Horn Gábor: a gyűlölet felszítása a legnagyobb politikai kár, amit egy párt okozhat a nemzetének

Millei Ilona 2021. június 1. 20:02 2021. jún. 1. 20:02

Az, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a Fidesz fiókszervezete lenne, biztosan nem tudható, az viszont igen, hogy a parlamenti szavazások során éles helyzetekben kisegíti a Fideszt. Azt is látjuk, hogy a Fidesz által birtokolt felületeken, akár a (kormányzati) közmédiában, akár a fideszes sajtóorgánumokban – ellentétben más ellenzéki politikusokkal – a jelentőségüknél jóval nagyobb szerepet kapnak a Mi Hazánk politikusai. Horn Gáborral, a Republikon Intézet vezetőjével arról beszélgettünk, hogy a Mi Hazánk a Jobbik „árváira”, a szélsőséges, radikális szavazókra hajt. Csakhogy a Fideszben ebben vetélytársra találtak. Ugyanis a Fidesz 2015 óta a migránsozással, a gyűlöletkeltéssel, brüsszelezéssel, sorosozással, a kirekesztő politikai attitűddel, a nemzet kisajátításának gondolatával olyan útra tévedt, ahol ezek a kifejezetten szélsőséges, nacionalista, jobboldali elemek találhatók. Ugyanakkor Horn a mai politikai térben nem látja, hogy egy nagyon szélsőséges, jobbra nyitó, kirekesztő, ultranacionalista, antiszemita pártnak lenne komoly támogatottsága Magyarországon. Aki ilyet igényel, annak mint lehetőség tényleg ott van a Fidesz.

– Ön szerint a Mi Hazánk párt a Fidesz fiókszervezete?

– Könnyű lenne erre azt válaszolni, hogy igen, de az ember nem szívesen mond olyat, amiről nem tud. Az biztosan tudható, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a parlamenti szavazások során éles helyzetekben kisegíti a Fideszt, például megszavazza azokat az indítványokat, amelyeket kétharmaddal kellene, a Fidesznek pedig épp, hogy megvan hozzá a létszáma, vagy nincs, mert nem tartózkodnak ott mindannyian. Tehát a parlamenti munka alapján az mondható, hogy a Fidesz számíthat a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselőire. Azt is látjuk, hogy a Fidesz által birtokolt felületeken, akár a (kormányzati) közmédiában, akár a fideszes sajtóorgánumokban – ellentétben más ellenzéki politikusokkal – a jelentőségüknél jóval nagyobb szerepet kapnak a Mi Hazánk Mozgalom politikusai. A jelek abba az irányba mutatnak, hogy a Mi Hazánk azért sokkal inkább ebbe a fideszes világba sorolható be, mint mondjuk az ellenzéki világba.

– Tulajdonképpen milyen párt valójában a Mi Hazánk?

– A Mi Hazánk nyilván a jobbikosok azon „árváira” számít, akik egy más típusú, egy nagyon radikális, nagyon szélsőjobboldali pártként megjelenő Jobbikba szálltak be valamikor, a 2000-es évek közepén, 2005-2006 táján. Majd amikor a Jobbik már Vona Gábor vezetésével a 2018-as választásokra készülve elindult a középre húzóbb, kevésbé radikális jobboldali párt irányába, akkor ezek a nagyon szélsőséges elemek kezdtek kiszállni a Jobbikból. Szerintem erre a szavazóbázisra kíván hajtanai a Mi Hazánk Mozgalom, de  egy bajuk azért van, hogy a Fidesz is rájuk hajt. Támadt egy komoly versenytársuk ezen a terepen.

– Budaházy György radikális jobboldali aktivista május 29-én a Partizánnak adott interjújában mondta azt, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a Fidesz érdekeit szolgálja…

– Azt bizonyosan látjuk – ahogy erről az előbb már beszéltem –, hogy a Fidesznek nem kedvezőtlen a Mi Hazánk Mozgalom jelenléte a jelenlegi politikai térben. Az egy másik kérdés, hogyha a választáson tényleg elindul a Mi Hazánk – ahogy ők mondják, mind a 106 választókörzetben –, akkor egyáltalán nem biztos, hogy egy-két százalékon túlmutató módon kap szavazatot. Én nem számítok komoly sikerre, nem látom azt sem a közvélemény-kutatásokban, sem más elemzői munkákban, hogy komoly politikai támogatottsága lenne. Ugyanakkor azt gondolom, hogy legalább annyira veszélyes lehet egy erősödő Mi Hazánk a Fidesz, mint az ellenzék számára. Tegyük fel, ha tényleg a Fidesz pénzelné – én ezt nem tudom –, akkor ez számukra nem biztos, hogy olyan kedvező lehet a végelszámoláskor. 

