Jelen állás szerint nem lesz atlétikai vb Budapesten

– aMagyar-Turán Alapítvány 400 milliót kap „2020-as tervei megvalósítására”;

– a Magyar Úszószövetség nyolc feladatra kap pénzt, többek közt 20 milliót a tokiói olimpiára való felkészülésre, külön 48 milliót Hosszú Katinka felkészülésére, de jut Milák Kristófra is (36 millió), Rasovszky Kristófra (26 millió), Kapás Boglárkára (20 millió);

– kiegészítő anyagi forrás a rákoskerti „Mennybemenetel” Makovecz-templom megvalósítása érdekében: egymilliárd forint;

– a Tápiószentmártonon létesítendő labdarúgó utánpótlás központ II. ütemének megvalósítása: 300 millió;

– a Csenger településen tervezett sport-beruházás megvalósítása (nagy méretű, műfüves pálya létesítése): 600 millió;

– a Fáy András Alapítvány 850 milliót kap a fiatalok pénzügyi tudatosságának növelésére.

Egy másik határozattal a kormány összesen 4,5 milliárdot dob szét egyházi célú feladatokra és beruházásokra. Például ezekre:

– Budaörsi Református Egyházközség, „Szőlősgazda háza” elnevezésű gyülekezeti központ megvalósítása: 400 millió;

– Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona, Általános Iskolája és Fejlesztő Nevelés Oktatást Végző Iskolája infrastrukturális fejlesztése: 1,14 milliárd;

– Szlovákiai Református Keresztyén Egyház működés és fejlesztések: 1,7 milliárd.

Határon túli támogatásokra, fejlesztésekre, beruházásokra összesen 14 milliárdról döntöttek. A pénz természetesen a Bethlen Gábor Alapon keresztül megy. Nagyrészt külföldi focikluboknak:

– SEPSI OSK S.A. (Sepsiszentgyörgy): 2,1 milliárd forint;

 Osijek FC Labdarúgó Akadémia: 1 milliárd;

– Futball Club Lendva 1903: 1,3 milliárd;

– KFC Komarno: 2,26 milliárd;

– KFC Komarno: 600 millió;

–„TSC” Labdarúgó Klub: 2,5 milliárd;

– Futball Club Csíkszereda Egyesület: 2,8 milliárd;

– Várda Sport Egyesület Kisvárda: 1,2 milliárd.

Ami a költségvetésen belüli átcsoportosításokat illeti, december 27-én 36 milliárdnyi átrendezésről látott napvilágot döntés. A pénzt a 2014-2020-as uniós fejlesztések egyik kalapjából – Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (GINOP) – vették ki. És többek közt ezekre a címekre pakolták át:

– egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása: 4,5 milliárd;

– Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványának támogatása: 150 millió;

– az Innovációs és Technológiai Minisztérium többletfeladatainak támogatása: 12 milliárd;

– sporttevékenység támogatása: szűk 700 millió;

– sportlétesítmények fejlesztése és fenntartása: 1,6 milliárd;

– Makovecz Imre Alap: egymilliárd forint.

A kormány egyébként egy december 23-ai határozattal már kivett 47 milliárdot a GINOP-kalapból, az Országvédelmi Alapból és a maradványokból. Annak a pénznek nagy részét – 44 milliárdot – a Miniszterelnöki Kormányiroda kapta „egyéb” „többletfeladataira”. De azért csurrant 1,7 milliárd turisztikai fejlesztésekre is.

Hogy ezeket a pénzeket el kellett költeni, és pont ezekre a célokra, nem vitathatjuk, hisz' nincs teljes rálátásunk. Nyilván jól jön majd a szép támogatás Áder János alapítványának, és egy pillanatig sem hisszük, hogy a köztársasági elnök ezért oly segítőkész partnere a kormánynak. Mint ahogy azt sem gondolnánk, hogy a Várda futballcsapatánál rossz helye van a pénznek, noha fogalmunk sincs, mi az indoka az újabb jelentős, milliárdon felüli juttatásnak. És kifejezetten utálnánk magunkat, ha Hosszú Katinka megsegítése kapcsán, eszünkbe jutna, hogy az olimpiai bajnok mily lelkesen kiállt egy másik sportág budapesti világbajnokságának megrendezéséért.

