Honvédő háború
A címről sokaknak az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háború juthat eszébe, ahogyan a szovjetek (és most az oroszok) nevezték a náci Németország és európai szövetségesek elleni győztes háborút. Itt azonban másról lesz szó, a párhuzam a háborúskodásban van.
Szijjártó Péter lett annak a Budapest Honvédnak az elnöke, melyet hagyományosan a Honvédelmi Minisztérium támogat, és amit „katonacsapatnak” tekintenek, azaz az állami fegyveres (katonai) szolgálatot végzők csapatának. Ez a 2026-os választások előtt komoly üzenet a választóknak (erről később), és a külföldnek, főleg Moszkvának: a külpolitika „rátette a kezét a magyar fegyveres erőkre is”: Másképpen mondva a külpolitika alá rendelik a belpolitikai szempontból is lényeges hadsereget. Azaz ez egy háborúpárti üzenet is egyben, persze a békemisszió jegyében.
A hírekben sok helyen hibásan csak „Budapest Honvédról” írnak, ez valójában a „Budapesti Honvéd FC”, azaz a Honvéd labdarúgó csapata, ami azért nem mindegy. Ez kiderül abból is, hogy a külgazdasági és külügyminiszter szerint eljött az idő, hogy a „Honvéd” „a magyar és a nemzetközi futballvilágban is visszafoglalja azt a pozíciót, amelyet megérdemel”. Nem tudom, kit lep meg az, amivel folytatta: „Abban állapodtunk meg a sportkormányzattal és a parlamenti többséggel, hogy november végén a Bozsik Stadion és a Magyar Futball Akadémia a Budapest Honvéd tulajdonába kerül”. Azaz végleg bekebelezték a csapatot a NER-be.
Kalandvágyó kíváncsiságomat nem tudtam leküzdeni, ránéztem a csapat honlapjára, amelyen tíz férfi, egymás vállát sorban átkarolva öt vagy hat kamerába néz egyszerre: elég sokan lehettek ott a sajtó részéről. (A mögöttük álló két próbababa focista valamiért jobbra tekint, ők fegyelmezettek.)
A honlapon olvashatjuk Séllei Árpád, a Honvéd FC Kft. ügyvezetője nyilatkozatát, amiből kiemelem: „… 2025-ben el tudtuk kezdeni a jövő építését is. Partnerklubokkal külhonban és Magyarországon kötöttünk szerződést. Beléptünk a Honvédelmi Szövetségbe...”
Bajúsz Endre, a Honvéd akadémia igazgatója elmondta: „A kormány révén 2025 augusztusában nyílt egy lehetőség és a sportakadémiák tudtak TAO-ra pályázni…”
Leisztinger Tamás, a klub tulajdonosa szerint „Az ember nem rendelkezik végtelen idővel és végtelen kapcsolatrendszerrel sem, ezért azt a döntés hoztam, hogy magam mellé állítok egy elnökséget. Az elnökség eredetileg öt tagú, de négy tagot nevezünk meg belőle”. Ők pedig a következők lettek: Szijjártó Péter, külgazdasági– és külügyminiszter, Gajda Péter, XIX. kerületi polgármester, Gergely István, a Budapesti Honvéd SE ügyvezető elnöke, és Garaba Imre, a klub „legendája”. Mindannyian felszólaltak, én itt most csak Gajda Péter Budapest XIX. kerületének polgármestere, a Magyar Szocialista Párt tagja által elmondottakat idézem: „Nagyon büszke vagyok arra, hogy tizenhét éves koromig a Honvéd igazolt labdarúgója voltam. Nagy csodálattal figyeltem mindig ezt a csapatot. Mindenben segíteni fogjuk ezeket a projekteket, de ehhez nemcsak én kellek, hanem a képviselő-testület is. Köszönöm a felkérést, az önkormányzat támogatása végig ott lesz a Honvéd mögött.”
Nem hiába: a focibarátság minden elvet felülír, nem igaz?
Nem ünneprontásból, hanem elgondolkodtatási célból mondom el, szerintem mit is jelent, ha egy centralizált hatalomra épülő autokráciában (diktatúrában) vezető politikus lesz egy sportcsapat elnöke.
Egészen biztos, hogy ennek következtében a politikai befolyás nyíltan is kiterjed a szurkolókra, ami a „puha hatalomgyakorlás” módja. Itt a rajongás, a közösségi érzés, a csapatlojalitás lefölözése révén szerez szavazatokat a pártjának a politikus. Hogyha sikeres a csapat, akkor meg még kommunikálni is tudja általa, hogy a sportsiker az állam (azaz Orbán) része. Így a személyi kultusz is építhető: a Vezető (Szijjártó) is csak Szurkoló, egy közülünk.
Mivel a klubok jórészt közpénzből eltartottak (néhány „kutyaütő” esetében ez kitartottságot jelent), lehetőség nyílhat – fogalmazzunk óvatosan – megbízások biztonságos kiadására és a politikai lojalitásért való ellenszolgáltatás kifizetésére. Lényegében összefonódik a magán- és az állami érdek.
A sportklubok elfoglalása kitűnő lehetőség a propaganda kiterjesztésére, legyen az a honlapokon megjelenő, vagy a médiában való narratíva. A kormány „segít a sportolókon”, ezáltal „a nemzet sport által erősödik”. A sportműsorok politikai tartalommal, hirdetéssel való megtöltése is egyszerű feladat ilyen esetekben.
Azt hiszem, hogy amikor egy országban a politikusok uralják el a politikától elvileg független sporttevékenységet, az a civil társadalom leépítésének egy súlyos állapotát jelzi, és egyértelműen a hatalomépítés eszköze.
Az, hogy a külügyminiszter a katona-focicsapat elnöke lett, a szurkolók 2026-os választói magatartásának alattomos, erőszakos befolyásolásának kezdetét jelenti. A Honvéd is a háború részévé vált, egy fegyvertelen „honvédő háborúban”, pontosabban „választási polgárháborúban”.
Nekünk elsősorban a Rendszerváltók vegyes csapatának kell szurkolnunk. Másodsorban aztán bárki lehet a Honvéd, az FTC és a többi focicsapat szurkolója, vagy egyiké sem.