Idén minden eddiginél kevesebb csok-igénylés érkezett

A Népszavában közzétett jegybanki jelentés szerint tovább árnyalja a kormányzat által vázolt képet, ha a most közölt adatokat összevetjük a KSH idősorával: ebből kiderül, ha megmarad a jelenlegi trend a második negyedévben is, akkor a 2016 óta – ameddig a KSH visszamenőleg adatokat közöl – a csok-igénylések szempontjából az egyik leggyengébb évkezdet lehet az idei.

KSH szerint tavaly első félévben 10 259 CSOK-ot folyósítottak, ehhez képest az idei első negyedévre a 3100 igénylés és 1400 folyósítás elenyésző. Már a tavalyi első féléves adat is hét éves mélypont volt. Ennél kevesebb csok támogatást csak 2016 első felében folyósítottak, akkor 7666 támogatás fizettek ki. Ha jól sikerül az idei második negyedév, akkor ezt a szintet talán elérhetik az igénylők.

A csok plusz gyenge igénybevételi adataiban igazából nincs semmi meglepő, mert a magyar gazdaság közel másfél éves recessziós időszakból jön ki, amit tetézett az inflációs sokk. Ezek következtében a háztartások magas kamatok és reáljövedelemek zsugorodása miatt nem csak a fogyasztást, hanem elsősorban nagy értékű beruházásaikat csökkentették. Nem segíti a csok plusz igénylések felfuttatását, hogy a kedvezményes lakáshitel támogatási rendszer a korábbi támogatáshoz képest vaskos megszorítás, mert a kormány egyik célja épp a költségvetés tehermentesítése.

A kormány idén januártól megszüntette a csok támogatás jellegét, ez támogatott hitelként vehető igénybe, ami a gyerek megszületése esetén alakulhat támogatássá. Az igénybevétel feltétele lett a házasság, jelentősen szigorítottak a korhatári feltételeken, így egyes becslések szerint a potenciális igénylők fele, egyes területeken akár a kétharmaduk kiesett támogatható körből.