Így működött Orbán maffiaállama – döbbenetes részletek

HírKlikk 2026. május 18. 07:00 2026. máj. 18. 07:00

Vitatható cégfelvásárlások, elévültnek mondott hatósági eljárások, politikailag motivált ügyészségi nyomozások és egy esetleges jövőbeni elszámoltatás lehetősége – ezekről beszélt Helmeczy László ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában, ahol Németh Péter műsorvezetővel az elmúlt másfél évtized gazdasági és politikai viszonyait elemezték. Az ügyvéd saját praxisából hozott példákkal állította: szerinte nem elszigetelt történetekről, hanem rendszerszintű működésről volt szó.

A beszélgetés személyes hangvételű felütéssel indult. Németh Péter felidézte: Helmeczy korábban azt mondta neki, már olyan idős, hogy még hallotta Orbán Viktort igazat mondani. A könnyed megjegyzés után azonban gyorsan súlyos témák kerültek elő: lehet-e jogi felelőssége az elmúlt évek politikai döntéshozóinak, és egyáltalán bizonyítható-e mindaz, amiről évek óta közbeszéd zajlik. Helmeczy óvatosan fogalmazott. Szerinte a büntetőjogban minden a bizonyításon múlik, ezért politikai indulatok helyett konkrét ügyeket kellene vizsgálni. Ugyanakkor úgy vélte: ha egyszer valóban elindulna egy átfogó vagyonvizsgálat, rendkívüli apparátusra lenne szükség. „Nagyon sok nyomozóra van szükség, sok ügyészre, sok bíróra. Ezek mind le vannak terhelve, és elképesztő mennyiségű büntetőeljárásnak kellene indulni” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint az elmúlt másfél évtizedben „szabadrablás volt”.

Egy felcsúti vállalkozó felemelkedése és bukása

A beszélgetés legdrámaibb része egy olyan cég története volt, amelyről Helmeczy azt állította: tudatos hatósági nyomásgyakorlással tették tönkre, hogy végül áron alul lehessen megszerezni. Az ügyvéd egy egykori felcsúti vállalkozó, Molnár Csaba történetét idézte fel, akit személyesen is ismert, sőt ügyvédként képviselt. Elmondása szerint Molnár a helyi futball egyik megszállott támogatója volt, sikeres vállalkozást épített fel, több száz embert foglalkoztatott, és meghatározó szerepet játszott a felcsúti labdarúgás felemelkedésében.

Helmeczy szerint a vállalkozó cége a 2010-es évek elején mintegy hárommilliárd forintot érhetett. Állítása szerint azonban a tulajdonos kapcsolata megromlott Orbán Viktor édesapjával, illetve később a miniszterelnökkel is, és a politikai fordulat után a vállalkozás fokozatosan ellehetetlenült. Mint mondta, előbb elmaradtak a megrendelések, majd megjelent egy környezetvédelmi hatósági ügy, amely szerinte jogilag eleve nem indulhatott volna el.

„Jogerős ítéletem van, bárkinek megmutatom, hogy törvényszéki jogerős ítélet állapítja meg, hogy ezt az eljárást nem lehetett volna megindítani sem, mert amikor megindították, már elévült” – mondta Helmeczy. Az ügyvéd szerint a bírság következményei gyorsak és végzetesek voltak: a hatóság leemelte a pénzt a számlákról, a bankok felmondták a hiteleket, a vállalkozás pedig működésképtelenné vált. Ebben a helyzetben jelent meg vételi ajánlattal Mészáros Lőrinc. Helmeczy állítása szerint az eredetileg többmilliárdos értékű céget végül néhány százmillió forintért szerezték meg. „Majd még fogod adni” – idézte fel az ügyvéd azt a mondatot, amelyet állítása szerint a nehéz helyzetbe került tulajdonos kapott.

A történet személyes tragédiába torkollott. Helmeczy felidézett egy késő esti telefonbeszélgetést Molnár Csabával, aki állítása szerint képtelen volt feldolgozni cége elvesztését. Az ügyvéd szerint a vállalkozó hajnalban arról beszélt neki, hogy a házából nézi korábbi telephelyét, és nem érti, hogyan veszhetett el mindaz, amiért évtizedekig dolgozott. „Most indulnak a locsolók, és folynak a könnyeim, mert nem bírom feldolgozni, hogy sikerült elvenni tőlem azt, amiért nagyon megdolgoztam” – idézte fel a beszélgetést Helmeczy, hozzátéve: a vállalkozó nem sokkal később infarktust kapott és meghalt.

Nem csak büntetőjogi kérdés?

A beszélgetés egyik hangsúlyos állítása az volt, hogy az esetleges elszámoltatás kérdését sokan kizárólag büntetőjogi oldalról közelítik meg, miközben szerinte a polgári jogban is lehetnek lehetőségek. Helmeczy arra hivatkozott, hogy a polgári törvénykönyv alapján a jó erkölcsbe ütköző vagy színlelt szerződések semmisnek minősülhetnek, és ezek esetében nincs klasszikus elévülés. „A semmis szerződésre bárki határidő nélkül hivatkozhat” – fogalmazott.

Az ügyvéd szerint ez különösen azokban az esetekben lehet jelentős, amikor magánszemélyektől vagy családi vállalkozásoktól kerültek el jelentős vagyonok. A beszélgetésben egy másik ismert vállalkozás, a B+N takarítócég korábbi tulajdonosának történetét is említette, bár részletes bizonyítékokat erről az esetről nem ismertetett. Helmeczy ugyanakkor jelezte: ha létrejönne egy, a vitatott vagyonok feltárására létrehozott szervezet, szívesen részt venne a munkában. „Ötvenéves tapasztalatom van büntetőjogból. Nem kérek semmilyen pozíciót, nagyon szívesen részt veszek benne” – mondta.

Ügyészségi döntések és politikai felelősség

A műsor végén Helmeczy az ügyészség működését is élesen bírálta. Szerinte nemcsak azok az ügyek vetnek fel kérdéseket, amelyekben nem indult nyomozás, hanem azok is, amelyekben álláspontja szerint politikai motivációból indult eljárás. Példaként a volt honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc ügyét hozta fel, akit éveken keresztül képviselt ügyvédként. Helmeczy szerint az ügy végül bűncselekmény hiányában zárult, miközben a nyomozás és az eljárás jelentős politikai és személyes károkat okozott.

Felidézte: az ügyészség egy ponton végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott, ő pedig védőbeszédében azt mondta a bíróságon: „olyan súlyos büntetést nem tetszenek tudni kiszabni, hogy a hatalom jelenlegi gyakorlóit visszatartsa a bűnözéstől”. Az ügyvéd szerint az elmúlt másfél évtized egyik kulcskérdése az volt, hogy érvényesült-e valóban a törvény előtti egyenlőség.

„Még tudnék saját praxisomból öt-tíz olyan ügyet mondani, amikor el kellett volna járni, és nem jártak el. Máskor pedig nem kellett volna eljárni, mégis megtették” – fogalmazott a műsorban. A beszélgetés végén Helmeczy arról beszélt: bízik abban, hogy a magyar jogrendszer egyszer ismét teljes körűen képes lesz biztosítani a jogállamiság működését és az egyenlő mércét minden szereplő számára.