Jobbról is, balról is látszik már a nemzetpusztítás az oktatásban

A Pedagógusok Szakszervezete számított rá, hogy a kormány benyújtja az Országgyűlésnek a státusztörvény tervezetét és tűzön-vízen keresztülviszi, akkor is, ha az Európai Bizottság azt fogja mondani, hogy: „no, no!”. Totyik Tamás alelnök – júliustól a szervezet elnöke – azt is elmondta, miután a törvény elfogadása a kétharmad miatt nem kétséges, jogi szakértőkkel együtt megnézik majd, hogy minden passzusa összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Ha nem, az Alkotmánybíróságnál megtámadják majd. Azt is megvizsgálják, maradtak-e a benyújtott törvényjavaslatban olyan részek, amelyekben a kormány ugyan visszalépett az eredeti elhatározásától, de az Európai Bizottságnak tett ígérettel ellentétes az életpályamodell módosítása. Amennyiben lesz ilyen, azt az Európai Bizottságnak jelzik, hogy a kormány nem tartotta be az ígéretét. 

A szakszervezet az ellenállás növelésére készül. A pedagógusok körében továbbra is folytatja a felvilágosító munkát, fórumokat szervez, hogy az érintettek szembesüljenek a státusztörvény számukra hátrányos következményeivel. Totyik Tamás felidézte, az a kormányzati vélemény, hogy a pedagógusoknak csak a 15-20 százaléka vett részt eddig az ellenállásban, és a nagy többség szerint minden jó úgy, ahogy van. Ez azonban nem igaz, hiszen még a Fidesszel szimpatizáló pedagógusok is egyértelműen azt mondják, ők sem értenek egyet például azzal, hogy az intézményvezető 40 órára benntarthatja őket az intézményben, vagy, hogy az ingyen végzett túlmunkát 30-ról 60 órára növelnék. Mint fogalmazott, nekik se tetszik sok minden, csak kevésbé hangosak.

A PSZ alelnöke szerint a törvényben vannak csapdák is, például a tanév meghosszabbításának lehetősége, ami egyben azt is jelentheti, hogy a téli szünet a gázhiányra való hivatkozással meghosszabbítható. Ez esélyt ad arra, hogy a kiesett napokat a nyári szünet terhére fogják pótolni. Az osztályok vagy akár az intézmények összevonásának lehetősége pedig a szülők számára is intő példa lesz. A törvény életbelépésének legnagyobb hátulütője azonban mégis csak az lesz, hogy elmennek pedagógusok a pályáról. Az elmúlt másfél év, a Covid óta tartó, az oktatási kormányzat által generált bizonytalanság a köznevelésben azt eredményezte, hogy Kőbányán például már vannak olyan iskolák, ahol vész-tantárgyfelosztást készítenek: mely feladatok azok, amelyeket a pedagógusok maximált terhelése mellett már nem tudnak ellátni. A tanulószobákat, a napköziket megszüntetik azért, hogy az alapfeladatokat el tudják végezni. Olyan típusú forgatókönyvet is készítenek, hogy mivel az iskolában egy fizika-angol szakos tanár van, a fizikát engedjék-e át a nem szakos tanárnak, vagy inkább az angolórák egy részét engedjék át a nem szakos pedagógusnak. A szakszolgálatoknál, gyógypedagógusoknál azt nézik, hogy milyen fejlesztések lesznek elengedhetők úgy, hogy a pedagógusok elvándorlása miatt abból a gyerekeknek a legkisebb hátrányuk származzon. Totyik Tamás úgy véli, a kormány megint a legelesettebbeken, a diákokon fog ütni, ők lesznek a káosz áldozatai.

PSZ alelnöke szerint a kormányt ez eddig sem izgatta, mindig is arrogánsan viselkedett, de ennek a következményei a kabinetet fogják terhelni, és nem az Európai Bizottságot. Hiszen a státusztörvény tervezetét ő készítette, és nem a bizottság. Ráadásul azzal, hogy az Európai Uniótól nem hívta le a pénzt a pedagógusok béremelésére, és azzal, hogy az emelés elmarad, akik csak tehetik, elmennek a pályáról. Sőt, egy nagy nyugdíjba vonulási hullám is megkezdődik, mert azok a pedagógusok, akik úgy gondolták korábban, hogy a „Nők 40” ellenére egy-két évet még ráhúznak, most tömegével fognak felmondani. A rendszernek egyelőre a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak a megmentői, de ez hosszú távon nem fenntartható. Ebben az egészben az a legaggasztóbb, hogy a kormány nem hosszú távon gondolkodik, nem érdekli, hogy két-három év múlva mi lesz az oktatással. Nem készít hatástanulmányt, hogy a bevezetett státusztörvénynek milyen következményei lesznek. Nem igaz, hogy ez a törvény a pedagógusoknak előnyt jelent, mert a munkaterheket növeli – mondta Totyik Tamás. 

Vajon mindez észhez téríti majd a pedagógustársadalmat és a szülőket? A pedagógusok közül, aki teheti, menekül, tehát a lábával szavaz, ahogy a fiatalok is. Ők is elmennek az országból, ha az itteni viszonyokat élhetetlennek tartják. A legjobb képességű fiatalok nem a magyar egyetemeket választják, nem pedagógusnak mennek, hanem külföldön tanulnak. Ma már minden századik magyar diák átjár Ausztriába tanulni. 

Persze, az elit így is meg fogja oldani a gyermekei életét, és ezt a kormány nagyon pontosan tudja. Csakhogy a pedagógushiány miatt egyes helyeken az itthon maradó elit számára ajánlott egyházi iskolákban is komoly problémák vannak. Ennek a státusztörvénynek a következményeit azonban leginkább a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó oktatási intézmények fogják megszenvedni, miközben köreikben a legkisebb az érdekérvényesítés lehetősége is. 

Totyik Tamás nem csodálkozik azon, hogy ezt az ámokfutást egy ország nézi ölbe tett kézzel. Azt kérdezi, „miért, a rabszolgatörvénnyel mi történt? Sztrájkoltak, tüntettek, és a kormány úgy reagált, hogy majd elfáradnak és hazamennek. Ugyanez történt a közoktatással is. Másfél évig kifárasztottak bennünket. Három éve ott lapul a fiókjukban ez a törvénytervezet. Várható volt, hogy a tiltakozások árát meg fogjuk fizetni. Csak a kormány feltehetően elszámolta magát, azt hitte, az uniós forrásokkal meg tudja etetni a pedagógusokat. Most nem tudja”. Totyik Tamás mindehhez hozzátette: „épp ezért egyértelmű választ várnánk a kormánytól arra, hogy az uniós források előfinanszírozását vállalja-e az oktatásban.”

A PSZ alelnöke szerint, ha nem kapnak megfelelő képzést a diákok, az felveti a kérdést, ki fog kilépni a munkaerőpiacra? Ha a kormány lemond az itthoni munkaerőről, ha oktatással nem a hazai munkaerőt teszi versenyképessé, hanem inkább külföldi vendégmunkásokat hoz helyettük, az nemzetpusztítás, ami hazaárulással ér fel. Jó lenne, ha ezt látná már a politikai elit is, akár jobbról, akár balról szemléli a folyamatokat.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szintén számított rá, hogy a kormány benyújtja az új jogszabályt, hisz' nagyon könnyű kiszámolni, szerdán volt erre az utolsó lehetőség. Egyébként az ügyben Brüsszelhez fordulnak, próbálják megakadályozni, hogy a státusztörvényt ilyen módon elfogadják. El szeretnék érni, hogy a kormány vonja vissza, ugyanis számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó.

Azt a Pedagógusok Szakszervezetével megbeszélték, hogy közösen készítenek egy olyan alternatívát, ami megfelel az EFOP Pluszos vállalásoknak, a béremelés feltételeinek, anélkül, hogy az új jogállási törvény lenne, vagy az abban foglalt büntető paragrafusok benne lennének. Elvileg a parlamentnek ezt a változatot kellene elfogadnia, de nagy valószínűséggel nem így történik majd. Ezért minden lehetséges formában meg fogják támadni azt, amit megszavaznak. Ezen kívül az embereket fel fogják világosítani arról, hogy az eredeti változathoz képest milyen változtatások vannak a parlamenthez benyújtott törvényben. 

Nagy Erzsébet szerint egyelőre nem nagyon tudnak mást tenni, mert az oktatásban a kormány mindent nyáron, vagyis akkor csinál, amikor nem lehet sztrájkolni, mert gyakorlatilag már nincs tanítás. A PDSZ egyébként gondolkodik tüntetés szervezésén is, de erről még egyeztetniük kell a többi érintettel. 

A PDSZ ügyvivője szerint a kormány még nem mondott le arról, hogy megkapja az uniós pénzeket. A közleményük is azért van tele hazugsággal, mert próbálják az unió torkán lenyomni, hogy ez a törvény mennyire kedvező a pedagógusoknak. Pedig már önmagában a törvényjavaslat címe – „A pedagógusok új életpályájáról” – is megtévesztő. Nem igaz, hogy a beterjesztett törvény a pedagógus-életpályára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazna. Ebben semmiféle előmenetel, bármiféle kiszámítható pályaív nincs, csak a Munka törvénykönyvéből, a közalkalmazotti törvényből és a köznevelési törvényből kimazsolázott rendelkezések találhatók, azok is megspékelve olyan új szabályokkal, amelyek egyikben sincsenek, viszont ezekkel együtt a törvény még hátrányosabbá válik. 

A szakszervezetek nyilván próbálnak majd jogi úton is eljárni, ami az Alkotmánybíróságot jelenti első körben. Ez nagy valószínűséggel nem sok eredménnyel fog járni. Ugyanakkor úgy gondolják, az Emberi Jogok Európai Bíróságánál van esély arra, hogy jó pár szakaszt meg tudnak semmisíttetni. Merthogy vannak benne olyanok, amik uniós jogba ütköznek, mint például az átirányíthatóság. Hiába írta azt a kormány a közleményében, hogy „a pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra, és a javaslat szerint ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor”, a törvényben nem ez van. 

Pilz Olivér, a Tanítanék társelnöke lapunknak elmondta, az utóbbi évek megmutatták, hogy a kormány bármit átver a parlamenten, akár tetszik a pedagógusoknak, akár nem. Ugyanakkor volt annyi kis reménysugár, hogy mivel az uniótól így egy fillért sem fog kapni az ország, talán ezt mérlegelik. De nem mérlegelték. Azzal pedig, hogy ebben a formában benyújtották a státusztörvény tervezetét, nyilvánvaló, hogy az ország lemondott a pénzről, lemondott a diákokról, a gyerekekről, lemondott az ország jövőjéről. Csak a hatalom megtartása fontos.

Pilz Olivér szerint, ha a parlament elfogadja ezt a törvényt, akkor ennek a legnagyobb hátulütője az lesz, hogy szeptemberben még több pedagógus hiányzik majd. Eddig ez a szám 16 ezer volt, 5 ezren azonban már aláírták, hogy nem fogják elfogadni a jogszabályt, több ezren pedig nyugdíjba mennek, köztük olyanok is, akik még nem tervezték, de a Nők 40 lehetőségével gyorsan élni fognak. Miután a pályán maradók átlagéletkora 50 év felett van, az ő egészségi állapotuk már nem felel meg annak, hogy a kormány tervei szerint másfélszer annyit dolgozzanak, mint eddig. A pedagógusok egészségi állapotán ez borzasztó vágás lesz. Nyilvánvalóan lesznek olyan iskolák – elsősorban a kistelepüléseken – amiket be kell zárni majd, mert a tanárok inkább az elitiskolákat választják, így több ott marad szaktanárok nélkül. Igaz, ezt a problémát átvezényléssel ideig-óráig meg lehet oldani, addig mindenképp, amíg a kolléga bele nem hal. Egyébként ott, ahol már most sincs szaktanár, a diákok számára ez nem lesz nagy változás. A kérdés csak az, hogyan lesz belőlük mérnök, orvos, ha nincs fizika vagy kémia tanár. 

Pilz Olivér arra számít, hogy a parlamenti vita idején biztosan lesz még a törvénnyel kapcsolatban megmozdulás. Beindult a PSZ kezdeményezése is, a lemondások letétbe helyezése. De az kérdéses, igazából mit lehet kezdeni egy olyan kormánnyal, amelyet egyszerűen nem érdekli, mi történik az országában, és csak az a fontos, hogy a pénz és a hatalom a kezében legyen. A jövő pedig az lesz, hogy majd mindenki megtanítja a saját gyerekét arra, amire szeretné. Vagy fizet érte. A szegregáció tovább fog nőni, minden sokkal rosszabb lesz. Ezzel az új jogszabállyal nagyon sokaknak elmegy a kedve a pályától, de, hogy nem jön meg senkinek hozzá, az tuti biztos. Így még kevesebb pályakezdő lesz, pedig tudjuk, évek kellenek hozzá, hogy belőlük új pedagógusok legyenek – húzta alá Pilz Olivér. 

A Szülői Hang csoport közleményében ugyancsak kifogásolja, hogy a törvény tervezetét érdemi egyeztetés nélkül, a szülői szempontok figyelmen kívül hagyásával nyújtották be. Úgy vélik, a tervezett teljesítményértékelési rendszer számos visszaélésre ad lehetőséget. Ebben a formában a jogszabály megszavazása – különösen az ígért béremelés nélkül –, több ezer kiváló pedagógus felmondásához vezet, mérhetetlen károkat okozva ezzel a magyar gyerekeknek.

Tételesen cáfolták a kormány azon állítását, miszerint a pedagógusok jogállásáról szóló státusztörvényt „több hónapos átfogó egyeztetést követően” nyújtották be. Mint írják: „közösségünk a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját három hónappal korábban írásban eljuttatta a Belügyminisztériumhoz, erre azonban nem érkezett válasz, mint ahogy a CKP-n keresztül küldött személyes egyeztetési meghívóra sem. A szülői szempontoknál a benyújtott törvénytervezetben az eredetihez képest csupán apró megfogalmazásbeli változtatások találhatóak, érdemi előrelépés nincs. A kormány félrevezetően hivatkozik arra, hogy a törvénytervezetet szülői konzultáció előzte meg, ugyanis az őszi online szülői konzultáció kérdései – amelybe propagandakérdés is került – nem kapcsolódnak a benyújtott törvényjavaslathoz.