Izland nem indítja újra az EU-csatlakozási tárgyalásokat
Az izlandi népszavazás eddigi eredménye alapján nem kezdődnek újra az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások. Vasárnap délelőtt a nemmel szavazók 52,5 százalékon, az igenek 47,5 százalékon álltak.
Az izlandi RUV beszámolója alapján, amelyet a Guardian is szemlézett, a szavazatok döntő többségének összesítése után a csatlakozási tárgyalások újraindítását elutasító oldal vezetett. A 24.hu cikke szerint már csak egy választókerület eredménye hiányzott, ott is a nemek álltak nyerésre, ezért az RUV győztest hirdetett.
A referendumot a reykjavíki kormány úgy állította be, hogy a döntés hosszabb időre meghatározhatja Izland uniós irányát. Kristrún Frostadóttir miniszterelnök augusztusban azt mondta: ha a nem szavazatok kerülnek többségbe, az EU-csatlakozás hosszú időre lekerül a napirendről.
A csatlakozás hívei a forrás szerint elsősorban a magas kamatok csökkentését és a biztonság erősítését emelték ki érvként. A biztonsági szempontokat az ukrajnai háborúval és Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos fenyegetéseivel összefüggésben említették.

Az ellenzők ezzel szemben attól tartottak, hogy az uniós tagság veszélyeztetné Izland szuverenitását, valamint a szigetország gazdasága szempontjából kulcsfontosságú halászati jogokat. A 24.hu cikke szerint az Európai Bizottság nyitott lett volna Izland felvételére, és a halászat ügyében is késznek mutatkozott kompromisszumokra.
Izland 2009-ben, a 2008-as pénzügyi válság után nyújtott be csatlakozási kérelmet az Európai Unióhoz, a tárgyalásokat azonban a 2013-ban hatalomra jutott euroszkeptikus kormány felfüggesztette. Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir izlandi külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy kedvező esetben Izland akár 2028-ban EU-tagállammá válhatna, a mostani eredmények alapján azonban erre a forrás szerint bizonyosan tovább kellene várni.