Állami bankok finanszírozták a Duna Aszfalt afrikai bizniszét
A G7 szerint a Szíjj László tulajdonában lévő Duna-csoport afrikai út- és hídprojektjéhez 113 milliárd forint értékű dollárkötvényt bocsátott ki a Duna Aszfalt. A kötvényeket a magyar állami Exim és az MFB jegyezte le, miközben kereskedelmi banki finanszírozót három év alatt nem találtak a projektre.
A beruházás a Kongói Demokratikus Köztársaság felső-katangai régióját kötné össze Zambiával, rövidebb eljutást biztosítva az Indiai-óceán kikötői, elsősorban a tanzániai Dar-es-Salam felé. A cél egy fizetős út létrehozása a térség kobalt-, réz- és más bányái számára. A G7 felidézte, hogy a projektről már hat éve írtak, akkor közel félmilliárd dolláros beruházásként mutatták be.
A 25 éves koncessziót a Duna-csoport mauritiusi cége valósítja meg. A projektcég, a GED Africa 184 kilométer utat építtet, egy 345 méteres híddal együtt. A Duna Aszfalt a lap kérdésére azt közölte, hogy megkezdődött a híd helyszíni szerelése, egyes útszakaszokon pedig már az aszfaltozás is. A tervek szerint az év végéig elkészül a híd, jövőre pedig a próbaüzemről és az út megnyitásáról számolhatnak be.
A Duna-csoport honlapján szereplő információk alapján a híd terveit a magyar SpeciálTerv készítette, az útterv a zambiai Rankinhez, az üzemeltetésiinfrastruktúra-terv a francia EGIS-hez, a kivitelezés pedig a kínai CCECC-hez kapcsolódik. A GED Africa ügyvezetője Jászberényi Tamás, aki egyben a Duna-csoport igazgatósági tagja is. A G7 szerint a mauritiusi cégről kevés nyilvános információ érhető el, Mauritius pedig az adóparadicsomok listáján a 15. helyen áll.
A Duna Aszfalt Zrt. 2025 novemberében 2035/A számon 400 millió dollár értékű kötvényt bocsátott ki. A cikk szerint ez a korábban kommunikált 473 millió dolláros projektérték közel 85 százalékát fedi le. A kibocsátáskori árfolyamon 113 milliárd forintos kötvények értékének 80 százalékára a magyar állam garanciát adott.
A Duna-csoport a honlapján azt írta, hogy a projektfinanszírozás keretében három év alatt sem találtak olyan kereskedelmi banki partnert, amely a Duna Grouptól független projektként kölcsönt nyújtott volna a beruházáshoz. A G7 szerint a kötvényeket az Exim és az MFB jegyezte le; a lap korábbi kutatása alapján az Exim vásárolhatta meg a kötvények felét, míg az MFB beszámolója arra utal, hogy a másik felet ez az állami pénzintézet kötötte le.
A Duna-csoport állítása szerint a kötvény jegyzési kamata „messze piac feletti”, jelentős kockázati felárral, ezért a projekt az államnak és végső soron az adófizetőknek is nyereséget termel. Magyar Péter ugyanakkor arról beszélt, hogy miközben a magyar állam 101 milliárd forintig kezességet vállalt a kötvényekre, az esetleges koncessziós bevétel nem az államhoz, hanem a Duna Aszfalthoz kerülne.
A lap megjegyezte: a kötvény kamatának ismerete nélkül nem lehet megítélni, hogy a befektetés várható hozama mennyire vonzó, és arányban áll-e a kockázatokkal. A Duna-csoport szerint a két állami bank nem az afrikai projektcégnek, hanem a Duna Aszfalt Zrt.-nek nyújt finanszírozást, így a projekt esetleges sikertelensége esetén a cégcsoportnak kell helytállnia a teljes összeg visszafizetéséért.
A G7 költség-összehasonlítást is közölt: az afrikai projekt tervezett költsége kilométerenként 0,8 milliárd forint, miközben a mohácsi Duna-hídhoz kapcsolódó, nettó 360 milliárd forintos beruházás a 28,8 kilométeres szakaszon kilométerenként 12,5 milliárd forintba kerül. A cikk szerint Afrikában a Duna Aszfalt kilométerenként 2,6 millió dolláros árral számol, miközben a Világbank tanulmánya alapján az új, kétszer egy sávos utak egységköltsége inkább egymillió dollár körül van.
