Holoda Attila: az üzemanyagárak csökkentése lenne a valódi rezsicsökkentés

Történelmi rekordmagasságba emelkedett mától a benzin literenkénti átlagára; bruttó 6 forintos emelés után a 95-ös benzin 457 forintba kerül. A gázolaj ára is már csak 1 forinttal marad el a rekordtól, miután 2 forintos emelés után literjéért már 450 forintot kell fizetni. Utoljára szintén a Fidesz kormányzása alatt, 2012 év elején értek el ekörüli árat az üzemanyagok. Szakértők egyetértenek abban, hogy a hetek óta tartó folyamatos áremelkedés mögött részben a nemzetközi kőolajárak drágulása, részint a gyenge forint áll.

Mit tehet(ne) és mit kellene tennie a kormánynak, amely már áprilisban kihasználta az üzemanyagok jövedéki adótartalmának rugalmas változtatására kitalált mozgásteret? – kérdeztük a szakértőt. (Mint emlékezetes, az Orbán-kormány által 2018-ban hozott jogszabály azt mondja ki, hogy ha a kőolaj világpiaci negyedéves átlagára 50 dollárra vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adómértéke literenként öt, a gázolajé pedig tíz forinttal emelkedik; s ez visszafelé is alkalmazható.)

„Tévedés ne essék, áprilisban a kormány igazából nem vett vissza az adóból, csak most volt olyan kegyes és visszavette a korábbi emelést” – oszlatott el egy esetleges félreértést Holoda Attila. Felvetésünkre, hogy nem kellene-e véglegesen mérsékelni az üzemanyagokra rárakódó jövedéki adó kulcsát, az energetikai szakértő arra mutatott rá, hogy alapvetően nem a jövedéki adó a probléma, másutt is ilyen magas, van, ahol még magasabb. Ennek ugyanis lehet valóságos funkciója azoknak a termékeknek az esetében, amelyek környezeti lábnyoma nagy, vagy veszélyesek például az egészségre, mint az alkohol vagy a dohány.

Mire megy el a befolyó pénz?

Az alapprobléma szerinte az, hogy nem tudjuk, mire költik el a jövedéki adóból beszedett tetemes pénzeket. Mint emlékeztetett rá, az üzemanyagokra pakolt jövedéki adóba menet közben beépítették a korábban működött útadót, „ám autózva az ország útjain – s ne a sztrádákról beszéljünk! – nem látjuk ennek a költésnek a nyomát sem” – szögezte le a szakember, s ezt a lakosság hiányolja. „Csak tanácsolni tudnám a kormánytagoknak, hogy néha-néha hagyják el a helikoptert és közúton menjenek el Csongrád, Békés, stb. kisebb településeire – ha ezt tennék, maguk is szembesülhetnének azzal, hogy mennyire borzasztó állapotban vannak ezek a kis utak, amelyeket ugyan időnként toldozgatnak-foltozgatnak, de csak amennyire a szerény forrásól jut erre a célra a megyei útkezelőknek” – mondta Holoda, aki szerint látni kellene annak a temérdek pénznek a hatását, ami befolyik az üzemanyagok jövedéki adójából. De nálunk ez sem transzparens, nem tudjuk tehát, mire költik ezeket a nagy összegeket.

Rezsiként kellene kezelni

Nem a jövedéki adó a baj önmagában, hanem az, hogy még pluszban rárakódik az áfa, ami ráadásul 27 százalékos – emlékeztetett, majd az üzemanyag-költségek és a rezsi közötti összefüggést hozta szóba. Mint kifejtette: az üzemanyag ma már leginkább a rezsi egy kategóriája, az autó mindinkább hozzátartozik a modern háztartásokhoz, magyarán: az üzemanyagköltség mára a családi büdzsé részévé vált. „S ha már a kormány olyan előszeretettel veri a mellét részint a rezsicsökkentés, részint pedig amiatt, hogy mennyire családbarát politikát folytat, akkor itt lenne az ideje az üzemanyagok jövedéki adójának, és főleg a rárakódó 27 százalékos általános forgalmi adónak a csökkentése, hiszen ezzel ténylegesen lehet tenni a rezsicsökkentésért, illetve azért, hogy több pénz maradjon a családoknál”. A lehetőség adott, s például az áfa legalább pár százalékpontos mérséklése üzenetértékű is lehet.

Az embereket amúgy is egyre inkább sokkolja az üzemanyagok árának folyamatos emelkedése. Pedig – ahogy szeptember közepén elvárható – a nagy olajtársaságok szezonális kiigazításokat hajtanak végre a kőolajárakban, ami az utóbbi időben viszonylag stabilan a 70 dollár/hordó körüli sávban mozog a világpiacon. Nálunk pedig tovább drágulnak az üzemanyagok, igaz, tudjuk, hogy nem kis részt ez a forintárfolyamnak köszönhető. Pedig a családok az üzemanyagra kiszorítják valahogy a pénzt a büdzséjükből, csak éppen ennek fejében, ezzel arányosan kényszerűen csökken a család egyéb kiadása, például kevesebb jut a gyerekre, cipőre, oktatásra, színházra, kultúrára, stb.

