Irán elleni szankciókkal gyengítené Oroszországot az EU
A magyar miniszterelnök rendszeresen blokkolja Ukrajna segítését, ám most van egy terv arra, hogy bizonyos engedménnyel áthangolják Putyin budapesti barátját.
A helyzet tényleg rossz lehet, ha a visszafogott diplomaták is a „kétségbeesés” szót használják, márpedig ez nyugtalanítóan gyakran hangzott el az EU-külügyminiszterek luxemburgi tanácskozása előtt. Az ukrajnai helyzet nem jó, itt a harmadik háborús tél, Ukajna energia-infrastruktúrája romokban hever, a támadók előretörőben vannak a fronton. A kétségbeesésre egyrészt az ukrán hadsereg gyenge felszereltsége ad okot. Oroszország a teljes gazdaságát átállította a háborúra, és a saját termelés mellett külföldről is kap segítséget, az EU pedig továbbra sem képes arra, hogy megfelelő mennyiségben ellássa Kijevet fegyverekkel.
A luxemburgi találkozó drasztikus módon feltárta ezt a szakadékot. Zelenszkij sokszor kért légvédelmi fegyvereket a lakóházak, kórházak, erőművek védelmére, azzal, hogy ilyenekből van elég a nyugati partnerek raktáraiban. Az EU miniszterei hétfőn döntöttek arról, hogy Iránt szankciókkal sújtják bár egyetlen uniós diplomata sem gondolja komolyan, hogy ez említésre méltó módon csökkenti majd az ukrajnai városokra zuhogó rakétazáport – írta a Süddeutsche Zeitug szerzője Brüsszelből.
Irán azonban ugyanis csak Moszkva egyik szövetségese, vélhetően nem is a legfontosabb. Ráadásul az unió későn ismerte be, hogy Kína is masszívan támogatja az orosz rezsimet, egy uniós diplomata szerint azonban „időközben teljesen világossá vált Peking Moszkvának nyújtott támogatása, és ez az európai biztonsággal szembeni közvetlen fenyegetést jelent”. Ám a Kína elleni szankcióktól az EU egyelőre visszariad.
A kétségbeesés másik oka az uniós tagállam, Magyarország. Budapest régen akadályozza az Ukrajnának nyújtandó európai segítséget. A Brüsszelben csütörtökön tartandó csúcson az állam- és kormányfők újra előveszik Orbánt, hogy engedjen, és ne emeljen vétót, megakadályozva ezzel Washington részvételét a tervezett kölcsönben.
Nem tudni azonban, hogy ez sikerül-e. Orbán világosan tudatta Brüsszellel, hogy kivárja az amerikai elnökválasztás eredményét. Más szóval lehetővé akarja tenni Trump számára, hogy győzelme esetén elzárja a pénzcsapot.
Emellett Orbán több mint egy éve blokkolja a kifizetéseket az úgynevezett Európai Békaalapból (EPF), amelyből a tagállamok visszaigényelhetik az Ukrajnának küldött fegyver és lőszer árának egy részét. Az igényelt, de a magyar vétó miatt ki nem utalt összeg jelenleg 6,6 milliárd eurót tesz ki.
Joseph Borell külpolitikai főmegbízott hétfőn azt javasolta, hogy az EFP-hez való – eddig kötelező – hozzájárulást tegyék önkéntessé. Ezzel Magyarország megszabadulna attól, hogy közvetlenül pénzt költsön Ukrajna felfegyverzésére, és brüsszeli hírek szerint ennek fejében felszabadítaná az eddig visszatartott pénzt. Ám sok uniós fővárosban, köztük Berlinben erősen kételkednek abban, hogy okos lépés-e önkéntessé tenni ezt, mert ez esetben egyes országokban akkor beavatkozhatnak a parlamentek, amelyek takarékoskodni akarnak, vagy Ukrajnát politikai okokból nem akarják támogatni.
