Iránnak nem volt terve, mi legyen a Hamász támadása után
Henry Kissinger egyszer azt mondta: Iránnak el kell döntenie, hogy egy ügy, vagy egy nemzet, de Teherán láthatólag úgy döntött, hogy mindkettő.
Exportálja harcos ideológiáját az egész térségbe, és pénzeli az ottani militáns szervezeteket Libanontól Jemenig, Irakig, támogatja a szíriai diktátort és a Hamászt Gázában. A Hamász anyagi támogatásban részesül, de a Hezbollah inkább az iráni kormány karjának tűnik, és sokkal nagyobb katonai erővel rendelkezik, mint a Hamász.
A jelek szerint azonban sem Iránnak, sem a Hezbollahnak nem volt terve arra, hogy mi legyen a Hamász Izrael ellen október 7-én elkövetett támadása után. Amerikai hírszerzési források szerint vezető iráni tisztségviselők meglepődtek a támadáson. Hassan Naszrallah, a Hezbollah libanoni vezetője a napokban szólt első ízben nyilvánosan a támadásról, és nagyon igyekezett hangsúlyozni, hogy az október 7-i támadás „száz százalékban palesztin hadművelet” volt, vagyis a Hezbollahnak és Iránnak – amint azt egyes jelentések sugalmazták – semmi köze nem volt hozzá. A Hezbollah Izrael elleni esetleges katonai fellépésével kapcsolatban kijelentette: „minden lehetséges”.
A Hezbollah jelentős katonai erő, és egyben politikai mozgalom is. A libanoni parlamentben a mandátumok közel felét a Hezbollah-párti tömb képviselői töltik be, így a szervezetnek valamennyire tekintettel kell lennie az ország közvéleményére. Márpedig tekintettel a romba dőlt gazdaságra, a libanoniak aligha vágynak a 2006-os háború megismétlésére, amely sok milliárd dollárnyi kárt okozott az országnak.
A mostani konfliktus kiterjesztéséhez a Hezbollahnak alighanem meg kell szereznie Teherán jóváhagyását is, márpedig most úgy tűnik, hogy Irán és a térség országaiban lévő kliensei most nem akarják kiszélesíteni a háborút. Nem kizárt, hogy az iráni ajatollák – legalábbis elvben – Izrael állam lerombolására törnek, mert az iszlám harmadik legszentebb helye, az Al Aksza mecset Jeruzsálemben van, és azt is tudják, hogy Izrael a legnagyobb erejű katonai ellenségük a térségben.
Nem valószínű azonban, hogy Irán Izrael ellen teljes háborút robbantana ki, amely maga után vonhatja a térségben két repülőgép-hordozót állomásoztató Egyesült Államok beavatkozását is. Emellett Irán teokratikus rezsimje az elmúlt évben jelentős hazai tiltakozásokkal került szembe, amelyeket többnyire nők szerveznek, akiknek elegük van a hidzsáb kötelező viseléséből.
Az iráni gazdaság nehéz helyzetben van az amerikaiak és szövetségeseik által Teherán ellen hozott szankciói miatt. Az iráni pénznem értéke a tiltakozások egy évvel ezelőtti kezdete óta a felére csökkent, miközben az infláció eléri a 40 százalékot. Az irániaknak éppen elég gondjuk van ahhoz, hogy háborúba bocsátkozzanak az Egyesült Államok által támogatott Izraellel. Inkább térségbeli klienseik útján lépnek fel, de bizonyosan nem viszik túlzásba a feszültség szítását – írta a CNN nemzetbiztonsági elemzője.
