FÁSY ÁDÁMOT miért kellett megvennie ORBÁNNAK?
Horn Gábor: Nem az a baj, hogy rossz film készült – a tiltott pártfinanszírozás lehet a valódi ügy
Nem egyszerűen egy rosszul sikerült dokumentumfilmről vagy néhány túlárazott kulturális támogatásról szólhat az NKA-botrány – hangzott el a Klikk TV Fordulópont című műsorában. Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke, Lattmann Tamás nemzetközi jogász és Kukorelly Endre író arról beszélgettek, hogy az ügy valódi súlya akkor érthető meg, ha a támogatások politikai hátterét is vizsgálják.
A beszélgetés egyik kiindulópontja Fásy Ádám feleségének letartóztatása volt. Lattmann Tamás arra figyelmeztetett: egy büntetőeljárásban nem azt kell vizsgálni, kit szeretne a közvélemény vezetőszáron látni, hanem azt, hogy kivel szemben állnak rendelkezésre bizonyítékok. Szerinte a nyomozásnak meg kell hagyni a lehetőséget arra, hogy a későbbiekben újabb bizonyítékok kerüljenek elő, és azok alapján további szereplők kerüljenek az ügybe.
A műsorban ugyanakkor többen vitatták, hogy szükséges volt-e Fásy Ádám feleségének ilyen módon, nagy nyilvánosság előtt történő elővezetése. A résztvevők egy része szerint a jogi lehetőség önmagában még nem jelenti azt, hogy minden esetben indokolt a bilincs és a vezetőszár alkalmazása.
A konkrét ügyben azonban a pénzek eredete és célja került a középpontba. A beszélgetésben elhangzottak szerint egy négyrészes dokumentumfilmre 80 millió forintot ítéltek meg, miközben a támogatás kifizetésekor még nem állt rendelkezésre teljesítésigazolás. A műsor készítői egy részletet is bemutattak a később elkészült filmből, amelyből azt számolták ki, hogy a bemutatott negyven percnyi anyag költsége 40 millió forint lehetett.
Horn Gábor szerint azonban nem ez a lényeg.
A politikai elemző úgy vélte, hogy az ügy valódi súlya akkor érthető meg, ha azt vizsgálják, nem álcáztak-e más ügyletnek tiltott pártfinanszírozást. Mint fogalmazott, nem az a legfontosabb kérdés, hogy jó vagy rossz filmet készítettek-e közpénzből, hanem az, hogy a kulturális támogatások mögött volt-e politikai cél.
A műsorban ennél is súlyosabb állítás hangzott el. Az egyik megszólaló szerint a Fidesz 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is olyan eszközökkel nyerhetett választásokat, amelyekben közpénzből közvetlenül finanszíroztak pártpolitikai kampányt. Ezt a résztvevő saját értelmezése szerint bűnszövetkezetben elkövetett választási csalásnak nevezte. Ez azonban a műsorban elhangzó politikai-jogi értelmezés, nem jogerős bírósági megállapítás.
A beszélgetők szerint ezért az NKA-ügyet sem szabad elszigetelt kulturális botrányként kezelni. Ha ugyanis bizonyítható lenne, hogy állami pénzeket politikai célokra használtak fel, akkor az ügy túlmutatna egy esetleges túlárazáson vagy hűtlen kezelésen.
A résztvevők szerint különösen visszás, hogy miközben a magyar kortárs kultúra számos szereplője forráshiánnyal küzd, egyes projektekre jelentős összegek jutottak. A dokumentumfilm-finanszírozás kapcsán azt is felvetették: miért nem a magyar dokumentumfilmes szakma tapasztalt, komoly szakmai múlttal rendelkező alkotói kaptak nagyobb lehetőséget.
A műsorban Fásy Ádám nyilvános szereplését is bírálták. A beszélgetők szerint a sajtóval szemben tanúsított indulatos fellépése különösen feltűnő annak fényében, hogy a szóban forgó támogatások közpénzből származtak. A résztvevők szerint ilyenkor a közvélemény joggal várja el, hogy az érintettek számot adjanak arról, mire és milyen feltételekkel kapták az adófizetők pénzét.
A beszélgetés másik nagy témája Leslie Mandoki politikai fordulata volt. A műsorban arról beszéltek, hogy a zenész korábban közel állt az Orbán-rendszerhez, most pedig már arról beszél, hogy örül a politikai változásnak. A résztvevők szerint ugyanakkor nem érdemes minden politikai irányváltást automatikusan „árulásnak” nevezni.
A Mandoki-ügy kapcsán azonban felmerült egy fontosabb kérdés: miért működhetett évekig egy olyan rendszer, amelyben a hatalomhoz közel kerülő embereket jelentős állami támogatásokkal segítették?
A beszélgetők szerint az Orbán-rendszer egyik sajátossága lehetett, hogy a pénz és a politikai lojalitás egymást erősítette. A hatalom körül kialakult világban sokan akkor is lojálisak maradtak, amikor már nem feltétlenül politikai meggyőződésből, hanem az érdekeik miatt támogatták a rendszert.
Az NKA-ügy kapcsán ezért szerintük nem csupán egy 80 vagy 170 millió forintos támogatásról kell beszélni. A valódi kérdés az, hogy ki döntött, miért döntött, milyen politikai cél állhatott a pénzek mögött, és eljut-e a nyomozás azokig, akik a rendszert működtették.
