Izmosodóban a hazai sportturizmus, de függ a politikai döntésektől

– Az éppen csak lezárult 2022-es vizes vb talán még túl közel van, de a 2017-es szolgálhat konkrét tanulságokkal még akkor is, ha az még a járványok és válságok előtti időszakban zajlott. Mennyiben érzékelhető a hazai sportturizmus a hazai sportberuházások tükrében? 

– Szakmai alapon nézve a kérdést, több kutatás is rendelkezésre áll a korábbi nagy sporteseményeink hatását vizsgálva. Ezekre a kutatásokra támaszkodva elmondhatjuk, hogy a sportturizmus mindenképpen ad egy lökést a hazai idegenforgalomnak. Többek között abból a szempontból, hogy egyrészt ott vannak maguk a sportolók, továbbá adottak a vendégek, akik kísérik a sportolókat. Ehhez járulnak a passzív sportturisták, akik kíváncsiak a versenyekre, őket is el kell szállásolni, ez már önmagában komoly bevételt jelent. Azt is fontos tudni, hogy a versenyekre érkező rajongók, beutazó sportturisták átlagosan 4,4 napot töltenek a kiválasztott területeken. Ez magasabb, mint az átlagos budapesti turistaidő és az átlagköltésük is jelentősebb. 

– Mindez milyen statisztikát mutatott például a 2017-es vizes vb után?

– 496 000 fő összesen 2,197 millió napot töltött nálunk a 2017-es év sporteseményei kapcsán. Ma már a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ napi szintű adatokkal rendelkezik és ebből látható, hogy a mostani vizes vb is legalább 80 000 szálláshelyet generált, ez is egy nagyobb lökést jelent. Mindezek ismeretében vitathatatlan, hogy a sportturizmus hozzájárul egy adott terület idegenforgalmához, s a mérhető adatok ezt erősítik. Van azonban egy kevésbé mérhető, de mindenképpen fontos hatása, mégpedig az országimázs növelése. Éppen egy nappal ezelőtt mondta a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA kuvaiti elnöke, hogy ez volt minden idők legjobb világbajnoksága. Most eltekintve attól, hogy mindig a legutóbbi világverseny a legkiválóbb, de ezzel együtt, ilyen gyorsasággal megszervezni (négy hónap állt ehhez rendelkezésre – a szerk.), s különösebben nagy baki nélkül lebonyolítani egy világversenyt, mindenképpen növeli az ország hírét. Hozzátehetjük azt is, hogy a vb nem terhelte meg különösebben a rendező városok, Budapest, Szeged, Sopron életét. 

– A politikai hátszéltől, averzióktól eltekintve, szakmai szempontból miként látja: megteremthető-e a valódi sportturizmus Magyarországon?

– Nem könnyű ebben a témában objektívan megnyilatkozni, ehhez nem árt ismerni néhány fontos szempontot. Nem mellékes például az az országimázs, amit például a Giro d’Italia májusi hazai futamán megismerhetett a világ. Ennek a hozadéka jelentkezhet a következő évben, amikor a látottak alapján választ valaki úti célt. Ugyanakkor nehéz a politikai, közéleti véleményektől eltekinteni, mivel a gazdasági számítás olyan tényezőkön múlik, amik a jövőbe vetett bizalmon is alapulnak. Egy mai sportesemény megalapozza, hogy jövőre milyen lesz a látogatói szám – ha más körülmény nem befolyásolja. Az kijelenthető, hogy amennyiben nem kezdett volna háborút Oroszország Ukrajna ellen, akkor már rég túlszárnyaltuk volna a 2019-es adatokat. Bármennyire is sikerült felpörgetni a belföldi turizmust, érezhetően hiányoznak az orosz turisták, s a kínai vendégek sem érkeznek olyan számban Budapestre, mint korábban.

– Ha már az aggodalmaknál tartunk: a hétvégén megjelent egy gazdasági portál összeállítása, amelyben szerepel a brit, amerikai, kanadai kormány ajánlása, amely szerint „a taxisok, éttermek átverhetik a turistákat, az amerikaiak a gyakori, külföldiek kárára elkövetett rablásokra figyelmeztetnek. Emellett a rossz egészségügyet és a homoszexuálisokkal szembeni atrocitásokat is rendre kiemelték Magyarországgal kapcsolatban.” Érzékelhető-e ez a tendencia, kiütheti-e a sportturizmus innovációját?

– Amennyiben Magyarországon általában a vendéglátást és az idegenforgalmat nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy rendkívül ár-értékarányos. A szolgáltatás színvonalához mérten nem drága, még ha nekünk fáj is a forint romlása az euróhoz képest. Én inkább azt említeném a másik oldalról, hogy vannak Michelin-csillagos éttermeink, vidéken, így a Balaton környékén is rendre találhatunk színvonalas helyeket, trendi éttermeket. Sok olyan hely van, ahol az igényes külföldiek megállapíthatják, hogy értéket képviselnek, komoly fejlesztéseket értünk el a gasztronómiában. A színvonal emelkedésről beszélhetünk a szálláshelyek tekintetében is. Horrorisztikus rémtörténetek bárhol előfordulhatnak, a világ bármely pontján. A negatív hírek pedig sokkal gyorsabban terjednek a világhálón. Magam is megemlékeztem minderről a harmadik kiadás előtt álló Így látják a magyarokat a világban című könyvemben, ebben egy külön fejezet foglalkozik azzal, hogy miként próbálják átverni a turistákat Magyarországon és miként történik ez a magyar turistákkal a világban. Ez nem egy magyar specifikum. Most ráadásul nagyban nehezíti a vendéglátós vállalkozók életét a hatalmas munkaerőhiány is.

– Várható-e a jövőben a sportturizmus megerősödése és hatása Magyarországon?

– Én azt gondolom, az mindenképpen politikai szándék kérdése, hogy mennyi és milyen eseményt rendez például Budapest. Abba a vitába most nem mennék bele, hogy ez milyen anyagi vonzattal jár. Ha viszont a Giro, a vizes vb, az atlétikai vb eljön ide, akkor annak olyan turisztikai hozadéka van és olyan emberek is részesei lehetnek, akiknek esélye nem lett volna, hogy elutazzanak például Norvégiába vagy Olaszországba vagy bármely nagy világverseny helyszínére. Az onnan érkezők pedig az itteni élményeiket vihetik magukkal, minél többeket inspirálva Magyarország megismerésére.