Jobb a békesség, gondolták a gyógyszerészek?

Nagyon meggyőzően kérhette a miniszter a gyógyszerszakma képviselőit az önmérsékletre, ha ilyen hamar tető alá hozták a megállapodást. Ön is így látja?

Jobb a békesség. Ezt az álláspontot képviselték a Nagy Mártonnal tárgyaló kamarai vezetők is, amikor azt mérlegelték, hogy kedvezőbb megállapodás születhet, amíg csak kér a kormány, mintha majd valamilyen törvénnyel szerez később érvényt az akaratának. Azt mi is tapasztaljuk a patikákban, hogy az idősebb vásárálóinknak nem kis terhet jelent kiváltani a szükséges gyógyszereiket, ha mód van rá, eddig is segítettünk megtalálni ugyanannak a hatóanyagnak az olcsóbb változatát.

Önök nem a vállalkozásokat, hanem a gyógyszertárakban dolgozó alkalmazottakat képviselik. Mennyi befolyásuk van a tulajdonosi döntésekre?

Magyarországon 2254 gyógyszertár van, a fővárosban mintegy 419 gyógyszertárban mintegy 1350 patikus dolgozik. Van persze némi átfedés a tulajdonosok és vállalkozásokban dolgozó szakalkalmazottak között, de mind a 419 patikával nem dolgunk megállapodni. Ezért jószerével csak javasolni, kérni tudunk mi is, amikor egy ilyen nagy horderejű döntéshez kell a támogatást megszerezni. Ezért született olyan megállapodás a kormányzat és az MGYK között, hogy a 20 millió forintnál kisebb forgalmú egységekre nem terjed ki a döntés. Budapesten 53 gyógyszertár van, amelyeknek forgalma havi 20 millió forint nettó forgalom alatt van. Ez persze csak egy formális mentesség, hiszen a kisebb üzleteknek is jól felfogott érdeke, hogy náluk ne kerüljön többe ugyanaz a medicina, mint ami tőlük néhány száz méterre 10-15 százalékkal olcsóbban beszerezhető. Egy ilyen árversenyből nem jöhet ki jól senki, aki nem áll be a sorba.

„A gyógyszert nem bevenni, eladni kell” - szokta mondogatni az ismerős patikusom. Jól megy a hazai gyógyszerpiac? Lehet, hogy más országokénál betegebbek a magyarok? 

Azt kérdezi, betegebbek-e a magyarok, mint a környező országok lakosai? Én ezt nem mondanám. Az sem igaz, hogy a gyógyszer-biznisz annyira jó üzlet volna. Mivel nekünk a négyezer támogatott, ársapkás gyógyszeren nagyon-nagyon régóta gyakorlatilag nincs nyereségünk, csak a vény nélkül kapható medicinák forgalma nyújt némi kompenzációt. Szóval nem hiszem, hogy betegebb lenne a mi társadalmunk, vagy nagyobb szüksége lenne a gyógyszerre össztársadalmi szinten, mint más államokban. Egyszerűen úgy alakult, hogy a gyógyszer reklámok túlburjánoztak.  

A sok hirdetésből pedig ezt lehetne kiolvasni. A reklámok árát is a vevő fizeti meg…

Nyilván a gyártók, a patikaláncok és franchiseok a hirdetési büdzsét beleszámolják az áraikba. 

A magyarországi tévés reklámblokkok 80 százaléka gyógyszer vagy tisztítószer. Ez példátlan a környező országokban. Ha kevesebb volna hirdetés, olcsóbb lenne a gyógyszer…

A marketing kiadások, mint említettem, benne vannak az árakban. Ez tény. De azt is látni kell, hogy a hazai gyógyszerpiac speciális helyzetben van. A gyógyszertáraknak jelenleg mintegy négyezer olyan vényköteles terméket kell forgalomban tartani, amelyen a kötött támogatás miatt gyakorlatilag már eddig is „ársapka” volt. A támogatott gyógyszerek árszintje régóta degresszív, nem követi sem a termelői, sem a forgalmazói költségek növekedését. A saját vállalkozásom tapasztalatai alapján, a többi gyógyszertár nevében is mondhatom, hogy ezeken a vényköteles termékeken nem tudunk olyan piaci árrést realizálni, amely a működési költségeket akár csak fedezni tudná. Ezen a helyzeten segít némi korrekciót elérni a szabadáras termékek viszonylag szélesebb köre, ahol minden vállalkozásnak van annyi mozgástere, amiből fenn tudja tartani magát. Egyébként hozzátenném: azok a termékek, amelyek most felkerültek az „önkéntesen” vállalt árcsökkentett listára, a legjobban reklámozott medicinák közé tartoznak, ugyanakkor a rendszeres ár-akciók résztvevői is.

Ettől most érezhetően jobb helyzetbe kerülnek a kispénzű vásárlóik?

Minden árcsökkentés jobb helyzetbe hoz bizonyos vásárlókat, ez nem vitás. Ugyanakkor tudni kell, ezeknek a termékeknek a gyógyszertári kínálatban már eddig is voltak olcsóbb alternatívái. Kialakult egy olyan fura helyzet, hogy ezek az olcsóbb, de hasonló hatóanyagú szerek nem tartoztak eddig sem a jól reklámozott készítmények közé. Én nem látok rá a gyártók ár- és marketing stratégiájára, de elképzelhető, hogy az ismertebb, és most leszállított áron kapható termékek azért voltak csak drágábbak, mert a gyártók a marketing költségeiket érvényesítették az árakban.

A gyártók nem osztják meg ezeket a reklám költségeket a forgalmazókkal? 

Nem látok rá, de nem tartom kizártnak, hogy adott esetben a gyártók valamilyen megegyezés alapján, alacsonyabb árat tudnának adni valamelyik nagyobb gyógyszertári láncnak, vagy franchise üzleteiknek, és ezáltal a közös reklám részeként valamilyen költségmegosztás is lehet. A promócióért cserébe, ilyenkor a lánc neve is megjelenik a reklámban. 

Önök családi vállalkozásban két patikát üzemeltetnek. Hogyan érinti a vállalkozásukat a mostani akció?

Mi sok nem támogatott terméket adunk el, ez annak a környéknek a sajátossága, ahol dolgozunk. Úgy számolunk, bár még nem kaptunk tájékoztatást, hogy bizonyos kiszerelési méretek esetében sem azonos a korlátozás. A saját gyógyszertárunkban az előző félév alapján úgy számolom, a nem támogatott forgalmunknak egynegyedét jelenti majd az árkorlátozás. Nyilván nagyon-nagyon mély probléma van a gyógyszerek árazása körül, de a döntéshozók nem veszik figyelembe, hogy ránk is hat az infláció. A gyógyszertári vállalkozásokban is növekednek a bérek, növekednek a rezsiköltségeink, de az árrésünk nagyon minimális. Nem nálunk kellene az áremelkedések okát firtatni.