Jól hangzik a lakhatási támogatás, de csalóka
A szociológus szerint inkább adókedvezmény, mint támogatás a kancelláriaminiszter által lakhatási támogatásnak nevezett intézkedés. Misetics Bálint utalt rá, a dolgozók alig negyede esik bele abba a korba, ahol igénybe lehet venni, és messze nem csak nekik okoz nehézséget a lakbér, vagy a lakáshitel kifizetése. Emiatt az intézkedést elégtelennek tartja a lakhatási válság érdemi kezelésére.
Új, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatást jelentett be Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Ez azt jelenti, hogy a munkaadók kedvező adózási szabályokkal adhatnak a 35 év alatti munkavállalóknak ekkora összeget albérleti díj támogatására, vagy lakáshitel törlesztésének segítésére. A támogatást 2025. január 1-től vehetik igénybe a fiatal munkavállalók.
Bár a miniszter és a sajtó egyaránt lakhatási támogatásként hivatkozott az intézkedésre, ez inkább a munkáltatóknak szóló, ösztönző adókedvezmény – véli a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, Misetics Bálint. „A munkáltatók béren kívüli juttatás formájában támogathatják a 35 év alatti munkavállalók lakhatását legfeljebb havi 150 ezer forint értékű juttatással. Ez nem egy államilag finanszírozott lakhatási támogatás” – mondta a Hírklikknek a szakember. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a foglalkoztatottak mindössze 27 százaléka 35 év alatti, és a munkáltatóknak csak egy része biztosít béren kívüli juttatásokat. Ezeknek a munkáltatóknak is csak egy része használja ki a jelenleg kedvező adózási feltételek mellett adható maximumot. Egy állami finanszírozású lakbér-támogatási rendszer ezért szerinte sokkal többet jelentene.
A főtanácsadó úgy látja, messze nem kizárólag a 35 év alattiakat érinti az a probléma, hogy a jövedelmük nem elégséges ahhoz, hogy megfizessék a magánbérleti szektor lakbéreit, vagy egy lakáshitel törlesztőrészletét. „A most bejelentett adókedvezmény mértéke vélhetően elégtelen ahhoz, hogy a munkáltatók jelentős része biztosítson majd lakhatási támogatást a munkavállalóiknak, illetve, hogy a munkavállalók jelentős tömegben részesülhessenek majd ilyen támogatásban. Pozitív lépés, de önmagában nyilvánvalóan elégtelen a lakhatási válság érdemi enyhítésére” – mondta.
A Fővárosi Közgyűlés azt javasolta a kormánynak, hogy a munkáltatók adómentes béren kívüli juttatásként nyújthassanak lakbér-támogatást a lakásvagyonnal nem rendelkező munkavállalóiknak – ez nem teljesült. Misetics szerint emellett még azzal is lehetne enyhíteni a lakhatási válságon, ha csökkentenék az alacsonyabb keresetűek adóterheit.
Milliók élnek lakhatási szegénységben
A Habitat for Humanity jelentése szerint – amiről a Hírklikk is beszámolt – a Magyarországon élők több mint 30 százaléka lakhatási szegénységben él. Közülük 1 millió 670 ezer ember él túlzsúfolt ingatlanban: a négy-ötfős családok nagy része ilyen háztartásban él, a 6 fős, vagy nagyobb családok pedig szinte mind ebbe a csoportba tartoznak. Az ország harmadára igaz, hogy a bevételének legalább 30 százalékát elviszik a lakhatási költségek.
Bár a fővárosban magasabb az átlagos jövedelem, ez lakásvásárlás esetén nem sokat számít. Miközben a budapesti agglomerációban csökkennek az ingatlanárak, Budapesten elszálltak: a használt lakásoknál az átlagár megközelíti a négyzetméterenkénti 1,1 millió forintot, az új építésű ingatlanoknál pedig 1,35 millió forint.
