Üzemanyagadók: Orbánék vizet prédikálnak és száz éves viszkit isznak
„Úgy lett volna tisztességes, hogy ebben a helyzetben nem alkalmazzák a törvény által lehetővé tett jövedékiadó-emelést az üzemanyagokra, már csak azért is, mert Orbánék folyamatosan azt harsogják, hogy ők az egyetlenek, akik megvédik a családokat és az embereket – most itt lett volna az alkalom erre” – szögezte le portálunknak Holoda Attila. Az energetikai szakértőtől azt kérdeztük: tisztességes-e a 2018-as jogszabály alkalmazása a mostani válsághelyzetben. Orbánék tudják: nettó 5, illetve 10 (áfával bruttó 6,35, illetve 12,70) forint/liter emelés nem feltűnő a fogyasztók számára, már csak azért sem, mert az elmúlt hónapokban ennél nagyobb ugrásokkal változott az üzemanyagok ára. Elvben három hónap után visszavehetik a mostani emelést. Persze „Orbán csak azt a piacgazdaságot szereti, amit ő szabályoz, a közbeszerzésektől kezdve, a jövedéki adóig” – fűzte hozzá.
Mától a 95-ös benzin ára bruttó 7, a gázolaj 13 forinttal emelkedik, erre rakódik rá a 27 százalékos áfa. Mint a holtankoljak.hu megjegyzi: ezzel az átlagárakat tekintve visszatérünk a koronavírus járvány előtti időszakhoz. 2020 március elején volt utoljára ilyen magas a benzin és a gázolaj átlagára, ami a 95-ös benzin esetében 368 forintot, a gázolajnál pedig 381 forintos átlagárat jelent. Némi öröm az ürömben, hogy a portál úgy tudja: péntektől a benzin ára literenként 2 forinttal csökken, a gázolajé nem változik.
Jogszerű, de nem tisztességes
„Habár a jogszabály betűjét betartva a kormány törvényesen járt el, ebben a helyzetben úgy illett volna, az lett volna tisztességes, hogy eltekintenek az üzemanyagokra terhelt jövedéki adó megemelésétől, annak ellenére is, hogy tisztában vagyok azzal: az emelés komoly bevételeket hoz a költségvetés számára ” – szögezte le Holoda Attila, hozzátéve: „ezt be lehetett volna hozni úgy, ha esetleg kevesebbet adnak a Mészáros Lőrinczeknek és Tiborcz Istvánoknak”.
Ellenzékben még mást mondtak
Orbánék korábban, ellenzékben maguk is az alacsonyabb jövedékiadó-tartalom mellett érveltek, hogy úgy mondjam: „vizet prédikálnak és száz éves viszkit isznak” – szögezte le, számos példával bizonyítva ezt a kijelentését.
Orbán Viktor 2004. májusában (236 forintos literenkénti benzinár mellett) a következőt mondta: „Az állam nyerészkedik a magasabb üzemanyagárakon. A Fidesz szerint vagy a jövedéki adót kell drasztikusan, 20 százalékkal csökkenteni, vagy a benzin áfáját.” Ugyanabban a hónapban pedig a következőt jelentette ki (236 forintos benzinárnál): „Az olajárak emelkedése miatt az üzemanyagok jövedéki adójának 20-25 százalékos mérséklését javasoljuk. A kormány döntéseihez nem kapott felhatalmazást a választóktól.”
De visszaidézhető Varga Mihály pénzügyminiszter 2009 áprilisában elhangzott mondata is: (benzinár literje: 262 forint) „Az áfa és jövedéki adó emelése tovább csökkenti a fogyasztást, ami munkahelyek megszűnését vonja maga után.”
Fónagy János 2010. januárjában (308 forintos árnál) pedig egyenesen az akkori komány szemére hányta, hogy „A kormánynak lett volna alkalma az uniótól mentességet kérni a jövedéki adó emelésekor, ám mégsem tették. Ez a nemtörődömség is bizonyítja a kabinet alkalmatlanságát.”
S vajon mit mondott Szijjártó Péter jelenlegi kereskedelmi és külügyminiszter 2009. márciusában (255 forint/literes benzinár volt akkor)? „A Fidesz kezdeményezi a benzin literenkénti 103,5 forintos jövedéki adójának 87 forintra csökkentését, valamint a gázolaj jövedéki adójának szinten tartását.”
Kormányon másként szólnak az indokok
E példák is mutatják – fejtegette Holoda –, hogy a Fidesz korábban – még persze nem kormányon – folyamatosan a csökkenés mellett volt, kormányra kerülve már más szemüvegen át nézi a dolgokat. Például ugyanaz a Szijjártó 2011. júliusában (amikor már 370 forintot kellett adni egy liter benzinért) már úgy gondolta, hogy „ha van ember, akinek vajmi kevés köze van a benzin és a gázolaj árának alakulásához, akkor az a nemzetgazdasági miniszter, ugyanis azokat egyértelműen világgazdasági tényezők befolyásolják.”
Elvben visszafelé is működik, de...
A most első ízben élesben is alkalmazott 2018-as jogszabályt – emlékeztetett Holoda –azzal a indokolták, hogy ha hirtelen ingás van a kőolaj árában, akkor az állam jövedéki adóból származó bevétele ne csökkenjen drasztikusan. Azt mondja ki, hogy ha a kőolaj világpiaci negyedéves átlagára 50 dollárra vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adómértéke literenként öt, a gázolajé pedig tíz forinttal emelkedik. Az egykori helyettes államtitkár azonban felhívja a figyelmet arra, hogy „amikor rárakódik a jövedéki adó a kőolaj árára, akkor arra rájön pluszban még a 27 százalékos áfa is”, így az állam többszörösen nyer a bevételéből.
Amikor Orbánék megalkották a jogszabályt, akkor azért tették, mert nagyon lefelé mozgott az olajár, s látható volt, ha tényleg eléri az 50 dollár/hordós szintet, akkor valóban komoly jövedékiadó-kiesést szenved el a költségvetés. Ám akkor nem volt rá szükség, mert a nemzetközi kőolajár felfele indult.
Amikor a következő negyedévben 50 dollár fölé megy a világpiaci kőolajár, akkor ki kell szedni ezt a literenkénti 5, illetve 10 forintos (és a rárakodó általános forgalmi adó miatt ennél is komolyabb) emelést – emlékeztetett rá Holoda. A jogi szabályozás erre garancia? – kérdeztünk vissza, mire lakonikus tömörséggel csak annyit mondott: „elvileg igen”.
Ám azt is hozzátette, hogy látjuk a „rezsicsökkentésnél”: a plusz bevételeket szeretik elvenni maguknak. „Orbán csak azt a piacgazdaságot szereti, amit ő szabályoz, a közbeszerzésektől kezdve a jövedéki adóig – mindenről majd ő jelenti ki, hogy mi a jó és mi kell”. Arról nem szólva, hogy tudjuk, a „Fidesz által kitalált törvényeket egyik napról a másikra, egy salátatörvénnyel egy éjszaka be is vezetik”.
