Jelentés: a kémprogramok a hatalomgyakorlás eszközei az Orbán-kormány számára

A Népszava brüsszeli tudósítója szerint a szaktestület ezen kívül egy ajánlásokat tartalmazó dokumentumot is jóváhagyott a kormányok és a különböző uniós intézmények számára.

– Ez a jelentés valószínűleg a legátfogóbb tanúvallomás a kémprogramokkal való visszaélésekről Európában. Fényt derít azokra a kétes gyakorlatokra, amelyek szembemennek az európai értékekkel és veszélyeztetik a demokráciánkat – fogalmazott a szavazás előtt a holland liberális Sophie in’t Veld, a két határozat előadója.

A lap emlékeztet: a Pegasus-botrány 2021. júliusában robbant ki, amikor egy oknyomozó újságírókból, nem kormányzati szervezetekből és kutatókból álló csoport nyilvánosságra hozta, hogy 50 ezer telefonszámot vettek célba a Pegasus kémprogrammal. Mint kiderült, az izraeli gyártmányú kíberfegyvert az Európai Unióban is bevetették a hatalmat bíráló újságírók, politikusok, jogászok, üzletemberek ellen. A botrányt kirobbantó oknyomozók 300 magyarországi telefonszámot találtak a célszemélyek jegyzékén.

A PEGA tavaly áprilisban alakult meg, és azt tanulmányozta, hogy a kémszoftverek alkalmazása megsértette-e az uniós jogot és az alapvető szabadságjogokat. Mivel a parlamenti testület a nemzeti hatóságoktól minimális vagy semmilyen érdemi tájékoztatást nem kapott, főként nyilvánosan elérhető információkra támaszkodott.

A szakbizottság által elfogadott jelentésekben külön fejezetek foglalkoznak Magyarországgal, Ciprussal, Görögországgal, Lengyelországgal és Spanyolországgal.

A Magyarországról szóló részben a szakbizottság megjegyzi, hogy a lehallgatást engedélyező törvény az egyik leggyengébb Európában. Sokkal inkább az ellenőrzés és a hatalomgyakorlás eszköze a kormány számára, semmint a polgárok jogait és magánéletét védelmező pajzs. Bár a kormány következetesen a nemzetbiztonsági okokra hivatkozik, hiteltelenek azon állításai, miszerint a célszemélyek veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. A PEGA ajánlásaiban felszólítja a magyarországi szerveket, hogy sürgősen állítsák vissza a megfigyelések intézményes és jogi biztosítékait és hozzanak létre független felügyeleti rendszert a kérelmek elbírálására és utólagos ellenőrzésére.

A parlamenti testület az európai helyzetet értékelve leszögezi: a megfigyelési szoftverek alkalmazásával több uniós kormány emberi jogi sértéseket követett el, megszegte az adatvédelemhez és a magánélet védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, az egyesülési szabadságot, és nem biztosította a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. 

Megfogalmazása szerint az EU nem hogy nem tett komoly erőfeszítéseket a kémprogramokkal való visszaélések kivizsgálására, hanem tudatosan védelmezte az emberi jogokat megsértő kormányokat. Az Egyesült Államokkal ellentétben – amely feketelistára tett vállalatokat és a szövetségi hatóságok számára megtiltotta kereskedelmi kémprogramok beszerzését – az Európai Bizottság (EB) nem hozott semmilyen érdemi intézkedést. Tétlensége az emberi jogok megsértésében való bűnrészességgel és kötelességmulasztással ér fel – áll a szövegben.

Az EU-ban számos olyan törvény van hatályban, amelyek alkalmazhatók a kémprogramok használatára. Ilyenek például az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó törvények, valamint az exportra és a beszerzésre vonatkozó jogszabályok. Az EB azonban a tagállamokra mutogat, ahelyett, hogy eljárást kezdeményezne, ha elmulasztják ezek végrehajtását.

A két határozat világosan leszögezi, hogy a megfigyelési szoftverek telepítésénél nem elegendő a nemzetbiztonságra hivatkozni, azt össze kell egyeztetni az alapvető jogokkal és az uniós jogba beágyazott demokratikus normákkal.

– Egyes kormányok rendkívül invazív és tolakodó kémprogramokkal vették célba az uniós polgárokat, visszaélve azzal a jogukkal, hogy nemzetbiztonsági kockázat esetén megfigyeléshez folyamodhatnak – olvasható a dokumentumokban. A szakbizottság ezért úgy véli, hogy a nemzetbiztonság fogalmát világosan meg kell határozni. Ha a hatóságok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva használnak kémprogramokat, akkor bizonyítaniuk kell, hogy az uniós jognak megfelelően járnak el.

