Jeszenszky: Szijjártó nemcsak politikailag, hanem jogilag is bajba kerülhet

„Nehéz lenne nála rosszabb külügyminisztert találni”

Jeszenszky Géza már a beszélgetés elején jelezte, hogy általában nem szokta kommentálni utódai munkáját, Szijjártó Péter esetében azonban szerinte ezt nem lehet elkerülni. Történészként végignézve a magyar külügyminiszterek sorát úgy fogalmazott: nehezen tudna olyan politikust találni, akinek történelmi megítélése kedvezőtlenebb lenne.

A volt külügyminiszter szerint Szijjártó hosszú éveken át úgy viselkedett, „mintha az orosz birodalom helytartója lenne”, ezért korábban már odáig jutott értékelésében, hogy Magyarország Putyin Oroszországának nem egyszerűen „trójai falova”, hanem tényleges csatlósa lett. Úgy vélte, mindezt különösen súlyossá teszi, hogy a magyar kormány közben folyamatosan a szuverenitás védelmét hirdette.

Jeszenszky felidézte azokat a korábbi eseteket is, amikor Szijjártó az európai uniós külügyminiszteri tanácskozások után kapcsolatba lépett orosz partnerével, illetve azt is megemlítette, hogy az új Országgyűlés végül nem támogatta a Fidesz jelöltjeként parlamenti alelnöki tisztségre. Elképzelhetőnek tartja, hogy ez is szerepet játszhatott abban, hogy Szijjártó rövid idő után lemondott képviselői mandátumáról, noha korábban még azt mondta: aki mandátumot nyer, annak komolyan kell vennie ezt a feladatot.

A BYD-állás szerinte az összeférhetetlenség mintapéldája

Jeszenszky szerint első látásra vonzó ajánlatnak tűnhetett a BYD vezetésében vállalt szerep, ám úgy véli, valójában „Nesszosz vére”, vagyis olyan lehetőség, amely hosszú távon inkább árt, mint használ. A döntés ugyanis ismét ráirányította a figyelmet Szijjártó működésére, valamint arra, milyen mértékű állami támogatást kapott a kínai autógyártó magyarországi beruházása.

A volt külügyminiszter hangsúlyozta, önmagában nem rendkívüli, ha egy ország támogat egy nagy külföldi beruházást, de szerinte a magyar állam által biztosított összegek nagysága eleve vitatható volt. Különösen úgy, hogy az európai autóipar nehéz időszakot él át, miközben a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott beruházások megtérülése akár évtizedekig is kérdéses lehet.

A legsúlyosabb problémának azonban nem ezt tartja, hanem azt, hogy Szijjártó éppen annál a vállalatnál vállalt vezető pozíciót, amelynek magyarországi letelepedését külügyminiszterként kiemelten támogatta. Jeszenszky szerint ez már nem pusztán az összeférhetetlenség gyanúját, hanem annak tényleges megvalósulását jelenti. Úgy fogalmazott: felmerül a kérdés, hogy a korábbi döntésekből végül személyes előnye származott.

Párhuzamot vont Gerhard Schröder korábbi német kancellárral is, aki később a Gazprom vezetésében vállalt szerepet. Bár eredetileg úgy gondolta, Schröder nem támogatta hivatalban a vállalatot, később tudomására jutott, hogy hitelgaranciákkal mégis segítette azt. Szerinte mindkét eset azt mutatja, milyen súlyos politikai és erkölcsi következményekkel járhat, amikor egy korábbi kormányfő vagy miniszter olyan vállalatnál köt ki, amelynek korábban állami támogatást biztosított.

Kína nem barát, hanem stratégiai rivális

Jeszenszky szerint a BYD-ügy nemcsak összeférhetetlenségi kérdés, hanem nemzetbiztonsági szempontból is aggályos lehet. Úgy véli, Szijjártó ugyan nem feltétlenül műszaki titkok birtokosa, de rendkívül jól ismeri az európai politikai vezetőket, döntéshozatali mechanizmusokat és az uniós gondolkodást, ami értékes információ lehet egy kínai vállalat és közvetve a kínai állam számára.

A volt külügyminiszter szerint Kína az Európai Unió és az Egyesült Államok stratégiai és gazdasági riválisa, ezért nem tekinthető baráti országnak. Úgy fogalmazott, az elmúlt évek magyar külpolitikáját egyetlen kifejezéssel lehetne leírni: „az ellenséggel cimborálás”. Ezt szerinte nemcsak az Oroszországhoz, hanem Kínához és Iránhoz fűződő kapcsolatok is jól példázzák.

Jeszenszky felidézte, hogy külügyminiszterként egyik Kína-szakértő munkatársa azt tanácsolta neki: Magyarország minél kevesebbet kereskedjen Kínával, mert a kétoldalú gazdasági kapcsolatokból rendre Magyarország kerül ki vesztesen. Úgy véli, ezt a külkereskedelmi adatok is alátámasztják, ezért a jövőben inkább udvarias, de határozott távolságtartást tartana kívánatosnak.

A beszélgetés végén a jogi felelősség kérdése is szóba került. Jeszenszky hangsúlyozta, nem az ő feladata eldönteni, hogy az összeférhetetlenség vagy az orosz és kínai kapcsolatok kapcsán történt-e bűncselekmény, ugyanakkor arra számít, hogy a kérdést jogi oldalról is vizsgálni fogják. Szerinte nem kizárt, hogy egyes korábbi vezető politikusok a jövőben külföldre távoznának a felelősségre vonás elől, ugyanakkor azt reméli, hogy Magyarországon minden esetben jogállami keretek között születnek majd döntések.