Hol van a magyar adófizetők pénze?
A kormány nem a saját pénzével gazdálkodik, hanem a magyar adófizetőkével. Hol van ez a pénz? – tette föl a kérdést Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn.
„A Fidesz előszeretettel operál azzal a kijelentéssel, hogy ’mi, kormány’ ezt csináljuk meg azt csináljuk a költségvetési pénzekkel. De (…) ez nem a kormány pénze, hanem ez a magyar adófizetők pénze, akik a válságot megelőzően, az előző évben, ezermilliárdokat fizettek be. (…) Olvashattuk, hogy mennyivel nőttek az adóbevételek, öt százalékos GDP-növekedés volt. Hát hol van ez a pénz?” – kérdezte.
Az emberek által megtermelt, az emberektől származó pénzt most az emberekért kellene fölhasználni – mondta.
Nagyon kevésnek nevezte a hétfőn bejelentett költségvetési átcsoportosítást. Azt mondta: az MSZP védelmi csomagjának költségvetési vonzata a javasolt 80 százalékos állami bérkiegészítés nélkül 1 611 milliárd forint, „egy kezelhető összeg”; a bérkiegészítésre pedig sorra nyíló uniós források állnak rendelkezésre.
„Muszáj, hát ki lépjen be más?” – felelte a műsorvezető kérdésére, hogy valóban az állam lépjen-e be a válság idejére finanszírozóként a munkáltató helyett a bérek fizetésébe.
„Több pénzt az embereknek és több pénzt a munkanélküli ellátásra” – ismételte meg a Parlamentben elmondottakat, kiemelve: a munkájukat vesztettek teljesen kiszolgáltatottá válnak, mert pár tízezer forintot kaphatnak havonta és csak három hónapig, márpedig a kormány szerint is napi 4 000 ember veszíti el manapság a munkáját, főleg bér-foglalkoztatottak.
„Legyen hosszabb az idő, meg legyen magasabb az ellátási összeg!” – mondta.
Orbán nyugdíjbejelentését a szocialista pártelnök „53. heti” nyugdíjnak nevezte, kiemelve: az MSZP javaslata a duplája annak, amit a miniszterelnök bejelentett, és amihez majd jövő februárban jutnak hozzá nyugdíjasok.
Az MSZP azt javasolja: hozza előre a kormány a már megtörtént, 2,8 százalékos emelés és az infláció mértéke közötti különbséget kitevő, novemberben esedékes nyugdíj-kiegészítést áprilisra. Ez beépülne a következő havi nyugdíjba. Ezen felül az alacsony nyugdíjat kapók részesüljenek egyszeri kiegészítésben is.
Megismételte: a multinacionális és a nagy nyereséget elkönyvelő cégeknél rendeljen el elbocsátási moratóriumot a kormány, mert „nagyon inkorrekt lenne”, ha a válság idején elbocsátással válaszolnának ezek a cégek a nagy nyereségüket megtermelő dolgozóiknak.
A kormánynak egyszerre kellene támogatnia a „lenullázódott” kis- és középvállalkozásokat, a munkavállalókat és a munkájukat vesztett dolgozókat, hiszen „hiába indul újra majd egy vállalkozás, ha nem lesz fizetőképes kereslet az ő termékére” vagy szolgáltatására – mondta.
Kijelentette: „tulajdonképpen a saját pénze után szalad a miniszterelnök”, amikor a kiemelt ágazatokat: a turizmust, a mezőgazdaságot, a szálloda- vagy az építőipart támogatja, hiszen itt a legnagyobb tulajdonosok vagy haszonélvezők Mészáros Lőrinc, illetve a saját lánya és veje.
„Attól lehet tartani, hogy az állami forrásokat arra fogja fölhasználni, hogy a (…) nemzeti tőkésosztályt mentse meg” – mondta.
A karantén szigorításáról szóló kérdésre azt felelte: jobb lenne, ha a magyar emberek jobban betartanák a szabályokat. „Nem feltétlen a szabályokon kell szigorítani, inkább az embereknek kell végre meghozni azt a döntést: az otthon maradás, az azt jelenti, hogy nem lépünk ki az ajtón”.