Igen, az atlétikai vb-ről van szó, amelyért az úszónő is lobbizott. De végül Budapest és a kormány megállapodott: lesz vb Budapesten, a kormány pedig teljesíti a főváros kérését, az 50 milliárdos CT beruházást. Az ígéretet sokan kétkedve fogadták, félve attól, hogy Orbán Viktor nem fogja tartani a szavát. Csakhogy: Karácsony Gergely főpolgármester a Hírklikknek adott, december 26-i interjújában elég egyértelműen fogalmazott. Ezt mondta:

„Csak akkor hiszem el, ha kormányhatározatban látom, amit mondott. Most például, amikor mi itt beszélgetünk, még nem jött ki az a kormányhatározat, ami az atlétikai világbajnokság megrendezése szempontjából meghatározott fővárosi feltételek teljesítéséről szól. És, ha ez nem születik meg december 31-ig, akkor nem lesz atlétikai világbajnokság. Én szóltam. És ehhez tartom is magam.”

Ránézek a naptárra, és azt látom: december 29-e van. A kormánynak még egy napja van, hogy teljesítse ígéretét, ha csak nem ül össze december 31-én, mert akkor kettő. A karácsonyi ünnep időszakában kiszórt pénzt is csak azért emeltük be ide, ebbe az írásba, hogy láttassuk: a kormánynak, a még az ünnep előtt megkötött alkut is lett volna módja írásba, rendeletbe foglalni. Valamiért nem tette meg, vagy legalább is, nem hozta nyilvánosságra. Ha az utóbbi történt, akkor ezt bizonyára meg fogja tenni a hátralévő időben, de ha nem, aligha fogja megalkotni az ötven milliárdról szóló rendeletét.

A szakértők egybehangzóan állítják: kevés esélyt adnak egy ilyen pozitív lépésnek. Ebben az esetben viszont Karácsony kerül bajba. Már, ha bajnak lehet nevezni, hogy – ragaszkodva az interjúban elmondottakhoz – Budapest kihátrál az atlétikai vb megrendezése mögül. Vagyis, e pillanatban azt jelenthetjük ki: nem lesz 2023-ban a magyar fővárosban atlétikai világbajnokság. Lehet, hogy lesz másutt – például Debrecenben, ahogy ezt többen javasolták –, de Budapesten nem. Ami egyben azt is jelenti, hogy Orbán mégiscsak kiélezi a háborút, nem enged Karácsonynak, még azon az áron sem, hogy ígértet tett az ellenkezőjére. Mert ő ugyan személyesen nem nyilvánult meg, az alkut Gulyás Gergely kötötte, de senki nem hiszi, hogy a kancellária miniszter ezt saját szakállára tette – Orbán nélkül mozdulni sem merne.

Egy normális országban senki nem hinné, hogy a kormány képes felrúgni egy olyan megállapodást, amely legalább annyira szolgálja az ő elképzeléseit, mint a főváros terveit. De, tudjuk, ez nem egy normális ország, nagyon is könnyen elképzelhető, hogy Orbán – ahogy ez a jelleméből fakad – nem enged a kompromisszumnak, és inkább kiélezi a helyzetet. Vagyis megvárja, hogy Karácsony tényleg képes-e arra, hogy december 31-gyel lezárja az ügyet, és elfogadtatja a közgyűléssel is, hogy nincs miért tovább várni, a kormány megbízhatatlan partner. Vigye az atlétikai vb-jét oda, ahova akarja, Budapestnek nem kell. Ismétlem: Orbán politikáját ismerve, nem zárhatjuk ki azt a forgatókönyvet sem, hogy megosztásra törekszik. Jól tudja, hogy ebben a fordulóban már nem lenne teljes egység Karácsony mögött. A főpolgármester azonban ennél sokkal bizakodóbb; az említett interjúban úgy fogalmazott, hogy ebből a harcból ő – azaz a főváros – csak győztesen kerülhet ki.

Főként, ha figyelembe vesszük a cikk írójának személyes véleményét: teljesen felesleges pénzkidobás az atlétikai világbajnokság megrendezése.