Holoda Attila: a magyar üzemanyagellátási rendszer zavarait a benzin ársapka okozza

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol szerint nyáron üzemanyaghiány jöhet egész Európában az orosz-ukrán háború miatt. Fenyegeti-e Magyarországot is az üzemanyag hiány?

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetőjének abban teljesen igaza van, hogy ilyen jellegű válságot még nem ért meg a világ. A ’70-es években volt olajválság, a ’90-es évek végén is volt, de olyan, hogy egyszerre a gáznál, az olajnál és még a villamosenergiánál is, összességében válság legyen, még nem. Az energiapiacokat még soha nem ütötte meg ilyen válság. Ebből a szempontból pedig nagyon lényeges – ahogy azt Fatih Birol is mondta –, hogy nyáron, amikor megkezdődik az üdülési időszak, mindig sokkal többen utaznak, mindenki autóra, repülőre „pattan”, azzal pedig sokkal növeli az üzemanyag-felhasználást. Az olajembargóról sokan azt gondolják, hogy az kizárólag a nyersolaj behozataláról szól, de nem csak erre vonatkozik, hanem az úgynevezett olajtermékekre is. Hiszen Oroszország nagy mennyiségben exportált Európa felé olajterméket, elsősorban dieselt, mint üzemanyagot. Ebben nyilván volt olyan, amit egy az egyben lehetett értékesíteni, mert megfelelt az európai szabványnak, de volt olyan, amit a magasabb kéntartalom miatt elsősorban a finomítóknak szállítottak, és azt át kellett futtatniuk a saját rendszerükön, el kellett végezni a kénmentesítést. A MOL maga is élt ilyennel. Azonkívül, hogy magunknak gyártunk üzemanyagot, éppen azért, mert a közép-európai területen a diesel-fogyasztás jóval magasabb, mint a benzinfogyasztás, a dieselre sokkal nagyobb igény van. Hogyha a nyersolajból való késztermék-kihozatal nem teszi lehetővé, hogy abból nagyobb mennyiségű dieselolaj legyen, akkor bizony üzemanyag-behozatalra szorul sok európai ország, köztük Magyarország is. Azért azt jelezném, hogy az energiaügynökség korábbi ajánlásának megfelelően, 2001-től elkezdtek az országok tartalékolni, úgynevezett stratégiai készletezést csinálni. Az EU-s előírás az, hogy 90 napos stratégiai készletük legyen nyersolajból, és feldolgozott, kész üzemanyagból, benzinből, kerozinból, dieselolajból is. Vagyis, ha még el is képzelhető, hogy az embargónak az olajtermékekre vonatkozó tilalma miatt egyfajta üzemanyaghiány lép föl – a finomítók nem képesek annyit előállítani, amennyire szükség van, ráadásul még nyersolajforrások után is kell nézni –, akkor hozzá kell, és hozzá is fognak nyúlni ezekhez a stratégiai készletekhez. 

Ez mit jelent?

Azt, hogy a lakossági és az ipari fogyasztók nagy valószínűséggel nem veszik észre, hogy hiány lépett föl, mert felszabadítanak a stratégiai készletből, és beveszik abba a részbe, amit értékesítenek. Ez azért is fontos, mert nyáron nem csak a turizmus nő meg, de ilyenkor sokkal több a mezőgazdasági munka is. A gépeknek az üzemanyaggal való ellátása pedig ugyanolyan fontos. Lényeges, hogy a mezőgazdasági fogyasztók se maradjanak üzemanyag nélkül.

Ebből következően nem lesznek ellátási zavarok?

Elképzelhetőnek tartok időleges zavarokat, mint ahogy időszakos ellátási zavar most is látható a magyar üzemanyag-ellátási rendszerben. De ezt nem az okozza, hogy embargó van, hanem az, hogy a magyar kormány bevezette az üzemanyag ársapkát.  Így sok olyan nagykereskedő, aki külföldről hozta be a feldolgozott üzemanyagokat, azok után, hogy a kormány 480 forinton maximalizálta a nagykereskedelmi árat is, közölte, ennyiért nem fogja behozni. Ezért aztán a MOL, amelyik korábban az üzemanyag-ellátó állomásoknak nagyjából a 70-75 százalékát látta el üzemanyaggal, kénytelen az összes többinek is üzemanyagot biztosítani. Ezt már megtapasztaltuk, amikor február 15-ével meghosszabbították az ársapka létét, akkor keletkeztek az első zavarok. Persze azt a pánikhangulat is gerjesztette, hiszen abban a pillanatban, amikor elterjedt, hogy üzemanyaghiány lehet, az emberek elkezdték azt fölvásárolni. Ebből adódóan, a napi 5-6 millió literes üzemanyag-fogyasztás napi 14 millió literre nőtt. Ez majdnem háromszorosa annak, amit normál körülmények között megvásároltak. Persze, azért telítődtek, és többé-kevésbé helyreállt az üzemanyag-ellátási rendszer. Ezzel együtt továbbra is látni kell, hogy a MOL – még ha a finomítójában elő is képes állítani annyi üzemanyagot, amennyi kell, vagy beszerez külföldről –, nem rendelkezik akkora logisztikai hálózattal, amelyik képes azt időben kiszállítani. Ezért is jelzi folyamatosan a Független Benzinkutak Szövetsége, hogy a MOL többnyire 60-65 százalékát igazolja csak vissza az ő üzemanyagigényeiknek. A kis forgalmú benzinkutaknál pedig a kis forgalom ellenére, nagyon hamar lefogy a készlet, és nem érkezik meg időben pótlás. Ezt korábban nem tapasztaltuk, ez egy teljesen új jelenség. Vagyis az állami árszabályozás mindig maga után vonja a hiánygazdálkodást.

