Csökkent a Tisza támogatottsága: a szavazók megbüntették Magyar Pétert
Bár a Tisza Párt támogatottsága öt százalékponttal csökkent a Publicus Intézet legfrissebb mérése szerint, Pulai András úgy véli, ebből még nem lehet tartós trendet kiolvasni. A kutató szerint a visszaesés hátterében elsősorban Magyar Péter vitatott köztársasági elnök-jelölési folyamata állhat, miközben a kormány munkájának megítélése tovább javult. A jelenség szerinte azt mutatja, hogy a Tisza mögött álló választói tábor jóval érzékenyebben reagál vezetője hibáira, mint amit a magyar politika az elmúlt évtizedekben megszokott.
Hibázott Magyar Péter, a választók pedig azonnal reagáltak
A Publicus Intézet friss felmérése szerint a biztos pártválasztók körében a Tisza Párt támogatottsága 73 százalékról 68 százalékra csökkent, miközben a Fidesz három százalékponttal, 20-ról 23 százalékra erősödött. Pulai András szerint a két adat együtt értelmezhető, de a változás mögött konkrét politikai esemény állhat.
Az adatfelvétel éppen akkor zajlott, amikor Magyar Péter bejelentette, hogy Polgár Juditot szeretné köztársasági elnöknek jelölni. A Publicus ügyvezetője szerint ez a történet nem aratott sikert a választók körében. Úgy fogalmazott, hogy ez egy „ki nem kényszerített hiba” volt, amelyet a szavazók azonnal érzékeltek, és rögtön jelezték is elégedetlenségüket.
Pulai szerint a Tisza rendkívül magas támogatottsága miatt különösen sok olyan választó áll a párt mögött, aki nem klasszikus magszavazó. Sokan közülük korábban nem is a Tiszára voksoltak, hanem azért csatlakoztak, mert hittek abban, hogy Magyar Péter képes változást hozni. Ezek a lazábban kötődő támogatók azonban sokkal gyorsabban reagálnak, ha csalódnak.
A kutató úgy fogalmazott, hogy ezek a választók most „élesítették azt a bizonyos fegyvert”, vagyis megvonták támogatásukat, és egy részük átmenetileg más pártok felé fordult. Ezt mutatja az is, hogy a Fidesz mellett a Mi Hazánk és a Demokratikus Koalíció támogatottsága is egy-egy százalékponttal emelkedett.
Példátlan támogatottság, új választói viselkedés
Pulai András szerint a Tisza Párt helyzete teljesen eltér attól, amit a magyar közvélemény-kutatók a rendszerváltás óta megszoktak. Azt mondta, ilyen magas támogatottságot még egyetlen pártnál sem mértek, ezért a legkisebb elmozdulások is látványosabbnak tűnnek.
Egy hagymához hasonlította a Tisza szavazótáborát: a belső réteget alkotják azok, akik rendkívül erősen kötődnek a párthoz, kívül pedig egyre lazábban kapcsolódó választói körök helyezkednek el. Mivel ezek a külső rétegek is nagyon népesek, már kisebb politikai hibák is jelentős mozgásokat okozhatnak a felmérésekben.
A kutató szerint ez alapvetően más helyzet, mint amit korábban például a Fidesznél lehetett látni, ahol a stabil magszavazók sokkal kevésbé reagáltak egy-egy politikai botlásra. A Tisza esetében viszont a magas támogatottság egyben nagyobb érzékenységet is jelent.
Pulai úgy látja, ez akár a demokrácia működését is erősítheti. Szerinte Magyar Péter úgynevezett „Facebook-kormányzása” kétirányú kapcsolatot alakított ki a választókkal: nemcsak ő képes közvetlenül hatni a közvéleményre, hanem a választók is szinte azonnal visszajelzést tudnak küldeni arról, ha valamivel nem értenek egyet.
A kormány népszerűbb lett, mint a miniszterelnöke
Érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet a Publicus vezetője. Miközben Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságának megítélése tíz százalékponttal, 72-ről 62 százalékra csökkent, addig a kormány munkájával való elégedettség érezhetően javult.
Pulai szerint ennek az az oka, hogy a választók külön kezelik a kormány teljesítményét és a miniszterelnök személyes hibáit. Úgy vélik, a Polgár Judit-jelölés elsősorban Magyar Péter felelőssége volt, ezért őt büntették, miközben a kabinet általános irányával továbbra is elégedettek.
A kutató szerint a választók valójában figyelmeztetést küldtek a miniszterelnöknek. Nem a bizalmukat vonták meg, hanem jelezték, hogy nem ezt ígérte nekik. Emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter korábban széles körű egyeztetést és konszenzusos köztársasági elnök-jelöltet ígért, ehhez képest sokan túl gyorsnak és formálisnak érezték a konzultációt.
Pulai arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyanebben a kutatásban a megkérdezettek messze a legnagyobb arányban Bárándy Pétert nevezték meg kívánatos államfőjelöltként, jóval megelőzve a többi felmerült nevet. Szerinte ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül őt kellett volna jelölni, de jól mutatja, hogy a választók egyértelműbb társadalmi konszenzust vártak volna.
A beszélgetés végén Pulai András arról is beszélt, hogy Magyar Péter olyan erős érzelmi kapcsolatot épített ki támogatóival, amilyenre a baloldalon Horn Gyula óta nem volt példa. Ez egyszerre jelent politikai előnyt és kockázatot: akihez ennyire kötődnek a választók, attól sokkal többet is várnak el. Éppen ezért egy-egy hibát is jóval érzékenyebben fogadnak, mint egy hagyományos politikai vezető esetében.