Az ajánlások világossá teszik:

• a kémszoftverek alkalmazása nem lehet önkényes, a megfigyelés csak szűk, előre meghatározott körülmények között engedélyezhető;

• a szabadságjogok védelme miatt kulcsfontosságú a kérelmek bírósági engedélyezése és a lehallgatások hatékony utólagos felügyelete.

A PEGA felszólítja a tagállamokat, hogy december 31-éig haladéktalanul vizsgálják ki a kémprogramokkal való állítólagos visszaéléseket, a vizsgálatba vonják be az Europolt és bizonyítsák be, hogy a szoftverek használatára vonatkozó szabályok összhangban vannak a nemzetközi és európai normákkal.

Az ajánlásokat tartalmazó határozat szerint kötelező erejű uniós normákat kell meghatározni, amelyek egyebek között a következőkre terjednének ki:

• a kémprogramok tervezett alkalmazását az intézkedés szükségességét és arányosságát bizonyító előzetes bírósági engedélyhez kell kötni, amelyet egy pártatlan és független igazságügyi hatóság vagy más független demokratikus felügyeleti szerv ad ki;

• a hekkelés csak addig tarthat, ameddig feltétlenül szükséges és csak további bírósági engedéllyel hosszabbítható meg;

• a kémszoftverek használatát csak kivételes esetekben lehet engedélyezni és csak elegendő bizonyíték alapján;

• védett adatokat – például orvosi, ügyvédi titoktartás vagy sajtószabadsággal kapcsolatos szabályok által védett adatokat – nem szabad kémprogramok segítségével lekérdezni, kivéve, ha a bíróság szerint erre elegendő ok áll fenn;

• különleges szabályokat kell kidolgozni a kémprogram-technológiával történő megfigyelésre, mivel az korlátlan visszamenőleges hozzáférést tesz lehetővé az adatokhoz;

• a tagállamoknak közzé kell tenniük és nyilvántartásba kell venniük a jóváhagyott és elutasított megfigyelési kérelmek számát, a vizsgálat típusát és célját. A nemzeti felügyeleti szerveknek rendszeresen tájékoztatniuk kell erről a többi tagállamot és az Európai Bizottságot;

• a megfigyelés befejezését követően értesíteniük kell a megcélzott személyt arról, hogy a hatóságok kémprogramot alkalmaztak ellene, azokkal együtt, akik nem voltak a művelet célpontjai, de a magánélethez való jogukat a szoftver használata súlyosan sértette;

• hatékony, kötelező erejű és független utólagos felügyeletet kell biztosítani a kémprogramok használata felett, amelyet parlamenti felügyelettel kell párosítani;

• a közvetlen és közvetett célpontok számára érdemi, hatékony és hozzáférhető jogorvoslatot kell biztosítani. A jogorvoslatokat egy független szervnek kell felügyelnie;

• a megfigyelés során a hatóságoknak törölniük kell minden olyan adatot, amely az engedélyezett vizsgálati adatok szempontjából irreleváns;

• a tagállamoknak értesíteniük kell egymást, ha egy másik tagállam állampolgárait vagy lakosait figyelik meg.

A PEGA mindemellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a belső piacon kémprogramokat forgalomba hozó valamennyi szervezetnek meg kell felelnie a szigorú átvilágítási követelményeknek.

Felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák: az alapvető jogokat nem tiszteletben tartó, unión kívüli állami szereplők ne rendelkezzenek a stratégiai távközlési infrastruktúra ellenőrzése felett.

A parlamenti szakbizottság ezen felül azt ajánlja a kormányoknak, hogy vonják be az Europolt a kémprogramok jogellenes használatának kivizsgálásába.

Késedelem nélkül létre kell hozni egy uniós alapot a jogi segítségnyújtáshoz, amely fedezi a tényleges perköltségeket és megfelelő jogorvoslatot biztosít a kémprogramok célpontjai számára – áll az ajánlások között.

A PEGA felszólítja az EU miniszteri szintű Tanácsát, hogy az úgynevezett hetes cikkelyes meghallgatások során foglalkozzon a kémprogramok használatával kapcsolatos fejleményekkel. Mint ismeretes, Magyarországgal szemben 2018. szeptembere óta zajlik ez az eljárás, amelynek célja megállapítani, hogy komoly veszélyben vannak-e az EU értékei. A következő meghallgatásra május végén kerül sor.

A szakbizottság jelentésében és ajánlásaiban megfogalmazottakat sem a tagállamoknak, sem a többi uniós intézménynek nem kötelező végrehajtania. A dokumentumok már júniusban az EP plenáris ülése elé kerülhetnek.