ORBÁN VISSZATÉRT – az orosz KÉMEK mentek
Magyarország tíz orosz diplomata kiutasításával egyértelmű politikai üzenetet küldött Moszkvának, de egyelőre kérdéses, hogy az orosz válasz valóban csak néhány diplomata hazaküldése lesz-e, vagy ennél jóval keményebb lépés következik. A Klikk TV Fordulópont című műsorában Horn Gábor a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke, Kukorelly Endre író és Lattmann Tamás nemzetközi jogász elemezte a kialakult helyzetet.
Lattmann Tamás szerint a budapesti orosz nagykövetség fenyegető reakciója ellenére nem biztos, hogy komoly eszkaláció következik. Mint mondta, az oroszoknak sem érdekük, hogy veszélyeztessék a még meglévő európai gazdasági kapcsolataik egyik fontos elemét, Magyarországot. Ugyanakkor szerinte a diplomáciai konfliktusnak van egy erős politikai és kommunikációs oldala is: mindkét félnek „arcot kell mutatnia”.
Horn Gábor ennél tovább ment. Szerinte a tíz orosz diplomata kiutasítása annak a jele, hogy Magyarország végre szakítani akar azzal a gyakorlattal, amelyben Oroszország számára kedvező működési terep volt. Úgy fogalmazott: Magyarország nem lehet tovább orosz „kémközpont” vagy ugródeszka Európa és a NATO irányába.
A műsorban az is felmerült, hogy Moszkva akár az energiaellátás területén is visszavághat. A résztvevők szerint nem zárható ki, hogy Oroszország az orosz gáz szállításának korlátozásával próbálna nyomást gyakorolni Budapestre. Horn Gábor ugyanakkor úgy látja, hogy egy ilyen lépés hosszabb távon akár fel is gyorsíthatná Magyarország leválását az orosz energiahordozókról.
A vita egyik központi témája Paks II. volt. Lattmann Tamás szerint Moszkva számára az új paksi atomerőmű nemcsak gazdasági, hanem stratégiai referencia is az Európai Unión belül. Horn Gábor viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz technológiára és üzemanyag-ellátásra épülő beruházás éppen az energiafüggetlenség szempontjából jelenthet komoly kockázatot. Szerinte ugyanis nem pusztán arról van szó, honnan érkezik az energia, hanem arról is, hogy az atomerőmű működésének több pontján fennmaradhat az orosz függőség.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a magyar közéletből szinte eltűntek a külpolitikai kérdések és a háborús hírek. Horn Gábor szerint miközben korábban a háborús propaganda uralta a közbeszédet, ma már a másik véglet veszélye fenyeget: a valódi külpolitikai hírekről sem beszélnek eleget.
A résztvevők szerint Magyarországnak újra őszintén kellene beszélnie a külpolitikai érdekeiről, az Európai Unióhoz és a szomszédos országokhoz fűződő viszonyáról, valamint az orosz energiafüggőség kockázatairól. Horn Gábor szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája éppen az volt, hogy a magyar kormány a „mindenki ellenünk van” logikára építette külpolitikai kommunikációját.
A műsorban végül a 900 diplomataútlevél visszavonása is szóba került. A vendégek szerint a tömegesen kiosztott diplomataútlevelek az Orbán-rendszer egyfajta státuszszimbólumává váltak. Horn Gábor szerint ezek visszavonása ezért túlmutat egy technikai intézkedésen: szimbolikusan is jelezheti egy korábbi, kivételezésre épülő rendszer lebontását.