Az sem segít, hogy külföldiek csak piaci áron vásárolhatják a benzint?

Kétélű dolog ez. Ha abból a szempontból nézem, hogy a magyar kormány a magyar állampolgárok megsegítésére vezetett be ilyen intézkedést, de a kedvezményes üzemanyagárak miatt kialakult egyfajta benzinturizmus – ami növelte a benzinkutak, hálózatok, köztük a MOL veszteségeit is –, akkor valamit lépnie kellett. Ugyanakkor, több jogász jelezte, az, hogy a külföldiek csak piaci áron vásárolhatnak benzint nálunk, erősen aggályos. Sőt, az Európai Bizottság is jelezte, hogy vizsgálja ezt a kérdést, mert olyan nincs, hogy európai uniós állampolgárok között különbséget tegyenek a származásuk, vagy épp a gépkocsijuk bejegyzése alapján. Én azt gondolom, hogy ennek kapcsán egy kötelezettségszegési eljárás fog indulni, és talán még meg is büntetik a magyar kormányt ennek kapcsán. Ugyanakkor a magyar kormány ezzel a lépésével sok-sok szavazatot és választót nyert magának, mert az emberek jelentős része azt gondolja, hogy jogos lépés volt ez. Szerintem a beavatkozás a piacba – főleg olyan nyitott határok mentén, ami jelenleg az unióban érvényben van –, az bizony ilyen következményekkel jár. Az az érdekes, hogy azt próbáljuk számon kérni ezeken a külföldi fogyasztókon, amit mi magunk is megcsináltunk. Mi is átjártunk benzinért, amikor megérte, még nagyon fifikás benzinturizmus is kialakult. Most pedig a magunk oldaláról próbáljuk azt bebizonyítani, hogy ezt nem lehet. A magyar kormány intézkedései egyébként nem mindig jogkövetőek, úgy vannak vele, indítson eljárást az EU, aztán majd évek múlva lesz valami, a végén pedig lehet majd mutogatni Brüsszelre meg mindenki másra. És akkor megvan a bűnös. Holott egész egyszerűen arról szól a dolog, hogy a pici folyamatokba az ilyen durva beavatkozás elfogadhatatlan. Miközben a magyar kormány a kivetett extraprofitadóból és egyebekből a saját ostoba, minden fogyasztónak járó rezsicsökkentési politikáját próbálja meg ellensúlyozni, addig a máshol bevezetett extraprofitadó, illetve az ilyen jellegű nyereségek egy részének elvonása a szociálisan hátrányos helyzetben lévők megsegítésére szolgál. Vagyis az a fajta igazságtalanság, ami a magyar rezsicsökkentés rendszerébe be van építve, továbbra is fennáll. Arról pedig szemérmesen hallgat a kormány, hogy a benzinturizmus miatt megnőtt az üzemanyag-fogyasztás Magyarországon, és ebből a magyar államnak többlet jövedéki adó- és áfabevétele keletkezett. Mióta bevezették az ársapkát, a magyar államnak csak a jövedéki adóból 36 milliárd forint többletbevétele keletkezett. Egyébként Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter már bejelentette, hogy a kőolaj és földgáz kitermelő cégnek háromszorosára nő a szénhidrogén bányajáradék összege, 65 milliárd forint helyett 180 milliárd lesz az extraprofit elvonás. Ez csak azért érdekes, mert közben Palkovics László technológiai és ipari miniszter arról beszélt, hogy jelen helyzetben minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy az energiafüggőségünket úgy mérsékeljük, hogy a saját termelésünket fokozzuk. A saját termelés fokozásához azonban valamilyen motiváló dolgot szoktak bevezetni, és nem adókkal szoktak sújtani. Vagyis, már önmagában ellentmondás ez a dolog. Arról nem is beszélve, hogy azt okos módon elhallgatták: a magyar bányajáradék rendszer progresszív. Amikor emelkedik az olaj ára, akkor plusz százalékokkal emelkedik a bányajáradék is. Ha 80 dollár fölött van az olaj ára, akkor három százalékkal, ha 90 dollár fölött, akkor újabb három százalékkal nő a bányajáradék. Gáz esetében pedig a bányajáradék hozzá van kötve a nemzetközi origóként használt holland gáztőzsdének az árához. Vagyis azzal, hogy megnőttek a világpiacon az árak, már eleve nőtt a magyar állam bányajáradék árbevétele. Miközben a bányajáradék azért lett bevezetve 2008-ban – én magam is bábáskodtam felette – az volt a cél, hogy legyen egyfajta szolidaritás a vállalatok között a többlet-bányajáradék befizetésével. De nem csak erről nem beszélt Nagy Márton, hanem arról sem, hogy a kő- és kavicsbányáknál miért nem érvényes ez a bánya-járadéktöbblet, miközben azt látjuk, hogy Orbán Viktor édesapja éppen másfél milliárd osztalékot tudott kivenni a cégéből. Pedig jóval magasabban, 30-40 százalékkal magasabb árfolyamon értékesíti az ő kőbányáiból származó különböző köveket. És érdekes módon, még így is van vevője… Ez ugyanaz, mint az extraprofitadó, ami csak azokra vonatkozik, akik még véletlenül sem érintettek a NER oligarchái közül. Ez igazságtalanul csúnya dolog, és a protekcionizmus abszolút megnyilvánulása.