Döntöttek a mozdonyvezetők – készülnek a sztrájkra
Nem hárult el a korábban bejelentett mozdonyvezetői sztrájk veszélye. Borsi Balázs, a szakszervezet elnöke, lapunknak megerősítette: továbbra is foglalkoznak egy március 10-i munkabeszüntetés előkészületeivel, mert a tárgyalások láthatóan „holtvágányra” futottak. A MÁV Start a többi vasutas szakszervezettel meg tudott állapodni némi béremelésben, de a mozdonyvezetők fejenként mintegy félmillió forintos tavalyi bérkiesés-kompenzálásáról nem tárgyalnak.
Több szálon futnak a vasutasok bérkövetelései, ugyanis azok a szakszervezetek, amelyek már tavaly nyáron is beadták a derekukat, és hajlandóak voltak elfogadni a munkaadó szerényebb béremelési ajánlatát, most egy újabb, módosító megállapodást is megkötöttek. Ebben szerepel, hogy megkapja minden vasutas a 2022-re mintegy 20 százalékkal megemelt minimálbért és a garantált bérminimumot, amelyet kiegészítettek a szociális hozzájárulási adó csökkenéséből megmaradó összeggel is. Ebből a MÁV-Volán csoportnál minden munkavállaló kapott még további 10 százalék emelést is, azzal a kikötéssel, hogy ez utóbbinak legalább a 40 ezer forintot el kell érnie.
„Érdekes módon, ez minket éppen hátrányosan érintett” – mondja Borsi Balázs, és kifejti: abban a 300-400 ezer forintos jövedelemsávban, ahol az ő szaktársaik bére kezdődik, éppen elveszett ez a százalékos érték. A legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban az a bizonyos 20 százalék akár magasabb is lehetett annál, mint amennyi a béralapból következne, a mozdonyvezetőknél viszont csupán a 10 százalék jelentkezett a bérjegyzéken, a korábbi követelésükről még utalás sem szerepel a megállapodásban. „Az is jobb megoldás lehetett volna, ha a béremeléseknél az inflációt kezelik, de nem ezt tették”, mondja az elnök.
A kívülállók számára az a fejenként félmillió forint, amely a munkaadók és a munkavállalók között a vita tárgyát képezi, ránézésre, húzós követelésnek tűnik, de ez valójában nem több mint a mintegy 2550 „állami” mozdonyvezető átlagosan egyhavi keresete. Mielőtt ezt az összeget meghatározták, sokakkal konzultáltak, s arra jutottak, lényegében egy havi bérük értékével csökkent egy év alatt a jövedelmük, ráadásul tavaly nem volt béremelés, közbejött a mintegy hat százalékos infláció, s elmaradtak azok az évközi kifizetések is, amelyekkel 2020-ban még számolhattak. A mostani követelésükről nem is béremelésként, hanem „veszteségként”, a kereset kompenzálásaként tárgyalnak a MÁV-Start illetékeseivel. A szakszervezet már korábban felmérte a sztrájkhangulatot, a tagjaik mintegy 90 százaléka aláírásával is megerősítette, hogy támogatja mind a követelést, mind a munkabeszüntetés tervét.
A hét elején a pedagógusok figyelmeztető sztrájkja körül kialakult politikai csatározások persze a mozdonyvezetők figyelmét sem kerülték el. A szakszervezetüket aligha lehet politikai elkötelezettséggel vagy elfogultsággal vádolni, ez nem is lehet támadási felület, noha a március 10-i tervezett időpont közel került az áprilisi választásokhoz. Ezt a MÁV tárgyalói is belátták, most más eszközökkel, a kereseti kimutatások nyilvánosságra hozatalával, a jövedelmi helyzetre vonatkozó csúsztatásokkal igyekeznek elhitelteleníteni a mozdonyvezetők követelését. „Amikor manapság 800 ezer forint nettó fizetésért nem találnak kamionsofőröket, akkor a mai hazai jövedelmi viszonyok között nem kiemelkedően magas a havi bruttó 700 ezer forintos kereset, amiben benne vannak a túlórák, a pihenőnapokon és az éjszakai órákban teljesített szolgálatokért kapott kifizetések is, nem beszélve a munkakörrel járó veszélyekről” – érvel a szakszervezet elnöke. Ráadásul, teszi hozzá, a MÁV-on kívül is alkalmaznak árufuvarozó cégek és a magánvasutak mozdonyvezetőket, akik az „állami” kollégáiknál akár 30-40 százalékkal is magasabb bért kapnak. „A MÁV Start mozdonyvezetői a csaknem félszáz vasútforgalmi engedéllyel rendelkező vállalat hasonló beosztású munkaköreit is magában foglaló szakmai bérskála alsó harmadában vannak jelenleg is” – állítja Borsi Balázs.
Az előkészületek megkezdődtek. Február 2-án elhatározták, hogy március 10-én nulla órakor beszüntetik a munkát. Hamarosan eljuttatják a követelésüket az illetékes bíróságnak, hogy megállapíthassák annak jogszerűségét. A döntésnek vannak törvényi határidői, amelyek kötelezik a feleket. Öt munkanapon belül várnak első fokon döntést, amely után a bírói döntés újabb öt munkanapos fellebbezési határidő után emelkedik jogerőre. Február végén, mintegy két hét múlva eldől: elzárkózik-e a megállapodástól a MÁV-Start, vagy jobbnak látja elkerülni az ország vasúti forgalmának megbénulását.
