Így mérünk mi: júliusban fékeződött az élelmiszerdrágulás üteme, de ettől nem leszünk boldogabbak
Ha nem is látványosan, de nyomokban azért érzékelhető a kormány által 30 élelmiszercsoportra fenntartott árrésstop hatása. A Hírklikk immár lassan három évvel ezelőtt indított, saját – nem reprezentatív eredményt hozó havi – mérése legalábbis júliusban kedvezőbb rátát eredményezett, mint egy hónappal korábban. Igaz, a márciusi bevezetés utáni első és második hónapban némileg fékeződött az áremelkedés üteme, de júniusban ismét emelkedett, hogy most júliusra valamelyest újfent mérséklődjön. Ez a csökkenés egyébként néhány terméknek volt köszönhető, ami alapján azt azért ki lehet mondani, hogy valóban lehettek túlárazások a kiskereskedőknél. A leginkább bizonyos tejtermékeknél érhető ez tetten, ugyanakkor fogyasztóként nehéz logikát találni abban, hogy egyes tejtermékek miért vannak csökkenő, mások pedig dráguló pályán.
Merthogy júliusban – az egy évvel korábbihoz képest – az egyik végen 28 százalékkal mérséklődött a tejföl, 19 százalékkal a túró és 12 százalékkal a joghurt ára, miközben a skála másik végén 30 százalékkal kellett többet fizetnünk a tejszínért, 23 százalékkal a gyümölcsjoghurtért és 11 százalékkal a gouda típusú sajtért. Összességében a 31 tétel közül kettőnek változatlan maradt az ára a 2024 júliusihoz képest, kilencnek mérséklődött, a többinek pedig emelkedett (a módszertanról a cikk végén olvashatnak).
Forrás: saját gyűjtés
Ugyan a Központi Statisztikai Hivatal a júliusi árak alakulásáról majd augusztus 8.-án ad számot, de a júniusra vonatkozó hivatalos közleményében azt látjuk, hogy a tojás jelentősen, 26 százalékkal drágult (nálunk 36 százalékkal), a tejtermékek általában 7,2 százalékkal olcsóbbá váltak (a mi kosarunkba bekerültek átlaga -3,2 százalék volt).
A mi júliusi élelmiszerbevásárlásunk eredményeként összességében 7,4 százalékos drágulás látható. A KSH egy hónappal ezelőtt, júniusban 6,2 százalékos adatot tett közzé. Kíváncsian várjuk az augusztus 8.-át, a hivatalos adat publikálását.
Nagy meglepetésre azonban nem kell számítani, már csak azért sem, mert majdnem három éve, mióta sajátságosan nyomon követjük az élelmiszerek árának alakulását, a KSH hivatalos és a mi mérésünk alapján kijövő adatok trendvonalai nagyjából együtt mozognak. Ez alól egy-két kivétel volt csupán. Meglátjuk, vajon a hivatalos adat kedvezőbb lesz-e, mint a mienk, illetve milyen lesz a kimutatott árváltozás iránya.
Forrás: KSH és saját gyűjtés
Egy azonban bizonyosan kijelenthető: sem a KSH, sem a Hírklikk rátája nem fedi az emberek által érzékelt élelmiszerinfláció mértékét. Ahogy nem is olyan régen Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő portálunknak rámutatott: az érzékelt infláció ténylegesen nagyobb, mint a valós. Mindenütt létezik ez a jelenség, azt azonban sok minden befolyásolja, hogy mennyivel tér el az érzékelt infláció és a statisztikai hivatal által kimutatott.
A GKI Gazdaságkutató közelmúltban, „Miért érezzük magasabbnak az inflációt a mértnél?” címen kiadott elemzésében arról írt, hogy Magyarországon 2021-ben az 5,1 százalékos fogyasztói árindexet 19,6 százalékosnak érzékelték a fogyasztók, majd 2024-ben a 3,7 százalékos adatot már 26,6 százalékosnak. Ugyan az euróövezetben is megfigyelhető volt a jelenség, csak jóval kisebb eltéréssel: ott 2021-ben a 2,6 százalékos árnövekedést 3,8 százalékosnak érezték, s a legnagyobb különbség a havi tényadat és a várakozások között sem haladta meg a 8 százalékot.
Mellár szerint egy sor dolgot lehetne tenni annak érdekében, hogy legalább mérséklődjön ez a különbség. Egyebek között vissza kellene állítani a bizalmat a KSH iránt, hogy megbízhatónak lehessen tartani a kiadott statisztikai adatokat. „Sajnos, ez a bizalom sokat gyengült az elmúlt években, s mind többen gondolják azt, hogy a KSH nem más, mint a kormány szolgálója” – mutatott rá. Ahhoz pedig, hogy ez megváltozzon, vissza kellene állítani a KSH autonómiáját.
Így mérünk ki
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak bő két és fél évvel ezelőtti elszabadulása óta, hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan, nem egyezik meg az előző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi, saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2025. júliusi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén júliusban ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
