőnek, ezekre a kérdésekre is választ kellene adnia. Addig is, jó lenne tudni, hogy miért tekintenek Kósára áldozatként? Miért mondhatja ő saját magáról – és a Fidesz vezérkara is –, hogy áldozat? A formál logika alapján ugyanis, akkor nem lenne az, ha megkapta volna a pénzt? Ha most a Kósa család 800 millióval gazdagabb lenne, akkor az ügy rendben lenne, ő meg nem lenne sem naiv, sem jóhiszemű, csak egy tisztességes politikus. Egy olyan politikus, aki titokban elvállalja 1300 milliárd forint kezelését, és még pluszban elutaltatna a famíliájának 800 milliót?
Biztos vagyok benne, ha a jogi egyetemi vizsgáján egy ilyen esetről kellene véleményt mondania Gulyás Gergelynek, nem merné azt állítani, hogy a főszereplő – nem a csengeri asszony – az ügy áldozata, hiszen pénzt nem adott kölcsön – mint sokan mások –, igaz, nem is kapott. Szóval, ha áldozatként mutatná be Kósát egy ilyen vizsgán, biztosan megbukna.
Hallgatóként.
Politikusként, nálunk, nem.
