Hőségriadó Budapesten: spórolnak a vízzel, miközben kiemelten védik a város zöldterületeit

A fővárosi önkormányzat mintegy 400 milliárd forint értékű zöldvagyonát kezelő Budapesti Közművek FŐKERT divíziója az energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt és prioritási rendet határozott meg, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet a legnagyobb értékű zöldvagyon megőrzését szolgálja. A FŐKERT az öntözés csökkentésének rendjét a helyreállítás ökológiai, pénzügyi és időbeli költsége alapján határozta meg.

Mivel Budapest jelenlegi vízellátottsága nem indokolja a teljes vízfelhasználási tilalmat, a fővárosi zöldinfrastruktúra jelentős közegészségügyi tényező, az öntözés teljes leállítása pedig egyes területeken a tűzveszély kockázatát is növelheti, ezért "úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár és újratelepítési feladat keletkezzen, a zöldvagyonunk pedig át tudja vészelni az évszázad eddigi legnagyobb aszályát"

A FŐKERT 185 fővárosi kiemelt közpark, közkert és zöldfelület közül 16 olyan helyszínt jelölt ki, ahol locsolással is hozzájárulnak a hűtőképesség fokozásához, és amelyek így "zöld menedékként" állnak a fővárosi parkhasználók rendelkezésére.

A FŐKERT növényi kultúrák szerint is priorizálta a zöldfelületi hálózatot. Az öntözésben a fiatal fáknak kell elsőbbséget biztosítani ültetéstől legalább 5 éves korig, mert ezek a legsérülékenyebbek. Ezeket követik a frissen telepített cserje- és évelőágyások, amelyek élettartama, ökológiai értéke és újraelőállítási költsége a legmagasabb. A prioritási sor a gyepfelületekkel zárul, ahol az életben tartás a cél.

"Minden kertnek és parknak saját prioritási listára van szüksége: oda kell irányítani a korlátozott mennyiségű vizet, ahol annak elmaradása a legsúlyosabb és legnehezebben helyreállítható károkat okozná" - áll a főpolgármesteri hivatal közleményében.