Íme a leendő közös ellenzéki választási program első kézzel fogható jele

Alig pár napja beszélt a Hírklikk Márki-Zay Péterrel, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjével, aki a többi között beszélt arról is, hogy már javában folyik a közös program kidolgozása. A civilek által kezdeményezett munkára példaként éppen az egészségügyi szakbizottságot hozta fel, amelyben minden érintett párt delegálta már saját szakemberét.

Nos, pont ez, az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) civil szakembereket és az ellenzéki pártok szakértőit tömörítő egészségügyi szakbizottság (ELEGY EÜSZB) lett az első, amely kiállt a közvélemény elé. Mint közleményük rámutat: elsődleges feladatuk a magyar egészségügy megvalósítható jövőképének felvázolása, céljuk pedig olyan, közösen kidolgozott és elfogadott szakmai állásfoglalások megfogalmazása, amelyek biztosítják a NER-rel kritikus ellenzék politikusai számára a közös szakpolitikai fellépés szakmai alapját, továbbá javaslatokat a jövő döntéshozói számára.

Az első ajánlásuk az egészségügyi ellátás jövőbeli fejlesztését illetően a következő:

Egészségügyi kiadások

Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az európai uniós átlag alatt vannak, és ez a különbség inkább nő, mint csökken. Ezen a téren hazánk a sereghajtók között van. Ennek oka nem abban keresendő, hogy a magyarok egészségesebbek lennének a többi uniós állampolgárnál – állapítja meg a közlemény, amely a következőket javasolja:

Az egészségügy finanszírozásában ne a „maradvány-elv” érvényesüljön, hanem az egészségügyi költségvetés a GDP mértékében legyen meghatározva. Az egészségügyi közkiadások GDP-arányos részesedését négy év alatt az európai átlag szintjére kell emelni.

Magyarországon az egészségügyi kiadások mintegy kétharmada származik állami forrásból. A költségek fennmaradó egyharmadát zsebből fizetik a magyarok. A jövőben a lakossági kiadások arányát le kell szorítani, és a közkiadások mértékét meg kell emelni.

Egészségügyi dolgozók jövőképe

Az utóbbi években több ezer orvos és több tízezer ápoló „menekült” külföldre a jobb élet reményében – vázolja a jelent a szakbizottság, amely erre a problémára nem egészségügyi dolgozók külföldre utazásának korlátozása a megoldás, hanem a megfelelő munkakörülmények, és főleg a tisztességes bérezés megteremtése, a következőkkel:

Az egészségügyi dolgozóknak ne csak ígérgessék a béremelést, hanem ennek fedezete látható legyen a költségvetésben is. Az egylépcsős béremelés után garantálni kell, hogy az egészségügyi ágazat dolgozóinak bére minimum öt éven át az átlagos bérnövekedést meghaladó módon növekedjen.

Az alapellátás

Az egészségügyi ellátórendszer első számú védelmi vonala az alapellátási rendszer. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvényben az áll, hogy „az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása alapvető nemzeti érdek”. Ennek alapján, elvárható, hogy az állam a színvonalas és mindenki számára egyformán elérhető egészségügyi alapellátás megteremtését és fenntartását elsőrendű feladatának tartsa, és ennek megfelelően, az a mindenkori költségvetésben külön soron jelenjen meg. Ennek részeként a csoportpraxisok kialakítására, támogatására is el kell különíteni forrásokat – szögezi le az állásfoglalás.

Szakhatósági önállóság

Szakmai konszenzus van abban, hogy az egészségügyi szakhatósági rendszer önállóságát vissza kell adni, és annak háttérintézményeit újra kell szervezni – állapítja meg a közlemény.

Megelőzés

Magyarország az egészségmegőrzés tekintetében nagyon rosszul áll. Prevenciós programokat kell indítani: törekedni kell az egészséges környezet biztosítására, minél szélesebb körben elérhetővé kell tenni szűrővizsgálatokat, és el kell érni, hogy mindenki számára biztosítható legyen az egészséges életmód és táplálkozás – szól az ellenzéki együttműködés egészségügyi szakbizottságának első közleménye.