Orbán leváltása nem lehet az egyetlen, tartalom nélküli cél

„Ha mind a 106 körzetben a választók döntik majd el, ki a Fidesz legyőzésére legalkalmasabb közös jelölt 2022-ben, akkor az ellenzéknek akár kétharmados, rendszerváltó többsége is lehet majd az új parlamentben” – szólt (a 444.hu által kiszúrt) tegnapi bejegyzése, ami abból az alkalomból született, hogy a Párbeszéd és a szocialisták után a Jobbik is csatlakozott a 106 előválasztás megszervezéséhez. Az intézmény melletti érveket sorolva, rámutatott: az előválasztás a nyílt vitákkal, a jelöltek kampányával növeli az ellenzéki aktivitást, a tudatos választói magatartást, és kiszűri az elfogadhatatlan és esélytelen pártjelölteket, akik nem ismerik a körzetüket, nem dolgoznak a kampányban, hiszen csak veszíteni küldik le őket a pártközpontok – 2018-ban ezt megtanultuk.

A választók már megértették, a pártokon a sor

„Egyelőre még nem minden párt érti, hogy az ő saját érdeke is az előválasztás, mert többen arra gondolnak, hogy előválasztás nélkül több jelöltet indíthatnak, s több mandátumra tehetnek  szert” – mondta portálunknak Márki-Zay Péter, aki szerint az azonban előremutató, hogy azt már minden párt megértette, hogy a választók körében óriási – 90 százalékos – az előválasztás intézményének támogatottsága. „Azt is meg kell még majd érteniük, hogy a jogállam mellett kiálló ellenzéki demokrata választópolgároknak nem az számít, hogy egy-egy pártnak hány mandátuma lesz a Parlamentben, hanem az, hogy sikerül-e leváltani a Fideszt, s rendszerváltást véghez vinni” – szögezte le.

Érthető, de kontraproduktív elképzelések

Hogyan lehet valaki optimista az előválasztásokat illetően pont most, amikor a gödi ellenzéki csihi-puhitól hangos a sajtó?– kérdeztük Márki-Zay Pétert. „Egyelőre annak örülök, hogy három pártot már meg lehetett nyerni az ügynek, s folyamatosak az egyeztetések az összes ellenzéki párttal” – reagált. Természetesnek mondta, hogy a nagyobb vidéki szervezettséggel rendelkező pártok előbb állnak készen az előválasztásra. A DK és a Momentum népszerűsége azonban nagyobb, mint a vidéki szervezettsége, „érthető az elképzelésük, hogy tárgyalások eredményeként jobb pozíciókat tudnak kialkudni maguknak, mint amit előválasztások révén ki tudnának vívni, de Orbán legyőzése szempontjából  ez nagyon veszélyes taktika” – szögezte le. Márki-Zay. Erre konkrét – múltbeli – példát is hozott: a legutóbbi választáson az MSZP és a DK megállapodása alapján, ez utóbbi kapta meg a Csongrád-Szentes 3. körzetet, ahol a párt Eörsi Mátyást indította, akinek egyáltalán nem volt beágyazottsága (s aki azt vállalta, ha megválasztják, leköltözik a térségbe) – s összesen a szavazatok négy százalékát kapta meg. Sok körzetben a Momentumnak – hiába szimpatikus a párt – sincs sok beépült helyi embere, így kevés eséllyel tudn potenciális győztest indítani, hiába harcolná ki az indítás jogát a tárgyalóasztalnál – fejtegette, aláhúzva: „az ilyen esetek az egész ellenzék számára buktát eredményeznének”.

„Pártfüggetlenül kell most gondolkodni, s be kell azt is látni, hogy sokszor egy civil, egy átlagember inkább képes megnyerni egy-egy, a pártok jelöltjei által megnyerhetetlen körzetet” – mondta saját, hódmezővásárhelyi példájára emlékeztetve a polgármester. A feladat tehát sok esetben annak a civilnek a megtalálása kell – előválasztás útján –, aki képes megnyerni az adott körzetet”.

Íme, a számok

Márki-Zay választási matematikával igazolta, hogy miért nyerhető meg a 2022-es választás, ha megfelelő közös jelölteket indítanak az igazi ellenzéki pártok. Elemzőkre hivatkozva, sorolta a számokat: a 106 körzetből 41 olyan van, amelyet meg tud nyerni az ellenzék, még egyébként akkor is, ha a pártok egymás között elosztják az indulás jogát, s nem előválasztás útján találják meg a legideálisabb közös jelöltet. „Ezzel együtt, itt is kívánatos az előválasztásos rendszer, mivel nem mindegy, hogy milyen arányban nyer az ellenzéki jelölt. A legnagyobb arányú győzelemhez pedig a legjobbakat kell megtalálni” – tette hozzá. 

