Indul az Orbán-kormány tisztogatása, éjfél előtt benyújtották a tavaszi nagytakarítás törvényjavaslatát

HírKlikk 2025. május 14. 08:30 2025. máj. 14. 08:30

Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatát, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokat kapó szervezetek munkáját és létezését.

A javaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet.

A Telex szerint ez azzal jár, hogy az adott szervezet a listára kerülés után nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el.

Emellett a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói, és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be.

A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet. Ehhez a rendőrség segítségét is kérhetik.

De mi veszélyezteti az ország szuverenitását? A javaslat szerint bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel az ország független, demokratikus jogállami jellegét; a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget; a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét; a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést; az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

A javaslat szerint az ország szuverenitását olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására – minden olyan tevékenységet ilyennek neveznek meg, amelyek alkalmasak lehet a választói akarat vagy a demokratikus vita befolyásolására.

A javaslat szerint az új szabályok a törvény elfogadását követő harmadik napon lépnek majd életbe, de a listára vett szervezeteknek csak a következő adóévtől tiltanák meg, hogy 1 százalékos felajánlásokat gyűjtsenek.

A Telex cikke szerint az egyelőre nem derül ki a javaslatból, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak mikorra kell javaslatot tennie a kormánynak arról, kiket vegyenek fel az ország szuverenitását sértő szervezetek jegyzékébe.

Halász János azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az elmúlt években „Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra”. A bevezető egy részében az elmúlt évek nemzeti konzultációinak eredményeivel igyekszik alátámasztani a javaslatot.

A lap emlékeztet: Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében áttelelő poloskának nevezte a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket, a független sajtó újságíróit, az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntető bírókat és az ellenzéki politikusokat, akiket a Fidesz narratívájában külföldről pénzelnek. „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – mondta, és hozzátette, hogy húsvétig jön majd „a tavaszi nagytakarítás”.

A beszéd nagy felháborodást keltett, valamilyen formában pszichológusok, pszichiáterek, bírók és az MTA akadémikusai is tüntettek a kijelentés ellen, bár sem az ügyészség, sem a köztársasági elnök nem talált semmi kivetnivalót benne. Pontosabban lehet, hogy csak a hivatala, nem volt egyértelmű, hogy kitől jött Sulyok Tamás válasza.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehívásakor még nem volt egyértelmű, hogy mi lesz az eredményük a koncepciós jelentéseiknek, de most látszik, hogy milyen fontos szerepet kaptak a kormánykritikus hangok korlátozásában.