Kálmán László: a Fidesz új kommunikációs stratégiája a nácikhoz hasonlítani az Európai Uniót
Kálmán László nyelvész szerint a Fidesz új koncepciója, hogy míg korábban a Szovjetunióhoz hasonlították az Európai Uniót, mostantól tudatosan fölváltják a „nagy testvért” a Harmadik Birodalommal. Ez utolérhető szóhasználatukban, megnyilatkozásaikban is. Míg azonban a választóik által nagyon is kedvelt militáns kijelentések Orbán beszédeiben szinte a kezdetektől velünk vannak, a rejtett nácizós szóhasználat új fejlemény. Ráadásul ebben az új kettős beszédben például a „farkasverem”, a „partraszállás” emlegetése az átlagembernek fel sem tűnik. Nem is neki szól, hanem annak, akinek füle van hozzá, a brancsba tartozik, és tapsikol hozzá. Ezeket az utalásokat nyilván a saját hívei közül is nagyon kevesen értik, de Orbán abban reménykedik, hogy majd később tovább folytatják, megmagyarázzák, aztán az összes fideszes szép lassan átveszi, és így fog mindenki beszélni.
Kálmán László nyelvészt Orbán szóhasználatáról kérdeztük, pontosabban arra voltunk kíváncsiak, az inkább militáns, vagy inkább rejtetten nácizó, illetve egyszerre mindkettő? Erre két legutóbbi, írásban is fellelhető nyilatkozatát vettük alapul, az egyik az Európai Tanács ülését követő december 10-i sajtónyilatkozata, a másik Soros Györgynek írt válaszlevele.
A militáns szóhasználatra Kálmán György szerint is jó példa volt a sajtónyilatkozat, („Én mindig szeretek a lengyelek oldalán harcolni általában is, és ma is nagyon jó érzés volt elérni azt, amit célul kitűztünk. Mindig lesz ennek a kérdésnek egy tágabb nézőpontja is, mert elértük azon csapatoknak a céljait, melyeket hetekkel vagy inkább hónapokkal ezelőtt létrehoztunk, és szerényen kijelenthetjük, hogy megmentettük az unió egységét.”), de szerinte a militáns jelleg már nagyon, nagyon régóta jellemző Orbán Viktor beszédére, szinte kezdettől fogva így van, ez nem újdonság.
Ami viszont Kálmán László szerint új fejlemény, az a nácizós szóhasználat. Azt mondja, mindenki azt hitte, hogy a Demeter Szilárd-féle megszólalás véletlen félrecsúszás volt, de szerinte ez egy új koncepció. Hozzátette, lehet persze, hogy Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját nem felülről instruálták erre a megszólalásra, hanem túlbuzgóságból mondta, hogy „Európa Soros György gázkamrája (…) Soros György a liberális Führer. A liberárja hadserege pedig szolgaibb módon isteníti, mint anno Hitlert a sajátjai.”.
Az azonban a nyelvész szerint mindenképp új, hogy míg korábban az Európai Uniót a Szovjetunióhoz hasonlították, és arra hivatkoztak, hogy olyan módon akar ránk erőltetni dolgokat, mint annak idején a „nagy szomszéd” tette, most elhatározták, hogy a szovjet hasonlat helyett a Harmadik Birodalmat használják. Az a szóhasználatból teljesen nyilvánvaló, hogy ez egy eldöntött kommunikációs stratégia. A németek úgyis erősek az EU-ban, és könnyű őket összehozni a Harmadik Birodalommal. Ezért a szóhasználatért akarják Deutsch Tamást is felelősségre vonni. (Deutsch a Magyar Nemzetnek azt mondta, szerinte Manfred Weber ugyanúgy érvelt, mint annak idején a Gestapo és az ÁVH, amikor arról beszélt, Orbán Viktornak nincs félnivalója a jogállamisági kritériumoktól.)
De Kálmán László nem gondolja sem a Deutsch Tamásról, sem a Demeter Szilárdról, hogy véletlen botlás lett volna az, amit mondtak, szerinte sokkal inkább elhatározás. Szokás szerint még van egy szereposztás is arról, hogy ki milyen intenzitással csinálja ezt. Nyilván Orbán teszi a legkisebbel, ő csak egészen áttételesen utal rá, például a „partraszállás” meg a „farkasverem” kitételekkel. Bár Kálmán László szerint nem túl bújtatott ez az utalás, de kevésbé explicit, mint a Demeter Szilárd- vagy a Deutsch Tamás-féle. De akkor is az az eldöntött kommunikációs stratégia, hogy az EU a német vezetéssel olyan, mint a náci Németország. Az ötletgyárosaik azt találták ki, hogy Brüsszelt újabban nem Moszkvához, hanem a náci Berlinhez kell hasonlítani.
S, hogy a nácizós szóhasználat hogyan érhető utol Orbán Soros Györgynek írt válaszlevelében? („Soros György krokodilkönnyeket hullat. Ez ugyan nem adja vissza a spekuláns által kifosztott emberek, családok, vállalkozások millióinak pénzét, de szerény elégtételnek jó. A világ legkorruptabb emberének és hálózatának jó oka van a csalódottságra. (…) Soros György vesztett. Itt lenne az ideje, hogy az európaiak végre hazaküldjék Amerikába. Nincs magyarázat arra, hogy mi, európaiak miért tűrjük, hogy egy amerikai spekuláns amerikai pénzzel uniós befolyásolási rendszert építsen és vásároljon.”)
Kálmán György szerint nem kell „névértéken” venni, amiket Orbán mond. A harcias nyelvezetet, a harci metaforákat persze könnyű fülön csípni a beszédeiben, de azokat nem is kell rejtegetnie, mert azok a választóinak nagyon szimpatikusak, szeretik. Nem is kerüli vagy leplezi ezért azokat. Amit azonban sokkal nehezebb fülön csípni, az az, hogy például a „spekuláns” duma milyen asszociációkat kelt az emberekben. Miközben tudjuk, hogy tulajdonképpen minden befektető spekuláns, hiszen azért fektet be, mert valamiben spekulál, valami hasznot remél, de a spekuláns ugyanakkor egy szélsőjobbos szidalomszó is. A valóságban persze semmi rosszat nem jelent, hogy valaki spekuláns, viszont felidézi a klasszikus antiszemita toposzokat. De nehéz rábizonyítani, hogy melyikre gondolt, mert mondhatja, hogy ő nem arra. Amik csak asszociációk révén kapcsolódnak, azokat nagyon nehéz rábizonyítani bárkire. Ezt ők nagyon jól tudják, és ezért használják ezt a nyelvet. Ahhoz nem kell nagy varázslónak lenni, hogy valaki ezt kitalálja, ezt egyszerű tanácsadók is tudják.
Ami viszont nagy újdonság, és nincs itt velünk húsz-harminc éve, az az EU-nak a nácikhoz való hasonlítása. Ez annyira felháborító, hogy kiborította még az európai partnereket is, mert ez most már látványosan túlment minden határon!
