Juszt László: „Orbánéknál a kezdetektől bevett gyakorlat az igazságszolgáltatás manipulálása”

Elkövetett az ügyészség az elmúlt időszakban – bizonyítottan – olyan hibákat, hogy belenyúlt az iratokba – mondta Bárándy Péter a KlikkTV műsorában. Az ügyvéd ezekből kettőt meg is nevezett az egyik a Hiszékeny Dezső elleni eljárás, a másik Juszt László pere. Mint mondta, az újságíró ügyében eltűnt irat az ügyészségen, az MSZP politikusa ellen indított perben pedig a hangfelvételt rosszul írták le és mindkét eset, ha nem derül ki a bíróságon, hogy hiba történt „akkor bizony elítéltetéshez vezetett volna”. 

A várakozásokkal ellentétben, egyik eset sem vezetett a Fidesz bukásához

2017-ben az MSZP politikusa ellen politikai célú koncepciós lejáratási kísérlettel próbálkoztak, de a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is felmentette Hiszékeny Dezsőt. A Fidesz egy többszörösen büntetett előéletű provokátort és egy nyomozót bízott meg azzal, hogy rejtett mikrofonnal felszerelve vesztegetés látszatát keltsék. A bírósági eljárás során kiderült, hogy a kenőpénzt minden esetben a nyomozó hozta szóba, Hiszékeny Dezső pedig valamennyi alkalommal visszautasította ezt. Ennek ellenére, az ügyészség mégis megpróbálta bűncselekmény látszatát keltve, elítéltetni az MSZP politikusát. A bíróság felmentő ítélete hatalmas kudarc volt a Fidesz számára – fogalmazott akkor az MSZP. A várakozásokkal ellentétben, az eset nem vezetett a Fidesz bukásához.

Ahogy az sem, hogy 1998-1999-ben Juszt Lászlót Orbán elvitette államtitoksértésért. 

Juszt László a közösségi oldalán most egy olyan dokumentummal állt elő, amely bizonyítja, hogy Orbán Viktor kabinetfőnöke, a miniszterelnök kérésére belenyúlt perében az iratokba, amelyeket később a bíróság nem talált meg.

Juszt László így elevenítette fel az eseményeket. 

A történet azzal indul, hogy 1998-ban, Orbán miniszterelnökké választása után kiderült, hogy az eladott Fidesz székház árából vették meg apjának a kőbányát. 

„Elterelendő erről a figyelmet, Orbán kijelenti, hogy a Horn-kormány idején a fideszeseket titkosszolgálati eszközökkel figyeltették. Ezzel etették egy éven keresztül az országot. Egy év után - ezt elunva - megszereztem a „dokumentumokat”, amelyekre hivatkozott Orbán, s leközöltem a KRIMINÁLIS c. hetilapomban. Másnap házkutatás, őrizetbe vétel, Orbán nyilatkozott a rádióban, hogy „Juszt államtitoksértést követett el, ami miatt a törvény legszigorúbb eszközeivel kell eljárni ellene”. A műsoromat megszüntették, a lapomat bezárták. Másfél év után az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.”

Juszt leírja, hogy ekkor két pert indított, egy személyiségi jogit, Orbán Viktor ellen, amelyet megnyert és egy kártérítésit a magyar állam ellen, amelyet elbukott.

„Az oka, hogy Orbán belenyúlt az iratokba, elvitt egy lényeges dokumentumot. Ez évekkel később derült ki, amikor egy nyugdíjba vonult ügyész átadott két ügyészségi FELJEGYZÉS-t. 

Az első - dr. Ihász Sándor készítette - arról szól, hogy semmilyen államtitoksértést nem követtem el, az eljárás alaptalan, s ez az első pillanatban látható volt. 

A második - akkor született, amikor a kártérítési perhez kikértem ezt az előző papírt - ami szerint a dokumentum nincs az irattárban, mert azt Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnöke, a miniszterelnök kérésére elvitte.”

Juszt László leírja, tudja, hogy perelhető az állítása, miszerint „Orbánéknál a kezdetektől bevett gyakorlat az igazságszolgáltatás manipulálása, iratok - igény szerinti – eltüntetése”, de szerinte az esete is jól mutatja, hogy ez így van, a dokumentum pedig megtekinthető.