Juhász László: lennének megoldások a nyugdíjasok problémáira

Működésének négy éve alatt folyamatosan jelezték a nyugdíjasokat érintő problémákat a kormánynak, amelyekhez mindig szakmailag alátámasztott megoldást is javasoltak – mondta a Hírklikknek Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) elnöke. Emlékeztetett rá, hogy elsőként a nyugdíjrendszert vizsgálták felül és javaslatot tettek arra, hogyan kellene módosítani. Jelezték azt is, szerintük mit kellene tenni a nyugdíjrendszer teljes átalakításához, az elvek megfogalmazásához és a konkrétumok kidolgozásához, valamint az ahhoz szükséges társadalmi vita lebonyolításához. „Véleményünk szerint nem lehet egy irodában ülve, egy új nyugdíjtörvényt megírni és azt bevezetni.” 

Tettek javaslatot egy új idősügyi törvény létrehozására is, hogy garantálják az idősek jogait. Ehhez tartozik, hogy ha a jogszabályt megsértik, akár a kormányt is perelni lehessen. Ez a nyugdíjasok biztonságának és a méltóságának növelésére megfogalmazott tanulmány. Ezen belül hozzákezdtek egy új idősügyi stratégia megfogalmazásához, mert – ahogy az elnök mondta – ilyen régen is volt, csak mára már elfelejtették. A szociális területen készített szakmai vizsgálatuk megállapította, hogy a szociális ellátások, és az idősgondozás, idősápolás kérdései összefüggenek az egészségügyi ellátással – magyarázta Juhász László. Sokszor kéz a kézben halad ez a kettő, ezért együttműködést is igényel, emiatt integrált szociális és egészségügyi rendszer létrehozását javasolták. 

A NYUSZET tanácsadó szakmai testületében részt vesz volt miniszter, államtitkár, egészségügyi és gazdasági szakember, matematikus, és médiamunkatárs is. Ők készítik el szakmailag a tanulmányokat. „Nem gondoljuk, hogy azért, mert egy nagy szervezet vezetői vagyunk, mi értünk a szakmai dolgokhoz a legjobban.” 

2023 lett az az év, amikor az elkészült tanulmányaikat felül kellett vizsgálniuk és aktualizálni az eltelt idő és a közben bekövetkezett változások miatt. Emellett a legfontosabb kérdés az igen magas infláció, annak nagyon lassú csökkenése és az év eleji nyugdíjemelés közti összefüggés volt. Ezért áprilistól minden hónapban tettek különböző javaslatokat a kormánynak, mert úgy látták, hogy év elején, januárban és februárban még nőtt az infláció, ami elérte a 27 százalékot az előző év azonos hónapjához képest. Emiatt azt fogalmazták meg, hogyan lehet a magas infláció évközi hatását ellensúlyozni – sorolta Juhász László. 

Úgy látják ugyanis, hogy a mostani nyugdíjrendszer és az, hogy törvény szerint novemberben kell kiegészíteni az év eleji nyugdíjemelést, ha úgy látszik, nem volt elegendő – és az előző években kiderült, hogy nem is volt – nem tudja ellensúlyozni az év közbeni magas infláció hatását. Ez pedig főleg az alacsony ellátásban részesülő kisnyugdíjasoknak jelent komoly bajt. „Előre hozott kiegészítést, egyszeri segítséget javasoltunk, amiről minden érintett kormányzati illetékest és a kormányfőt is értesítettük. Az volt a válasz, hogy nincs szükség beavatkozásra.” A több, mint 250 ezer nyugdíjast képviselő NYUSZET elnöke azonban vitatja ezt az álláspontot. Ha ugyanis 27 százalék az előző évhez képest az infláció és 15 százalékos a januári emelés, akkor itt túl nagy a különbség. A nyugdíjasok jelentős része igen nehezen boldogul a magas infláció miatt és többségükön az sem segített, hogy az év végére lecsökkent – a KSH szerint – 10 százalék alá.  

Emiatt javasolták a kiegészítő nyugdíjemelés problémájának megoldását is. Jelenleg a nyugdíjemelés kiegészítése történik meg novemberben, visszamenőleges hatállyal pótolva az előző hónapok elmaradt összegeit. Törvényi előírás szerint, az év első nyolc hónapjának tényadatai alapján, becsléssel kell megállapítani az év végi értéket, ami valósan majd csak a következő év januárjában fog látszani. Ezért azt indítványozták, hogy a becslés hiányosságának kiküszöbölésére minden februárban az előző évi tényadatokkal végezzenek egy elszámolást és ha ebből az látszik, hogy a novemberi kiegészítéssel kevesebbet kaptak, akkor a különbözetet februárban kapják meg pótlólagosan a nyugdíjasok. „És a korrektség kedvéért azt is hozzátettük, hogy ha többet kaptak, akkor a többletet építsék bele a következő emelésbe. Ilyen még nem volt, de jeleztük.” A dokumentum azonban a miniszterelnöki kabinet irodájában „elakadt” – idézte fel Juhász László –, aztán továbbították a pénzügyminiszternek. Varga Mihály pedig azt válaszolta, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás megfelelően biztosítja a nyugdíjak értékállóságát, ezért nincs szükség törvényi változtatásra. Az elnök hozzátette, hiába bizonyították példákkal és számokkal ennek ellenkezőjét. „A becslést is törvény írja elő, ahogyan törvénybe van foglalva az is, hogy meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, vásárlóerejét. De ha nem sikerül a becslés, arra nincs eljárási szabály és a két törvény sincs harmonizálva.” 

A NYUSZET elnöke elmondta, felkészültek az uniós helyreállítási terv nyugdíjasokra vonatkozó részének véleményezésére. E terv elkészítése minden tagországnak kötelező feladata. Ehhez a kormány azt vállalta, hogy 2024-ben kidolgozza és 2025-re kialakítja azokat a változtatásokat a nyugdíjrendszeren, amelyek kezelik a fennálló problémákat a megfelelőség és a fenntarthatóság szempontjából. Ehhez az idén el kellene készítenie a kormánynak egy anyagot, amiről viszont senki nem tud semmit, és Juhász úgy gondolta, hogy a karácsony közeledtével már nem is fognak foglalkozni vele. Mivel a tárca jelezte, hogy amint hozzáfognak, figyelembe veszik az általuk kidolgozott szakmai anyagot, még reménykednek a változásban. Ezt a reményt viszont lehűti, hogy Varga Mihály azt írta, nincs szükség a nyugdíjtörvény átalakítására – fogalmazott Juhász László.