Váltás kell!

Egy szó, mint száz: nem is elsősorban a jövedéki adó és az általános forgalmi adó csökkentésére lenne szükség Magyarországon, hanem gazdaságpolitikai és monetáris politikai váltásra ahhoz, hogy a helyén lehessen kezelni az üzemanyagok folyamatos drágulásának hatásait – derül ki mindabból, amit Holoda Attila mondott portálunknak. Az látszik, hogy az MNB megpróbál beavatkozni, a forint erősödött is („persze, milyen bázishoz képest”). De mindez fölöslegessé válna, ha csatlakoznánk az eurózónához, akkor kevesebb lehetőség lenne manipulálni – vetette fel.

Bár mindenütt emelkedik a benzin ára, csak éppen nálunk rosszabbak a jövedelmi viszonyok, mivel Orbánék az alacsony jövedelmű kategóriába pozicionálták az országot. „Az Orbán-kormány olyannyira borzasztóan büszke arra, hogy folyamatosan jönnek a multi cégek, csak azt elfelejti hozzátenni, hogy ezt miért teszik” ­– mondja a szakértő, meg is magyarázva a felvetést: mert megéri nekik magyar munkaerővel dolgozni, a magyar melós keveset keres, hiszen a bérmunkát kevésbé kell megfizetni, mint a hozzáadott értéket képviselő munkát. „Ha már a kormány annyira büszke erre, akkor legalább tenne meg mindent azért, hogy legalább az eleve drága üzemanyagokra rárakódó nagyon magas jövedéki adó és áfa ne sújtsa a magyar állampolgárokat”.

Van pénz a kasszában

De nem lenne-e túlzott adóbevétel-kiesés, ha mérsékelnék ezeket? – kérdeztük. „Legfeljebb kevesebb stadion épülne” – reagált, kifejtve: „állami szinten folyik az eszement pazarlás, olyan – egyébként a későbbiekben nehezen fenntartható – beruházásokra van pénz bőven, mint a stadionok. Ez is azt mutatja, hogy van pénz a kasszában. S hogy miből? Hát a többi között az olyan adókból, mint amilyen az üzemanyagokra rárakódó jövedéki adó és a magas kulccsal kivetett általános forgalmi adó”. Majd némileg maliciózusan hozzátette: „ha olcsóbb lenne a benzin és a gázolaj, akkor az emberek könnyebben tudomásul vennék, hogy kevesebb stadion épül”. Holoda egyértelműen fogalmazott: ha nem oktatásba és/vagy az egészségügybe kerül a plusz adóbevétel, akkor az emberek azt preferálnák, hogy maradjon inkább náluk a pénz.

Ha hozzányúlnának az áfához, s három-öt százalékponttal csökkentenék a kulcsot, akkor legalább a szándékot lehetne látni. „Nem elég hajtogatni a rezsicsökkentést, nem ártana lépéseket is tenni ezen a téren” – szögezte le végül Holoda Attila.

Amikor a Fidesz még mást mondott

A Fidesz egyébként nem volt mindig ennyire a magas jövedéki adó és általános forgalmi adó híve. Az általunk egy korábbi cikkünkhöz kikeresett véleménycsokorral illusztrálhatjuk is ennek az állításnak a valóságtartalmát.

Orbán Viktor 2004. májusában (236 forintos literenkénti benzinár mellett) a következőt mondta: „Az állam nyerészkedik a magasabb üzemanyagárakon. A Fidesz szerint vagy a jövedéki adót kell drasztikusan, 20 százalékkal csökkenteni, vagy a benzin áfáját.” Ugyanabban a hónapban pedig a következőt jelentette ki (236 forintos benzinárnál): „Az olajárak emelkedése miatt az üzemanyagok jövedéki adójának 20-25 százalékos mérséklését javasoljuk. A kormány döntéseihez nem kapott felhatalmazást a választóktól.”

De visszaidézhető Varga Mihály pénzügyminiszter 2009 áprilisában elhangzott mondata is: (benzinár literje: 262 forint) „Az áfa és jövedéki adó emelése tovább csökkenti a fogyasztást, ami munkahelyek megszűnését vonja maga után.”

Fónagy János 2010. januárjában (308 forintos árnál) pedig egyenesen az akkori kormány szemére hányta, hogy „A kormánynak lett volna alkalma az uniótól mentességet kérni a jövedéki adó emelésekor, ám mégsem tette. Ez a nemtörődömség is bizonyítja a kabinet alkalmatlanságát.” 

S vajon mit mondott Szijjártó Péter jelenlegi kereskedelmi és külügyminiszter 2009. márciusában (255 forint/literes benzinár volt akkor)? „A Fidesz kezdeményezi a benzin literenkénti 103,5 forintos jövedéki adójának 87 forintra csökkentését, valamint a gázolaj jövedéki adójának szinten tartását.”

Napjainkban, a Fidesz folyamatos, majdnem végig kétharmados többséggel folytatott kormányzásának 12. évében a benzin, illetve a gázolaj literenkénti jövedéki adótartama 120, illetve 110,35 forint.