51 olyan körzet van, ahol 2018-ban az ellenzék győzhetett volna, ha minden ellenzéki jelöltre  leadott szavazatot egyszerűen összeadunk. „Ebből ha néhányat sikerült volna elvinni, akkor már nem is lenne kétharmada most a Fidesznek" – mutatott rá Márki-Zay.

Összesen 61 olyan körzet van, ahol jó eséllyel nyerhet az ellenzék. „Ha ez sikerül, akkor győzelemmel zárulhat a választás” – mondta.

Mindebből következően, van tehát 20 olyan – az USA-ban csatatérnek nevezett – körzet, „hívjuk kritikusnak”, amelyben – s ez Márki-Zay meggyőződése – ha nem pártpolitikusok, hanem ismert helyi emberek – polgármesterek, korábbi polgármesterek, korábbi országgyűlési képviselők, civilek – mögé sorakoznának fel az ellenzéki pártok, akkor sikerülhet legyőzni a Fideszt. „Rajtunk múlik, hogy megtaláljuk ezeket az embereket” – szögezte le a független politikus.

Aki egyébként a maradék 45 helyről sem mondana le, „hiszen nincs olyan, hogy nyerhetetlen körzet, ahogy utóbb bebizonyosodott, hogy még Hódmezővásárhely sem bizonyult annak. „Össze kell fogni ezekben a körzetekben is, hiszen ha megtaláljuk a megfelelő jelöltet, akkor van esély arra, hogy magunk mögé állítsuk a kiábrándult fideszes, kereszténydemokrata, MDF-es szavazókat is” – húzta alá, hozzátéve: ilyen körzetekben akár egy-két szavazat is döntő lehet, ezért is fontos, hogy egyetlen közös, az adott helyen a legesélyesebb jelölt induljon.

Közös program is kell

„A közös programban hiszek” – reagált kérdésünkre, amit azzal is indokolt, hogy a választóknak tudniuk kell, mire szavaznak. „Nem lehet Orbán Viktor leváltása az egyetlen és üres, tartalom nélküli cél” – szögezte le. A valódi jogállam kialakítása, a bírói függetlenség, az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás, az euró bevezetése, a piacgazdaság, a korrupciómentesség, az egészségügy rendbe hozatala, az oktatás fejlesztése, a nyugati értelemben vett kulturális élet – ilyen és hasonló tartalomra lebontott programmal kell előállnia a közös ellenzéknek. Nagyon fontos kitérni az olyan kérdésekre is, mint a kerítés sorsa vagy a Fidesz által behozott migránsok (letelepedési kötvényesek a többi között), köztörvényes bűnözők (például  Nikola Gruevski)  kiutasításának ígérete. „Konkrétumok kellenek, az ellenzéki pártoknak közösen kell kijelenteniük, hogy mit képviselnek, már csak azért is, mert a bizonytalan szavazók  – s ők fogják eldönteni, hogy lesz-e Fidesz-leváltás – ellenkező esetben nem fognak az ellenzékre szavazni, mert nem fogják látni, hogy nekik miért lenne jobb a váltás”.

Folyik a munka a közös programon is

„Már javában folyik a közös program kidolgozása” – válaszolta kérdésünkre. A civilek által kezdeményezett munkához a pártok is csatlakoztak, az egészségügyi szakbizottságban például minden érintett párt delegálta már saját szakemberét. De több szakbizottságban is komoly szakértők dolgoznak együtt, „a jobbtól a balig”: Pusztai Erzsébet, Bod Péter Ákos, Mellár Tamás, illetve Vértes Andás, Komáromi Zoltán, Falus Ferenc – említ példákat Márki-Zay. Részben van átfedés a komoly együttműködő partnerrel, a V21-gyel – tette hozzá. „De természetesen a pecsétet erre majd a pártoknak kell ráütniük”.

S mi van akkor, ha nem sikerült egyes részkérdésekben megegyezésre jutniuk a pártoknak? – merül fel a nagyon is reális kérdés. Márki-Zay szerint, erre a legjobb megoldás az lenne, ha ezekben meghirdetnék a status quo átmeneti fenntartását. Például a határon túli magyarok szavazati joga vagy a határon kiépített kerítés sorsa lehet ilyen kérdés, s a programban jelölni kellene, ha kormányra jutnak, akkor egyelőre nem változtatnak a jelenlegi helyzeten.

Mikorra lehet közös program? – kérdeztük. A Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője nagyon ambiciózus célként az év végét mondaná, „de ha egy éven belül készen lesz, már az is komoly fegyverténynek számítana”.