– Tulajdonképpen Budaházy fölvázolt egy képet arról, hogy miért kell a Mi Hazánk a Fidesznek, éppen, hogy a radikálisokat akarja megszólítani.  Azt mondja, hogy a társadalomban tulajdonképpen csak vehemenciában különbözik ez a két párt, de ugyanazt a réteget képezi le…

– A Fidesz azért jóval szélesebb kört fedez le. Én nem mondanám, hogy a Fidesznek a szavazóbázisa kizárólag a szélsőséges, radikális szavazókból tevődik össze. Nem hiszem, hogy Magyarországon 2,5 millió szélsőségesen gondolkodó, szélsőséges jobboldali pártban hívő választó lenne. Ennél sokkal jobbnak gondolom Magyarországot. Azt azonban gondolom, hogy 2015 óta, a Fidesz a migránsozással, a gyűlöletkeltéssel, brüsszelezéssel, sorosozással, a kirekesztő politikai attitűddel, a nemzet kisajátításának gondolatával – bár ezt már korábban is láttuk tőle –, olyan útra tévedt, ahol ezek a kifejezetten szélsőséges, nacionalista, jobboldali elemek találhatók. Ilyen értelemben nehéz ma már a Fideszt „túldobni”. Antiszemitizmusban vagy cigányellenességben ugyan lehet ennél szélsőségesebb álláspontot képviselni, ennek még lehet minimálisan létező fogadótere, de nem látom ezeket a magyar politikai életben ma olyan fontos témáknak, amikből építkezni lehet. A Mi Hazánk Mozgalomnak én nem látom a politikai terepét, ahogy az volt a 2005-2006 magasságában, majd 2010-ben a Parlamentbe beköltöző Jobbiknak. Ez utóbbi is tulajdonképp a Fidesz akaratából történt, azért ne felejtsük el, hogy Orbán Viktor és Vona Gábor egy polgári körből indult, vagy a két párt együttműködését 2010 és 2014 között, amit a Fidesz most igyekszik elfelejteni. Tucatjával tudtunk olyan településeket mondani, ahol a Fidesz és a Jobbik között napi szintű együttműködés, támogatás, közös indulás volt a jellemző. Volt egy időszak tehát, amikor szoros együttműködés volt a két párt között, és ez bomlott meg 2014 után, amikor Vona Gábor vezetésével az volt az elképzelése a Jobbiknak, hogy lehetnek a legerősebb ellenzéki kihívói a Fidesznek. Ez bukott meg 2018-ban, ezután indult el Jakab Péter vezetésével egy egész más irányba a Jobbik, és kopott le róla ez a szélsőséges irányvonal. De a mai politikai térben  önmagában én nem látom azt, hogy egy nagyon szélsőséges, jobbra nyitó, kirekesztő, ultranacionalista, antiszemita pártnak lenne komoly támogatottsága Magyarországon. Aki ilyet igényel, annak tényleg ott van a Fidesz, mint lehetőség.

– Igen, csakhogy a Fidesz szerette magát mindig középre helyezni. Mindig azt mondta, hogy ő van középen. A Mi Hazánkkal kikerülhet ebből az origóból? 

– A Fidesz tábora annál sokkal szélesebb, minthogy azt mondja magáról, hogy középen van. A magyar politikai életben 2,5 millió ember nincs középen. Sőt, a politikai elemzésekről szóló szakkönyvek azt szokták mondani, hogy középen senki sincsen, ha valaki középen van, akkor ott nem nagyon talál választót. Szerintem a Fidesz nem egy középen álló konzervatív párt. Bár abban önnek igaza van, hogy szeretik ezt a képet magukról festeni, de ez tényszerűen nincs így. A Fidesz ma egy populista, nacionalista, szerintem szélsőségesen kirekesztő pártja a magyar, illetve a nemzetközi politikai életnek, jelentős Európai Unió-ellenességgel, a keleti diktatúrákkal való folyamatos kapcsolatkereséssel. Én egy ilyen pártot egyáltalán nem neveznék középen álló, centrista pártnak. Nem véletlen a Fidesz és a Néppárt szétválása egy hosszú válási folyamat eredményeképpen. Azt gondolom, hogy a Fidesz egyáltalán nem egy középen álló párt – akár a magyar, akár a nemzetközi életből vizsgálva. 

– Mit gondol, a Fidesz a hatalmának megtartása érdekében még arra is hajlandó, hogy elhúzzon szélsőjobbra? Mert a Mi Hazánk ebben követné szívesen…

– Szerintem a Fidesz nem elhúzna, ott van. Ennél már nem érdemesebb kijjebb húzódni, mert akkor veszíthet a középen álló szavazókból. Mert azért a Fidesznek igenis vannak olyan szavazói, akik nem a szélsőjobb irányában nyitottak. Ez egy türelemjáték. Azt gondolom, az a sok százmilliárdos kampány, amit a Fidesz gyűlöletkeltésre elköltött az elmúlt hat-hét évben, az önmagában azt bizonyítja, hogy itt egy szélsőséges pártról van szó, amelynek semmi nem számít. Azt gondolom, hogy a Fidesz az elmúlt tizenegy éves regnálása során a legtöbb kárt a lelkekben okozta. A gyerekeink, unokáink már rég nem fogják tudni, hogy mi az a Fidesz, ki az az Orbán Viktor, de a gyűlölet itt fog maradni közöttünk. Ennek a gyűlöletnek a felszítása ócska, napi politikai érdekekből, hogy egyben tudja tartani a szavazóbázisát, hogy kínáljon nekik egy azonosulási lehetőséget, az a legnagyobb cinizmus és politikai kár, amit egy párt okozhat egy nemzet számára. Ezt a kárt okozta – ha nem is mind a tíz –, de az elmúlt öt-hat év mindannyiunk számára, még akkor is, ha ezt a járványban gyakran elfelejtjük. Mert ezek ugyan a járvány okozta problémáinkkal lekerültek a napirendről, de a lelkünkben itt marad nagyon hosszú távon. Ez a politika legalább akkora kárt okozott a mostani, fiatal generáció lelkében, mint amekkorát a  kádárizmus okozott az én generációméban. Azt gondolom, hogy ez önmagában elég lehet ahhoz, hogy Orbánnak mennie kelljen. A többi persze a választókon múlik.