Így függ össze Trump, Netanjahu és Orbán, valamint a magyar ICC tagság jövője

Az Európai Bizottság szerint a magyaroknak le kellene tartóztatniuk a Budapestre látogató izraeli kormányfőt, miután az ICC elfogatóparancsot adott ki ellene a nemzetközi igazságszolgáltatás langyos európai támogatása közepette, s ugyanezt követelte az Amnesty International főtitkára is – írta az Euobserver. Mindezt akkor, amikor – mint a Hírklikk is beszámolt róla – Magyarország bejelenti, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. 

A Szabad Európa értesülései szerint a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a múlt héten tartott nagyköveti értekezleten beszélt erről a meghívott diplomatáknak Tuzson Bence igazságügyi miniszter. A folyamat a következő lesz: a kormány határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a kilépésről, ha pedig a többség elfogadja, akkor hivatalosan is kezdeményezi azt. A teljes folyamat akár egy évig is eltarthat. Ez annyiban nem meglepetés, hogy elvileg az ICC magyar tagjának, Kovács Péternek is lejárt tavaly a mandátuma, de mivel még visz egy ügyet, a lezártáig a testület tagja marad. Úgy tudni, a politikai döntés a magyar kilépésről valójában már hetekkel ezelőtt megszületett, de a kormány még megvárta, hogy Donald Trump amerikai elnök miként áll majd az ICC-hez. Miután február 5-én bejelentette, hogy – Netanjahu elfogatóparancsa miatt – szankciókat vet ki a hágai bíróságra, a magyar kormány ezt zöld jelzésnek vette.

Benjamin Netanjahu budapesti látogatásával pedig annyiban függ össze a fenti hír, hogy az izraeli kormányfőt Orbán Viktor azt követően hívta meg a magyar fővárosba, hogy az ICC tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények vádjával, a Gázában történt, sok civil áldozatot követelő izraeli katonai fellépés miatt. A kormány magyarázata szerint ugyan formailag csatlakoztunk az ICC-hez, de az elfogatóparancsok kötelező vállalását rögzítő, úgynevezett római statútumot Magyarországon nem hirdette ki a köztársasági elnök, ezért azt a kormány nem is tekinti érvényesnek Netanjahura.

Vajon egy újabb mérföldkő az orbáni külpolitikában az ICC-ből történő kilépés? Egyáltalán, mi a cél ezzel? Polgárpukkasztás? Van-e annak jelentősége, hogy a kilépési folyamat tervezett elindítása egybeesik az izraeli kormányfő budapesti látogatásával? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

Vélhetően kedveskedni is akarnak Netanjahunak, de a terv régebbi, Orbán Viktor már hónapokkal ezelőtt jelezte a kilépési szándékot, ám megvárta Trump hivatalba lépését – idézte fel a külpolitikai szakértő, emlékeztetve arra, hogy ez azért egy hosszabb folyamat lesz, egyelőre a bejelentést teszik meg. A kilépési szándékhoz tehát Orbánnak Donald Trump adta meg a végső lökést, nélküle óvatosabb lenne. Holott Bidenék alatt sem volt az Egyesült Államok részese az ICC-nek, a demokrata elnökség alatt sem lépett be az USA a szervezetbe, amely jó néhány háborús bűnöst állított már a bírák elé – fejtegette Szent-Iványi, példaként hozva fel a Balkánról Slobodan Milošević, Ratko Mladić, Radovan Karadzic vagy éppen a ruandai népírtás, illetve a Fülöp-szigeteki Rodrigo Duterte elleni pereket. Ez is mutatja, hogy az ICC-nek fontos funkciója van – állapította meg.

Mint felidézte: Orbán már akkor látványosan kikelt az ICC ellen, amikor Netanjahu ellen kiadták az elfogatóparancsot. Nem pusztán szégyenletesnek nevezte, de meg is hívta Budapestre az izraeli politikust, s jelezte azt is, hogy Putyinra is ugyanez vonatkozik.

„Ez is mutatja, hogy a kormány kilépési szándékában nincs semmi új, ez nem egy újabb mérföldkő – egyszerűen csak egy újabb lépés az Európai Uniótól való távolodás útján, s egy rossz jelzés, hogyan viszonyulunk a nemzetközi joghoz és közösséghez” – szögezte le Szent-Iványi, emlékeztetve arra, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kilép az ICC-ből.  

Mit várhat Orbán ezek után a nemzetközi színtéren? – kérdeztük. A külpolitikai szakértő szerint a róla kialakult képen nem igazán lehet már rontani, a partnerek ezt már beárazták. Ugyanakkor az azért látszik, hogy egyre jobban betelik náluk a pohár, például a német koalíciós megállapodás egyértelműen utal arra, hogy a szavazati jog felfüggesztésére kell a kerékkötők esetekben törekedni. Ugyan Magyarországot nem nevezték a nevén, de csak ellenünk folyik 7. cikk szerinti eljárás az EU-ban – mondta, így folytatva: az is érződik, hogy Magyarországot már nem tekintik teljes jogú tagnak, hiszen olyanok hangzanak el uniós vezetők részéről, hogy az új norma az, hogy 26 tagállam egyetért.

„Pukkasztani sem tudja már a partnereket, eleget pukkasztotta őket, viszont megint egy lépéssel távolabb viszi az országot a civilizált világtól” – mondta felvetésünkre. Ahhoz sem nagyon tesz bármit is, ami itthon történik, miközben persze tovább erősíti a kormányról kialakult rendkívül negatív képet.

Ha lesz rendszerváltás itthon – mert vélhetően egy normál kormányváltás már nem lesz elegendő – mennyi időbe telhet, mire sikerülhet helyreállítani az ország renoméját? – kérdeztük. „Nem egy nap, nem egy hónap, de még csak nem is egy év kell ehhez, több esztendő kemény munkájára lesz szükség helyrehozni azt, amit Orbánék 15 év alatt elrontottak” – mondta Szent-Iványi, megjegyezve: „és még mindig tudnak újat húzni, az ICC-ből történő kilépés egy ilyen újabb elem”.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. júlnius 1.-i adása itt nézhető meg: