Jövőre is marad a 20 százalék körüli infláció, a kormánynak nem érdeke az antiinflációs politika

A Magyar Nemzeti Bank – negyedévenként publikált, idei utolsó – inflációs jelentéséből már pár nappal korábban elárult fontos inflációs számokat a jegybank alelnöke. Keddi sajtótájékoztatóján Virág Barnabás arról beszélt, hogy számításaik szerint az októberi 22,5 százalék után decemberben 26-27 százalék körüli szintre ugrik a fogyasztói árak drágulásának üteme. A látványos gyorsulásért jelentős részben az üzemanyag ársapka eltörlése a felelős – fejtegette, mondván: csak ez önmagában két százalékos plusz emelkedést jelent, de még januárban is fél százalékot ad hozzá az inflációhoz. Továbbra is erőteljes a magyar gazdaságban az élelmiszerárak emelkedése.

Az MNB frissítette éves inflációs prognózisát is: eszerint az idei 14,6 százalék után 2023-ban az infláció 15-19,5 százalékos sávba emelkedik, majd 2024-ben 2,3-4,5 százalékos szintre csökken. A 15 százalék akkor lehetséges, ha az ukrajnai háború gyorsan befejeződik, míg a 19,5 százalék a tartósan elhúzódó konfliktushoz tartozó forgatókönyv. Mivel az utóbbinak jóval nagyobb az esélye, így a magasabb a reális inflációs várakozás.

Vajon egyetért-e a jegybank prognózisával? – kérdeztük Mellár Tamást, aki szerint ebben bizony kincstári optimizmus érhető tetten. Ki is fejtette, miért. A magyar inflációban olyan tartós tendenciák is vannak, amiket csak nagyon lassan lehet leépíteni – magyarázta. Az egyik az energiaárak begyűrűzése, ami még a következő hónapokban is kitart, akárcsak a rezsi árának stagnálása a fűtési szezon végéig. Az üzemanyagok áráról is hasonló mondható. A KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő szerint a nagy kérdés az, mi történik a mezőgazdasággal, vajon jövőre is lesz-e valami, ami belezavar, mint az idén az aszály. 

A fentieken túl, szerinte továbbra is nagy kérdés, hogyan alakul az importált árindex. Mint emlékeztetett rá: ennek csak az egyik része a külföldi infláció, a másik a forint árfolyama, ami meg erőteljesen függ attól, hogyan, milyen ütemezésben kapjuk az uniós pénzeket. Arra kell szerinte számítani, hogy az EU ugyan beleegyezett a helyreállítási tervbe és odaadja a pénzeket, de igen lassan fogja csepegtetni, nagyon megnézve, hogy mire használják. Próbálja ellenőrizni, azaz nem lesz erőteljes a mozgástér, ezt a befektetők is látni fogják. „Nem hiszem, hogy jelentősen erősödik majd a forint, sőt, ha nem is drasztikus, de mégis csak további gyengülést látok előre, ami importoldalról is behozza az inflációt” – mutatott rá. 

Mellár Tamás úgy látja, hogy mindezen tényezők miatt is, a jövő év első felére 20 százalékos, vagy kevéssel az alatti inflációra kell számítanunk, és arra, hogy még az év végén is két számjegyű lesz a drágulás üteme. Annál is inkább, mert ezekben a hónapokban alakulnak ki az inflációs várakozások és magatartási formák – tette hozzá. 

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni azonban, hogy maga a kormány is hozzájárul az infláció magasan tartáshoz, és a hazai forint gyengüléséhez, mert ez az érdeke” – szögezte le. Ugyanis az „inflációs adó” formájában rengeteg pénzhez jut a költségvetés. És emellett ott van a kormány komoly ballépése („amit elrettentő példaként tankönyvekben fognak majd tanítani”): vajon egy ország kormánya miért mondja, miért engedi a külföldi befektetőknek, hogy ne forintban, hanem devizában fizessék az adójukat Magyarországon? Ez nagyon komoly kérdéseket vet fel, hiszen ezzel a kormány maga gyengíti a forintot, miután egy ilyen kommunikáció és lehetőség egyértelműen abba az irányba mutat, hogy nem érdemes forintban tartani a pénzt, érdemes belőle kimenekülni. Ez tehát nem növeli a forint iránti keresletet, ellenkezőleg. Ha ugyanis van átváltási kötelezettségük, az a forint stabilan tartásához vezethet. Nem véletlen, hogy az oroszok megpróbálták rubelért adni az energiát, ezzel ugyanis meg akarták védeni a pénzüket – hívta fel a figyelmet Mellár, hozzátéve: mi meg azt mondjuk, hogy fizessék euróban a terheket. Kettős valutarendszer kezd kialakulni, a megtakarításokat és a nagy összegű, fontos kifizetéseket euróban fogják megvalósítani, a kisebbet forintban, azaz emelkedni fog a forint forgási sebessége, ami pörgeti az inflációt – prognosztizálta.

„Nehéz megszabadulni az inflációtól, és azt látom, hogy a kormánynak nincs is szüksége hathatós antiinflációs politikára, nem szándékozik azt elindítani. Politikailag egyszerűbb és könnyebb, ha engedjük, hogy áramoljanak ki a bérek – akár a pedagógusoknak is –, majd az infláció révén visszaszedjük” – elemezte Mellár a kormány gondolkodását. 

Hosszabb idő kell ahhoz, hogy megszabaduljunk az inflációtól, mint a jövő év – húzta alá.

„A kormány sara tetten érhető tehát az infláció magasabban tartásában – amit már magam is régóta hajtogatok” – szögezte le, hozzátéve: egyre több elemző azt vallja, amit immár Matolcsy György jegybank-elnök is beismert. „Lehet a háborúra, meg az energia árának  – az attól amúgy függetlenül, már előtte beindult – emelkedésére mutogatni, de a tény az tény: a kormány tudatos lépései már 2021 utolsó negyedévében elkezdték fűteni a gazdaságot, ami 2022-re beért, s ez önmagában is igen jelentős tényezője az Európai Unión belüli legmagasabb  magyar inflációnak”. A legegyszerűbb a hozzánk hasonló cipőben járó visegrádi négyeknél, vagy akár a Bulgáriában, Romániában mért inflációval összehasonlítani a magyart, hogy lássuk ennek a megállapításnak a valós voltát – mondta, hozzátéve: ezekben az országban az infláció 20-30-40 százalékkal alacsonyabb, mint a magyarországi. És valóban, az Eurostat adatai szerint az idén novemberben a cseheknél 17,2, a lengyeleknél 16,1, a szlovákoknál 15,1 a románoknál 14,6, a bolgároknál pedig 14,3 százalékos volt a fogyasztói árak drágulásának az üteme.