Nőtt a terrorizmus veszélyezettségi szintje, kérdés, mennyire lihegi túl a kormány

„Szombat délután összehívtam a védelmi tanács ülését – iráni események. Háború Iránban!... Magyarországon a terrorfenyegetettség készültségi szintjét megemeltük egy fokozattal!” – írta szombaton Orbán Viktor a Facebookon. Majd ahogy eszkalálódott a helyzet a Közel-Keleten azt olvashattuk, hogy „Magyarok ezrei ragadtak a veszélyeztetett térségben. Mindent megteszünk, hogy biztonságban legyenek.” Az pedig már hétfői hír volt, hogy a kormány két honvédségi helikoptert küldött a nyíregyházi repülőtérre, hogy védekezzenek egy esetleges iráni támadás ellen.

Iráni támadás, terrorista akció – immár ezeket a kifejezéseket is elővette mind a miniszterelnök, mind pedig a kormány a kommunikációjában (habár furcsa módon, jóval alulreprezentáltabban, mint az ukrán fenyegetést sulykoló, végtelenül uszító posztokban, nyilatkozatokban). Persze, aki kicsit is érdeklődik a világ dolgai iránt, és még gondolkodik is, annak nem kellenek a kormányzati figyelem-felkeltések, hiszen tisztában van vele, hogy nem maradhat következmények nélkül az Egyesült Államok és Izrael közös támadása Irán ellen, miután gyakorlatilag lefejezték az iráni keményvonalas vezetést. A terrorveszély ilyenkor értelemszerűen megnő, igaz, az eddig talán csak a szakértők agyában volt opció, hogy Irán támadást hajtana végre Magyarország ellen. Mondjuk, miért is tenné? Hiszen a magyar kormány még akkor is kiváló kapcsolatokat ápolt a fanatikus, a népet vallási alapon vaskézzel terrorizáló, gyilkoló vezetéssel, amikor a világ jó része nem is állt szóba Teheránnal. Ennek fényében több mint furcsa, hogy iráni támadás veszélyéről kommunikál a kormány. 

Ez is csak alátámasztja annak a kérdésnek a jogosságát: valóban nagyobb lett a terrorfenyegetettség és egy iráni támadás veszélye nálunk is? Vagy csak a háborús pszichózist fokozza kormány, mégpedig politikai érdekekből, konkrétan: választási megfontolásokból? Tarjányi Pétert kérdeztük.

„Nyilván a kampány része a háborús pszichózis keltése, én ennek tudom be azt a kampányt, hogy a kormány elrendelte a magyar energetikai létesítmények katonai védelmét az állítólagos ukrán támadások veszélyére hivatkozva, holott ennek az esélye nagyjából nulla” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint éppen ezért ezt a választási kampánynak kell betudni. Ugyanakkor – tette hozzá – automatikusan növeli a terrorizmus veszélyeztetettségi szintjét az, ami a síita állam elleni támadás, a legfőbb vallási vezető likvidálása kapcsán bekövetkezett. Ez azonban nem csak Magyarországra igaz, az egész világra áll. Éppen ezért le kell szögezni: amit a kormány a hétvégén lépett, az logikus, ezeket a regnáló kormánynak meg kell tennie. Az más kérdés, hogy nem tudni, mennyire fogják használni, „túllihegni”. 

Tarjányi arra minimális esélyt lát, hogy ténylegesen történik valamilyen támadás. Ezt azzal együtt is tartja, hogy Iránnak tudnivalóan vannak olyan ballisztikus rakétái, amelyekkel akár Magyarországot is el tudná érni. De azért Magyarország nem Ciprus – magyarázta, azt fejtegetve: az teljesen más, hogy Irán Ciprust próbálja támadni. Egyrészt az a térség vonzáskörzetéhez tartozik, s ott és Krétán brit, NATO-repülőterek vannak, sőt, az utóbbiban még NATO haditengerészeti bázis is. Az pedig logikus, hogy Irán csapásokat hajt végre a Földközi-tenger keleti medencéjének azon részében, ahol ott van az egyik amerikai hadihajó, flottakötelék, miként a másik irányban az öböl menti monarchiák támadása is logikus, ezeket meg lehet érteni. 

És mi a helyzet a terrorizmus veszélyével? – kérdeztük. A biztonságpolitikai szakértő elképzelhetőnek tart ilyen akciókat, mégpedig Irán proxy szervezetein keresztül. Nyílt titok, hogy az elmúlt húsz évben az iráni Forradalmi Gárda külföldi hírszerzési részlege mindenhova sejteket telepített – a kérdés csak az, hogy ezek közül egy-másfél hónap alatt melyek fognak aktiválódni Európában, s lesznek-e csapások. Ennek van esélye, sőt, ahogy a bombázások – célt érve – gyengítik az iráni haderőt, még nagyobb az esélye annak, hogy a proxy hálózatok, terrorista sejtek, egységek nyomásgyakorlásként akciókat hajtanak végre nyugaton – mondta, megjegyezve, hogy százalékos esélyt azért nem mondana. „Persze az nem kérdés, hogy Orbán felhasználná a kampányában, ha bármi történik Európában, ráadásul akkor még azt sem lehetne mondani, hogy nincs igaza, az országot ugyanis meg kell védeni” – magyarázta.

Mit szól ahhoz, hogy milyen kutyaszorítóba került Orbán az Irán elleni amerikai és izraeli támadással? Hiszen a magyar politikus – nem is titkolva – mindenben mindig Donald Trump mellé áll, eközben évek óta mindig támogatja Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt (akit a nemzetközi elfogatóparancs ellenére is szívesen lát vendégül Budapesten): ezzel szemben, a másik oldalon, a támadást élesen elítéli Orbán másik nagy „barátja” Vlagyimir Putyin, a célpont-áldozat pedig az az Irán, amelynek fanatikus vallási vonalat képviselő vezetésével Magyarország igyekszik jó kapcsolatot ápolni (Szijjártó Péter külügyminiszter teheráni látogatásai, illetve a hétvégén a támadások következtében valószínűleg szintén elhunyt – az antiszemitizmusáról , a holokauszt-tagadásról hírhedt, az iráni atomprogram „atyjaként” számon tartott – Ahmadinezsád többszöri vendéglátása Budapesten). Mit tud ebben a helyzetben tenni Orbán és a kormánya? – kérdeztük. Tarjányi arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány gyakorlatilag nem kommunikál semmit sem arról, hogy Trump és Netanjahu vezetésével indult a támadás, „a klasszikus viselkedésükhöz képest nagyon óvatosan fogalmaznak”. Jószerint csak arról beszélnek, hogy a Közel-Keleten óvatosan kell utazni, s arról, hogy minden, a térségben rekedt magyaron igyekeznek segíteni. „Mindig mondtam, sok bába között elvész a gyerek, a magyar kormány most beszorult több bába közé” – állapította meg a biztonságpolitikai szakértő.

Interjú Tarjányi Péterrel a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2024. szeptember 9-i adásában: