Ilyen az orbáni kompromisszum: még Kirill pátriárka ellen sem fogadja el a szankciókat

Elveszítette a momentumot Putyin és a serege

Az oroszoknak nem sikerül elérniük a Donbasz régióban remélt stratégiai áttörést – mondta  Justin Bronk, a Rusi brit biztonsági agytröszt munkatársa a BBC-nek. A Radio 4 Today című műsorban a szakértő azt fejtegette, hogy Oroszország néhány kilométernyi területet ugyan elfoglal itt és ott, de  csapataik nagyon súlyos veszteségeket szenvednek el, és lehet, hogy nincsenek lendületben.

Bronk szerint a harcok a keleti Izium városában a legintenzívebbek, ahol az oroszok előrenyomulnak, valamint Harkivtól keletre, ahol ukrán ellentámadásokkal kell megküzdeniük, továbbá a Donbász azon területein, ahol az oroszok támadásokat hajtanak végre.

A BBC térképe jól mutatja az állást: pirossal jelzi az oroszok által tartott területeket, lilával azokat, amelyeket az ukránok tartanak vagy visszafoglaltak az oroszoktól. Piros csíkkal a sikeres orosz előretörést láthatjuk, a piros nyíl az orosz, a lila pedig az ukrán előretörés irányát jelzi.

A BBC térképe plasztikusan is megmutatja a fentieket.

Közben ukrán közlések  szerint az elmúlt 24 órában legalább öten meghaltak és több tucatnyian megsebesültek a donbászi régió városainak ágyúzásában. A lövedékek iskolákat, lakóépületeket és egészségügyi intézményt találtak el.

Nyugat-Ukrajnában jóval csendesebb a helyzet, de ott sem nyugodt. Ivano-Frankivszk város polgármestere azt üzente a lakosságnak, hogy a hosszú hétvégén induljanak vidékre, mert tartanak az újabb orosz támadásoktól.

Mariupol maga a pokol

A pokolhoz hasonlította Mariupolt és annak Azovsztal acélerőművét Volodimir Zelenszkij, aki méltatta a  kikötőváros és az utolsóként az acélerőműben kitartó, a végső összecsapásra készülő ukrán védők bátorságát. A Sky News tudósítása emlékeztet arra, hogy a háború előtt Mariupol lakossága körülbelül 400 ezer volt, ma már legfeljebb 100 ezren vannak a kikötővárosban, ahol súlyos élelmiszer-, tiszta víz- és áramhiány van.

Becslések szerint körülbelül 2000 ukrán védő tartózkodik az azovsztali acélgyár alatti alagutakban. Ők jelentik az ellenállás utolsó bástyáját egy olyan városban, amit az oroszok, két hónapnyi bombázással szinte teljesen a földdel tettek egyenlővé. A feltételezések szerint civilek százai is még mindig ott vannak, annak ellenére, hogy a héten több mint 150 embert evakuáltak az acélgyárból és több mint 300 embert a város külvárosaiból.

A BBC közben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesre hivatkozva azt jelentette, hogy ma evakuálják a civileket Mariupolból. Erről beszélt António Guterres, az ENSZ főtitkára is. Az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága eddig két akció során közel 500 civilnek segített elmenekülni a déli kikötővárosi acélgyár területéről. Guterres „pokoli tájként” jellemezte a mariupoli háborús övezetet.

Habár Moszkva mától 9-éig –  a Győzelem napjáig – tűzszünetet ígért a városban és az acélerőműben, jelentések szerint egyelőre ez nem valósult meg. Zelenszkij ma, a hajnali órákban az mondta, hogy még nem szűntek meg a lövöldözések. Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója pedig azt tudatta, hogy az orosz csapatok megrohamozták az alagutakat, egy „áruló” segítette őket, egy ukrán villanyszerelő, aki a helyszínen dolgozott, és ismerte a terepet. Oroszország tagadta, hogy csapatai megrohamozták volna az üzemet.

Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov-ezred kapitánya szerint sem tartották be az oroszok a tűzszünetre tett ígéretüket, „nehéz, véres harcok folynak”.

A Reuters nem tudta önállóan ellenőrizni az ukrán állításokat, miként az üzemről készült légifelvételek időbeli valódiságát sem, amelyen a hatalmas, sötét füstbe borult komplexum különböző részein bekövetkezett robbanások láthatók.

Ezt tudja a brit hírszerzés

A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentése azonban az ukrán állításokat látszik alátámasztani. A közleményben ugyanis az áll, hogy az oroszok immár második napja folytatják a támadást az acélgyár ellen, annak ellenére, hogy orosz nyilatkozatok azt állították, hogy csak a lezárásra törekszenek. Oroszországnak az Azovsztal biztosítására és Mariupol elfoglalására irányuló megújított erőfeszítése valószínűleg összefügg a közelgő május 9-i Győzelem napjával, valamint Putyin azon vágyával, hogy szimbolikus sikereket érjen el Ukrajnában – áll a jelentésben. Ez az erőfeszítés személyi, felszerelési és hadianyag-költségeket okozott Oroszországnak. Míg az ukrán ellenállás folytatódik Azovsztálban, az orosz veszteségek tovább gyarapodnak, és meghiúsítják hadműveleti terveiket Dél-Donbászban.

Putyin terve a Győzelem napjára

Ukrán hírszerzési jelentések állítják, Vlagyimir  Putyin reméli, hogy Mariupol kulcsfontosságú szerepet játszik majd az orosz a Győzelem napi ünnepségeken. „Oroszország tervei szerint Mariupolnak az ünnepségek központjává kell válnia” – közölte az ukrán védelmi hírszerző ügynökség, amely szerint folytatódik a nagyszabású propagandakampány, amelynek során az oroszoknak történeteket fognak bemutatni arról, mennyire „örülnek” a helyi lakosok a bejövetelüknek.  

Mint emlékezetes, Putyin április 21-én győzelmet hirdetett Mariupol felett, és megparancsolta erőinek, hogy zárják le a szovjet korszakból származó acélművet, ám ne merészkedjenek be annak földalatti alagúthálózatába. A védők ott még mindig tartják magukat. Mint a Reuters megjegyezte: Azovsztal makacs védelme rávilágított arra, hogy Oroszország nem tudta bevenni a nagyobb városokat a tíz hete tartó háborúban.

Romokban az ukrán egészségügy

„Ha csak az egészségügyi infrastruktúrát vesszük figyelembe, a mai napig az orosz csapatok közel 400 egészségügyi intézményt semmisítettek meg vagy károsítottak meg: kórházakat, szülészeti osztályokat, járóbeteg-szakrendeléseket” – mondta Volodimir Zelenszkij csütörtökön, egy egészségügyi jótékonysági csoporthoz intézett videóbeszédében. Az elnök szerint Kelet- és Dél-Ukrajnában, a fő csatatereken sok helyen még az alapvető antibiotikumok is hiányoznak, az orosz erők által megszállt területeken katasztrofális helyzet alakult ki. A rákbetegeket nem tudják ellátni, a cukorbetegeknek rendkívüli nehézségeket jelent inzulinhoz juttatni, ha egyáltalán ez sikerül, műtétek maradnak el. A Reuters emlékeztet arra, hogy Oroszország állítja, csak katonai vagy stratégiai helyszíneket támad.

Amerikai hírszerzési segítség

Újabb, az amerikai hírszerzés által az ukránoknak nyújtott információkról láttak napvilágot hírek, miközben az amerikai védelmi minisztérium cáfolta azt a tegnap felröppent értesülést, miszerint segítséget nyújtottak volna az orosz tábornokok csatatéren való tartózkodási helyének beazonosításáról és így likvidálásáról.

A The Guardian – a CNN-re hivatkozva – azt jelentette,  hogy amerikai tisztviselők szerint az Egyesült Államok olyan hírszerzési információkat szolgáltatott az ukránoknak, amelyek segítettek az ukrán erőknek megtalálni és elpusztítani az orosz Fekete-tengeri flotta zászlóshajóját. A Moszkva a múlt hónapban süllyedt el a Fekete-tengerben, miután ukrán rakétacsapás érte. Az nem világos, hogy az Egyesült Államok tudta-e, hogy Ukrajna csapást mér a hajóra, az Egyesült Államok nem vett részt a döntésben – közölték amerikai források.

John Kirby, a Pentagon szóvivője szerint igaz, hogy az Egyesült Államok katonai hírszerzéssel látja el Kijev erőit, hogy segítsen az ukránoknak megvédeni hazájukat, de Ukrajna maga dönti el, hogy mit lép. Hozzátette, nem adnak hírszerzési információkat a magas rangú katonai vezetők elhelyezkedéséről a csatatéren, és nem vesznek részt az ukrán hadsereg támadási döntéseiben.

Putyin kénytelen volt bocsánatot kérni Izraeltől

Moszkva reméli, hogy elcsitulhatnak a Szergej Lavrov által keltett nemzetközi felháborodás hullámai. Az orosz külügyminiszter egy interjújában Ukrajna „nácitlanítását’ indokolva arról beszélt, hogy Zelenszkijben is zsidó vér folyik, ahogy Hitlerben is az folyt, illetve, hogy a legnagyobb antiszemiták maguk a zsidók. Különösen felháborodtak az izraeliek, s komoly diplomáciai feszültség alakult ki Moszkva és Tel Aviv között.

Ez most csitulni látszik: Naftali Bennett izraeli kormányfő tudatta, hogy felhívta őt Vlagyimir Putyin és bocsánatot kért az orosz külügyminiszter azon állításáért, hogy Adolf Hitler zsidó származású. Az izraeli miniszterelnök a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetést követően közölte, hogy elfogadta a bocsánatkérést, és megköszönte az elnöknek, hogy tisztázta álláspontját.

Orbán új javaslatot vár Brüsszeltől

Mint a Hírklikk beszámolt róla, Orbán megszólalt az unió által tervezett orosz olajembargó ügyében. Szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós „interjújában” elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót kijelentve: az felér egy a magyar gazdaságra ledobott atombombával. Ha elfogadják, „a rezsicsökkentésnek vége van”, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet. Azt állította, hogy a magyar rezsicsökkentés megvédéséért folytatja a harcot, s arra hivatkozott, hogy nagyon sokba kerülne az országnak az orosz olaj helyettesítése.

A Reuters a kijelentésről tudósítva emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság szerdán az eddigi legszigorúbb szankciócsomagot javasolta Moszkva ellen az ukrajnai háború miatt, de egy maroknyi, az oroszországi olajimport leállításának következményei miatt aggódó ország a megegyezés útjában áll.  Magyarország és Szlovákia 2023 végéig kapna időt a bevezetésre.

Orbán szerint – ahogy mondta – másfél év nem elég, öt esztendőre lenne szükség az átállásra. Szerinte megkérdőjelezhető, hogy bölcs dolog-e ilyen léptékű beruházásokat eszközölni négy-öt év múlva, miközben az ukrajnai háború most zajlik.

Miközben azt közölte, hogy új javaslatot vár Brüsszeltől, azt is állította, hogy „nem az EU-val akarok szembeszállni, hanem együttműködni...de ez csak akkor lehetséges, ha figyelembe veszik a mi érdekeinket”.

Ugyanakkor azt is tudatta, hogy Magyarország nem támogatja a Kreml-szövetséges orosz ortodox egyház fejének, Kirill pátriárkának a feketelistára helyezését, mivel ez – állította – a vallásszabadság kérdése.

Megismételte Magyarország álláspontját, miszerint nem küld fegyvert a szomszédos Ukrajnába, mivel ezek a szállítmányok orosz támadások célpontjaivá válnának a határon túli nyugat-ukrajnai területen, ahol magyarok élnek – mondta.

Azt mi jegyezzük meg, hogy már Kárpátalját is ért rakétatámadás a napokban, nem kellett ahhoz az, hogy fegyvereket szállítsunk az ukránoknak.

Új gázvezeték az olajszankciók árnyékában

Miközben az Európai Unió tagállamai egyelőre még nem tudtak véglegesen megállapodni a számukra is húsba vágó orosz olajimport-stopról, vannak tagállamok, amelyek előremenekülve, már az orosz földgáz-import ellen a jövőben esetleg hozandó szankciók hatásait igyekeznek előre mérsékelni. Lengyelország és a balti államok ennek jegyében új gázvezetéket avattak, amely összeköti az EU északkeleti részét a blokk többi részével. Ez döntő lépés az orosz gáztól való függés csökkentésének útján – jegyzi meg a The Guardian.

A Lengyelország és Litvánia gázhálózatát összekötő 508 km hosszú vezeték végül évente körülbelül kétmilliárd köbméter gáz szállítására lesz képes, mindkét irányba.

Lukasenka védelmébe vette a háborút

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerint Oroszországnak igaza volt, amikor megtámadta Ukrajnát. Putyin szoros szövetségese azonban arról is beszélt, hogy nem számított a konfliktus ilyen hosszú elhúzódására.

Mint ismert, Lukasenka engedte, hogy az orosz seregek országán keresztül vonuljanak Ukrajna ellen, hagyja, hogy a csapatok oda térjenek vissza pihenőre és felszerelés-pótlásra. Sőt, szerdán előre nem tervezett hadgyakorlatot kezdett a belarusz hadsereg.